Bakucs Zoltán

2025. június 08. 12:00 | Csurilla Gergely, Bakucs Zoltán, Fertő Imre

Mennyit érdemes egy magyar borért külföldön elkérni?

A nemzetközi kereskedelem gazdasági növekedésre gyakorolt hatása az utóbbi évtizedekben a közgazdasági kutatások homlokterébe került. A globális kereskedelmi folyamatok makrogazdasági elemzései mellett azonban kevés figyelem irányul az ágazati sajátosságokra, holott ezek gyakran kulcsfontosságú betekintést nyújtanak a helyi gazdaságok dinamikájába. Magyarország borászati szektora ebből a szempontból különösen érdekes esettanulmányt jelent: strukturálisan heterogén iparágról van szó, amelyet az EU-csatlakozást követő sajátos intézményi környezet alakít. A Journal of Wine Economics-ban megjelent tanulmányunkban azt vizsgáltuk, miként befolyásolják a vállalati szintű árképzési döntések – különös tekintettel a profitmarzsokra – a borászatok exportpiaci részvételét és nemzetközi teljesítményét.

2025. január 21. 07:00 | Baráth Lajos, Bakucs Zoltán, Benedek Zsófia, Fertő Imre

Valóban növelik az agrár-környezetvédelmi programok az öko-hatékonyságot?

Az agrárszektor kényes egyensúlyozás előtt áll: növelnie kell az élelmiszer-termelést a növekvő globális kereslet kielégítése érdekében, miközben csökkentenie kell a mezőgazdaság által okozott környezeti károkat. Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának (CAP) keretében megvalósított agrár-környezetvédelmi programok (AKG) az elsődleges eszközök arra, hogy a gazdálkodókat környezetbarát gyakorlatok bevezetésére ösztönözzék. De vajon ezek a programok valóban növelik az öko-hatékonyságot, segítve a gazdákat abban, hogy kevesebb erőforrás felhasználásával és kisebb környezeti hatással termeljenek többet? Legújabb tanulmányunk ezt a kérdést vizsgálja a magyar szántóföldi gazdaságok példáján keresztül.

2024. június 16. 13:00 | Bakucs Zoltán, Fertő Imre

A kézműves sör forradalma: Budapest útja az oligopol piacból a kisüzemi sörfőzdék paradicsoma felé

Az elmúlt három évtizedben a globális sörpiac jelentős átalakuláson ment keresztül. Az egykor néhány multinacionális vállalat által uralt iparág most a kézműves sör forradalmát éli, különösen Európában. Ez a forradalom, amelyet a mikro- és kézműves sörfőzdék robbanásszerű megjelenése jellemez, az egyes EU-országokban eltérő jogi keretek és fogyasztói preferenciák miatt változik.

2024. május 11. 18:20 | Fertő Imre, Bakucs Zoltán

Képesek lehetünk bioélelmiszerekkel ellátni az emberiséget?

A biogazdálkodási módszerek bevezetése egyre nagyobb figyelmet kap mind politikai, mind tudományos körökben. A biogazdálkodás paradigmája szerint a gazdaság kiegyensúlyozott egység, amelyben a termelési, környezeti és emberi tevékenységek integrálódnak. Az ökológiai állattenyésztésnek több korlátja van a hagyományos rendszerekhez képest. A legtöbb esetben a gazdaságban ökológiai növénytermesztést is feltételeznek, és a teheneknek legeltetniük kell a nyári időszakban, ami korlátot jelent a nagyobb gazdaságok számára. Az ökológiai állattenyésztésben a mesterséges megtermékenyítéssel szemben a természetes megtermékenyítést részesítik előnyben, és tilos a hormonok vagy más készítmények használata a hőszinkronizáláshoz vagy betegségek megelőzésére. Az ökológiai gazdaságoknak nem engedélyezett az állatgyógyászati készítmények használata, és a gyógyítás utángyógyászati készítményekkel a tej értékesítése kétszer olyan hosszú ideig tilos, mint a hagyományos rendszerekben. Az állatok takarmánya nem tartalmazhat GMO-kat, antibiotikumokat, növekedésserkentőket vagy hormonkészítményeket, és a borjakat három hónapig természetes tejjel kell etetni.

2023. szeptember 21. 06:45 | Bakucs Zoltán, Fertő Imre

Hol főzik a kézműves söröket Magyarországon?

Az elmúlt három évtizedben a sörpiac gyors globalizációs folyamaton ment keresztül. A sörgyártás mára erősen oligopolisztikus piacként jellemezhető, amelyet a nagy multinacionális vállalatok uralnak. Megfigyelhető azonban egy új piaci szegmens megjelenése ebben a technológiailag érett iparágon belül. Az elmúlt két évtizedben jelentősen nőtt a kisüzemi sörfőzdék száma. A kézműves sörágazat terjeszkedése azonban időben és térben is egyenlőtlenül oszlott meg az Egyesült Államokban és azon kívül. Bárhol is történt a terjeszkedés, a kézműves sörök forradalma néhány közös vonással jár, bár eltérő időzítéssel és formában. A kézműves sörfőzdék elindítása viszonylag alacsony bérű és alacsony belépési költségű tevékenységnek tekinthető, amely jó lehetőség a mikro- és kisvállalkozások számára. A sör előállítási költségei általában meglehetősen stabilak, kivéve a komló és az energia inputok árait, amelyek ingadozóbbak. Az egyéb költségek olyan tényezőkhőz kapcsolódnak, mint például a helyi munkaerőköltségek és a vízárak. A helyi hagyományok és mozgalmak kihasználják a globális sörpiac mélyreható változásait, és új üzleti tapasztalatokat halmoznak fel. A kérdés az, hogy ezek a közös vonások azonosíthatók-e és milyen mértékben Magyarországon.