• Megjelenítés

Bakucs Zoltán

KRTK, Óbudai Egyetem

Az ELTE Közgazdasági- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Közgazdaságtudományi Intézetének (KTI) és az Óbudai Egyetem főmunkatársa.
Cikkeinek a száma: 7
Kiderült, kik ittak többet a Covid alatt

2026. január 11. 15:00 | Bakucs Zoltán, Benedek Zsófia, Fertő Imre, Fogarasi József

Kiderült, kik ittak többet a Covid alatt

Hogyan és miért változott a magyarok alkoholfogyasztása a Covid-19 járvány idején, és mit árul el mindez arról, hogyan reagálunk kollektív stresszhelyzetekre? Most megjelent kutatásunk egy országosan reprezentatív, 2021 júniusában készült felmérés adatai alapján vizsgálja azt meg, miként befolyásolják az alapvető emberi értékek az alkoholt, mint megküzdési stratégiát. A tanulmány messze túlmutat a pandémián: azt mutatja meg, hogy a közpolitikák akkor lehetnek igazán hatékonyak, ha figyelembe veszik az emberek mélyen gyökerező motivációit és értékrendszerét, nem csupán a demográfiai vagy gazdasági tényezőket.

Heti plusz egy húsmentes nap? Ezzel lehetne rávenni a magyarokat az életmódváltásra

2025. november 02. 11:00 | Benedek Zsófia, Baráth Lajos, Fertő Imre, Bakucs Zoltán

Heti plusz egy húsmentes nap? Ezzel lehetne rávenni a magyarokat az életmódváltásra

A klímaválság és a népegészségügy metszéspontja ma már étkezési szokásainkban is tetten érhető. A húsfogyasztás mérséklése egyértelmű megoldás lenne az üvegházhatású gázok kibocsátásának és az erőforrás-felhasználásnak a csökkentésére, mégis nehezen változtatunk a beidegződött étkezési mintáinkon. Friss, magyar adatokra építő kutatásunk arra kereste a választ, milyen tényezők ösztönzik, illetve gátolják a húsmentes napok bevezetését, és hogyan fonódnak össze ebben az egyéni motivációk és a mélyebb, stabil értékrendek. Az eredmény lényege: az egészség a legerősebb mozgatórugó, de a változáshoz a közösségi – szociális – értékek biztosítanak igazán tartós alapot.

Mennyit érdemes egy magyar borért külföldön elkérni?

2025. június 08. 12:00 | Csurilla Gergely, Bakucs Zoltán, Fertő Imre

Mennyit érdemes egy magyar borért külföldön elkérni?

A nemzetközi kereskedelem gazdasági növekedésre gyakorolt hatása az utóbbi évtizedekben a közgazdasági kutatások homlokterébe került. A globális kereskedelmi folyamatok makrogazdasági elemzései mellett azonban kevés figyelem irányul az ágazati sajátosságokra, holott ezek gyakran kulcsfontosságú betekintést nyújtanak a helyi gazdaságok dinamikájába. Magyarország borászati szektora ebből a szempontból különösen érdekes esettanulmányt jelent: strukturálisan heterogén iparágról van szó, amelyet az EU-csatlakozást követő sajátos intézményi környezet alakít. A Journal of Wine Economics-ban megjelent tanulmányunkban azt vizsgáltuk, miként befolyásolják a vállalati szintű árképzési döntések – különös tekintettel a profitmarzsokra – a borászatok exportpiaci részvételét és nemzetközi teljesítményét.

Valóban növelik az agrár-környezetvédelmi programok az öko-hatékonyságot?

2025. január 21. 07:00 | Baráth Lajos, Bakucs Zoltán, Benedek Zsófia, Fertő Imre

Valóban növelik az agrár-környezetvédelmi programok az öko-hatékonyságot?

Az agrárszektor kényes egyensúlyozás előtt áll: növelnie kell az élelmiszer-termelést a növekvő globális kereslet kielégítése érdekében, miközben csökkentenie kell a mezőgazdaság által okozott környezeti károkat. Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának (CAP) keretében megvalósított agrár-környezetvédelmi programok (AKG) az elsődleges eszközök arra, hogy a gazdálkodókat környezetbarát gyakorlatok bevezetésére ösztönözzék. De vajon ezek a programok valóban növelik az öko-hatékonyságot, segítve a gazdákat abban, hogy kevesebb erőforrás felhasználásával és kisebb környezeti hatással termeljenek többet? Legújabb tanulmányunk ezt a kérdést vizsgálja a magyar szántóföldi gazdaságok példáján keresztül.

A kézműves sör forradalma: Budapest útja az oligopol piacból a kisüzemi sörfőzdék paradicsoma felé

2024. június 16. 13:00 | Bakucs Zoltán, Fertő Imre

A kézműves sör forradalma: Budapest útja az oligopol piacból a kisüzemi sörfőzdék paradicsoma felé

Az elmúlt három évtizedben a globális sörpiac jelentős átalakuláson ment keresztül. Az egykor néhány multinacionális vállalat által uralt iparág most a kézműves sör forradalmát éli, különösen Európában. Ez a forradalom, amelyet a mikro- és kézműves sörfőzdék robbanásszerű megjelenése jellemez, az egyes EU-országokban eltérő jogi keretek és fogyasztói preferenciák miatt változik.

Képesek lehetünk bioélelmiszerekkel ellátni az emberiséget?

2024. május 11. 18:20 | Fertő Imre, Bakucs Zoltán

Képesek lehetünk bioélelmiszerekkel ellátni az emberiséget?

A biogazdálkodási módszerek bevezetése egyre nagyobb figyelmet kap mind politikai, mind tudományos körökben. A biogazdálkodás paradigmája szerint a gazdaság kiegyensúlyozott egység, amelyben a termelési, környezeti és emberi tevékenységek integrálódnak. Az ökológiai állattenyésztésnek több korlátja van a hagyományos rendszerekhez képest. A legtöbb esetben a gazdaságban ökológiai növénytermesztést is feltételeznek, és a teheneknek legeltetniük kell a nyári időszakban, ami korlátot jelent a nagyobb gazdaságok számára. Az ökológiai állattenyésztésben a mesterséges megtermékenyítéssel szemben a természetes megtermékenyítést részesítik előnyben, és tilos a hormonok vagy más készítmények használata a hőszinkronizáláshoz vagy betegségek megelőzésére. Az ökológiai gazdaságoknak nem engedélyezett az állatgyógyászati készítmények használata, és a gyógyítás utángyógyászati készítményekkel a tej értékesítése kétszer olyan hosszú ideig tilos, mint a hagyományos rendszerekben. Az állatok takarmánya nem tartalmazhat GMO-kat, antibiotikumokat, növekedésserkentőket vagy hormonkészítményeket, és a borjakat három hónapig természetes tejjel kell etetni.

Hol főzik a kézműves söröket Magyarországon?

2023. szeptember 21. 06:45 | Bakucs Zoltán, Fertő Imre

Hol főzik a kézműves söröket Magyarországon?

Az elmúlt három évtizedben a sörpiac gyors globalizációs folyamaton ment keresztül. A sörgyártás mára erősen oligopolisztikus piacként jellemezhető, amelyet a nagy multinacionális vállalatok uralnak. Megfigyelhető azonban egy új piaci szegmens megjelenése ebben a technológiailag érett iparágon belül. Az elmúlt két évtizedben jelentősen nőtt a kisüzemi sörfőzdék száma. A kézműves sörágazat terjeszkedése azonban időben és térben is egyenlőtlenül oszlott meg az Egyesült Államokban és azon kívül. Bárhol is történt a terjeszkedés, a kézműves sörök forradalma néhány közös vonással jár, bár eltérő időzítéssel és formában. A kézműves sörfőzdék elindítása viszonylag alacsony bérű és alacsony belépési költségű tevékenységnek tekinthető, amely jó lehetőség a mikro- és kisvállalkozások számára. A sör előállítási költségei általában meglehetősen stabilak, kivéve a komló és az energia inputok árait, amelyek ingadozóbbak. Az egyéb költségek olyan tényezőkhőz kapcsolódnak, mint például a helyi munkaerőköltségek és a vízárak. A helyi hagyományok és mozgalmak kihasználják a globális sörpiac mélyreható változásait, és új üzleti tapasztalatokat halmoznak fel. A kérdés az, hogy ezek a közös vonások azonosíthatók-e és milyen mértékben Magyarországon.

Részletes keresés
–

Portfolio Blogger

Fórum

Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility