Boris Johnson Brexit igeret beszed1500
Uniós források

Brexit: újabb 3 hónapos halasztásra kényszerítették Johnsont!

Portfolio
Bár a brit parlament alsóháza ma 322:306 arányban egy olyan képviselői módosító indítványt támogatott, amiből az következne, hogy 3 hónapos, 2020. január 31-ig szóló Brexit-halasztás kellene kérnie Boris Johnson kormányfőnek az EU-tól, mégis látszik egy olyan út, ami lehetővé teszi, hogy október 31-én éjfélkor következzen be a Brexit. Ehhez az kell, hogy a brit parlament mindkét házán villámgyorsan átmenjen a Brexit-megállapodás ratifikációja és így bár Johnson levélben kéri a halasztást, de az EU veszély nélkül visszautasítja azt. Erre utalt több szombat délutáni jelzés is.

Brexit: összejöhet az október végi kilépés

A Boris Johnson brit miniszterelnök által szombat éjjel az EU vezetőjének küldött levél és annak tartalma szintén afelé mutat, hogy van esély arra: október 31-ig befejeződik a brit parlamentben a kilépési törvény ratifikációs folyamata és így nem kell az EU-nak jóváhagynia a további 3 hónapos Brexit-halasztást. Legalábbis ebben bízik Johnson és ezért nem írta alá a halasztást kérő levelet, csupán azt a második levelet, amiben azt magyarázza el, hogy miért lenne káros az országnak és az uniós közösségnek is a további halasztás.

Brexit: kettő levelet küldött Johnson az EU-nak, az egyiket nem írta alá

Boris Johnson formálisan kezdeményezte szombat éjjel az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnak küldött levelében a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) halasztását, egy másik levélben ugyanakkor közölte a testülettel, hogy károsnak tartaná a kérés teljesítését.

Tovább a cikkhez

Akkor foglaljuk össze, hogy mi a helyzet most

  • Csütörtökön összejött az EU és az Egyesült Királyság között a módosított Brexit-megállapodás, amit az állam- és kormányfők már aznap jóvá is hagytak
  • Szombaton ezt a módosított Brexit-megállapodást szerette volna jóváhagyatni a brit alsóházzal is Boris Johnson kormányfő, de idáig nem jutott el a folyamat, mert előbb a beadványhoz benyújtott ún. Letwin-féle módosító indítványt hagyta jóvá a ház 322:306 arányban
  • A Letwin-módosító a gyakorlatban azt jelenti, hogy előbb a brit kilépési megállapodás jogi implementációját kell elérni a brit parlamentben és csak ezután kell véleményt mondania a képviselőknek magáról a Brexit-megállapodás tartalmáról. Ezzel a „húzással” a parlament kivédte azt a trükköt, hogy elszabotálják a Brexit-megállapodás ratifikációját október végéig és így 31-én ratifikált megállapodás nélkül zuhant volna ki az ország az EU-ból.
  • A mai Letwin-módosító miatt Johnsonnak elméletileg csak egy rövid technikai jellegű Brexit-halasztást kellene kérnie az EU-tól (amíg a ratifikációs folyamat le nem zárul), de a Benn-törvény miatt valójában 3 hónapos, 2020. január 31-ig szóló Brexit-halasztás kéréséről kell levelet írnia Johnsonnak.
  • Johnson szombaton délután azt mondta: nem kötelezi őt valójában erre a törvény és egyébként sem akarja már a további Brexit-halasztást letárgyalni az EU-val, mert szerinte ez káros lenne az országnak
  • A látszólagos ellentmondást az oldja fel, ha a kormánynak sikerül elérnie, hogy a brit törvényhozás mindkét házában villámgyorsan átmegy a Brexit-megállapodás ratifikációja és így bár Johnson elküldi a 3 hónapos halasztást kérő levelet Brüsszelbe, de az megteheti majd, hogy október vége felé azt visszautasítja, mert időközben brit oldalon már megszületik a ratifikáció. Így tehát október 31-én ratifikált kilépési megállapodás mellett tud távozni az Egyesült Királyság az EU-ból.
  • Ezzel Johnson végülis teljesítené a választóinak tett sorozatos ígéretet, hogy mindenképpen október végén távozni fog az ország a közösségből.
  • A brit kormány friss terve az, hogy már jövő hétfőn, október 21-én a brit alsóháznak beterjeszti jóváhagyásra a Brexit-megállapodást és aznap második olvasatban már szavazhatnak is róla.
  • Az alsóházi elnök hétfőn dönt a szavazási menetrendről és a hétfői második olvasat még nem az „ügydöntő” szavazás lenne, az majd csak október vége felé lenne. Az ügydöntő szavazás eredményéig az EU még kivárhat, hogy megengedje-e a további Brexit-halasztást, vagy sem.

Vasárnap reggeli meeting

Vasárnap reggel fél 9-re összehívták az EU 27 bent maradó tagállamának állandó brüsszeli nagykövetét, hogy egyeztessenek a teendőkről - tudta meg a Reuters. A hírügynökség egyébként megkérdezte a kialakult helyzetről az Európai Tanács elnökének, Donald Tusknak a szóvivőjét is, de ő nem kívánt nyilatkozni. Tusk szerepe azért kulcsfontosságú, mert az előző két Brexit-halasztáskor neki kellett írnia Theresa May korábbi brit kormányfőnek, és most is neki kellene írnia Boris Johnsonnak.

Az Európai Bizottság is megszólalt

Tudomásul veszi az Európai Bizottság, hogy a brit alsóház ma a Letwin-módosító elfogadása miatt végülis nem szavazott magáról a Brexit-megállapodás tartalmáról és most a brit kormánynak az a feladata, hogy mielőbb tájékoztassa az Európai Bizottságot a továbbiakban tervezett lépéseiről – ezt twittelte ki a Bizottság egyik szóvivője a Reuters tudósítása szerint. A jelek szerint tehát Brüsszelben sem szomorkodnak amiatt, hogy ma ez lett a kimenet, mert nem magáról a minap kiharcolt kilépési megállapodásról mondtak ma ítéletet a képviselők.

A lengyel miniszterelnök is megszólalt

Lengyelország nem a módosított kilépési megállapodás visszautasításaként, hanem a jóváhagyás elhalasztásaként értelmezi a brit alsóház döntését és továbbra is bízik abban, hogy a brit parlament ratifikálni fogja a megállapodást - közölte a Twitteren Mateusz Morawiecki. A lengyel miniszterelnök szerint az az elsődleges fontosságú, hogy a megállapodás nélküli Brexitet elkerüljük.

Ez a jelzés szintén afelé mutat, hogy az EU-s vezetők bíznak abban, hogy a brit parlament gyorsan ratifikálja a friss Brexit-megállapodást, és így végülis az Egyesült Királyság rendezett körülmények között tud kilépni a hónap végén az EU-ból.

A franciák szerint tényleg nem kéne már tovább halasztani a Brexitet

Egy francia diplomáciai forrás azt jelezte a Reutersnek, hogy tényleg senkinek sem áll érdekében a Brexit harmadik halasztása. A forrás szerint a brit parlamenten múlik, hogy mikor tudják megszavazni "ügydöntő" szavazással a módosított Brexit-megállapodást.

A francia forrás jelzése szintén afelé mutat, hogy ha a brit parlamentnek tényleg sikerül a következő egy hétben ratifikálnia a kilépési megállapodást, akkor bár Boris Johnsonnak formálisan kell kérnie a Brexit 3 hónapos halasztását, de az EU megteheti, hogy ezt visszautasítja és így végülis október 31-én éjfélkor következik be a Brexit, ahogy azt egyébként Johnson végig ígérte.

Most akkor mi van és hogyan tovább?

Boris Johnson brit kormányfő csütörtökön hozta össze a módosított Brexit-megállapodást az EU-val, amit aznap az állam- és kormányfők már jóvá is hagytak és Johnson ezt a megállapodást szerette volna jóváhagyatni ma a brit parlament alsóházával. Ehhez az indítványhoz azonban Oliwer Letwin volt kormánypárti képviselő többpárti támogatással egy olyan módosító indítványt nyújtott be, ami azt javasolta, hogy előbb a brit kilépési megállapodás jogi implementációját érjék el a parlamentben és csak utána kelljen véleményt mondania a képviselőknek magáról a Brexit-megállapodás tartalmáról.

Elméletileg van esély arra, hogy ez az implementáció október 31-ig megtörténik, de jellemzően legalább 2 hét kell hozzá és utóbbi esetben már kicsúsznánk az október 31-i Brexit-határidőből, azaz ratifikált megállapodás nélkül esne ki az ország az EU-ból.

A ratifikációt egyébként tudatos munkával el is lehetett volna szabotálni (voltak jelek, hogy egyes képviselők erre készültek), így bár a parlament jóváhagyta volna ma a Brexit-megállapodást, de a jogi implementáció elmaradt volna.

Ezt a kockázatot védte ki tehát ma a Letwin-módosító, most pedig gyors cselekvésre kényszerítette a kormányt, hogy a jogi implementációval haladjon, ha Johnson tényleg nem akar már további halasztást kérni az EU-tól.

A legfrissebb menetrend szerint Johnsonék már jövő hétfőn (október 21-én) benyújtják a parlamentnek a ratifikáció céljából a Brexit-megállapodást és kedden már az „ügydöntő” szavazást is kérnék róla. Ha pedig ez megtörténne, és a felsőházon is sürgősséggel átmenne a ratifikáció, akkor Johnsonnak bár elvileg el kellene küldenie a 3 hónapos halasztásról szóló kérést az EU-nak (ezt írja elő számára a Benn-törvény), de az EU-nak nem feltétlenül kellene jóváhagynia, hiszen van ratifikált kilépési megállapodás brit oldalon.

Magyarul: ha jövő héten végigszaladna a brit törvényhozás mindkét házán a ratifikációs folyamat, akkor a gyakorlatban mégsem halasztanák el a Brexitet az október 31-i határidőhöz képest, mert az EU formálisan visszautasíthatná ezt a kérést, hiszen brit oldalon már van ratifikált kilépési megállapodás.

A Benn-törvény szerint egyébként Johnsonnak kötelezően el kell fogadnia 2 napon belül azt, amit az EU ajánl, így ha az EU a halasztás értelmének hiánya miatt (formálisan) visszautasítja a halasztás jóváhagyását, akkor végülis az Egyesült Királyság október 31-én éjfélkor tényleg képes lehet kilépni az EU-ból ratifikált kilépési megállapodás mellett. Ehhez persze EU-s oldalon még az is kell, hogy az Európai Parlament is gyorsan ratifikálja a friss Brexit-megállapodást.

Dacos üzenetet mondott Johnson

Én nem fogom letárgyalni az újabb halasztást az EU-val, mivel nem kényszerít engem a törvény a halasztásra és egyébként is azt fogom mondani EU-s barátainknak, hogy a további halasztásnak nincs értelme és káros az országnak, a demokráciánknak - többek között ezeket a talányos üzeneteket mondta a brit alsóházban Boris Johnson, miután átment az a módosító indítvány, ami lényegében 3 hónapos Brexit-halasztás kérését tette kötelezővé számára.

Miért született ez a módosító indítvány?Mi ez a Letwin-módosító és mit jelent a gyakorlatban?

Miért született ez a módosító indítvány?

Mivel a Letwin-módosító átment a brit alsóházon, így magáról a Johnson által elért kilépési megállapodásról szombaton már nem is szavaz az alsóház. A módosító indítvány lényege az, hogy előbb a Brexit-megállapodás jogi implementálását írják elő a képviselők a kormánynak (ratifikáció) és ezután dönt majd az alsóház magáról a megállapodás tartalmáról. A beterjesztő szerint ezzel lehet teljesen biztosan kivédeni azt a veszélyt, hogy ratifikált megállapodás nélkül esik ki az Egyesült Királyság október végén az EU-ból.

Utóbbi helyzet akkor állt volna elő, ha ma a parlamenti képviselők többsége rábólintott volna a Johnson által kiharcolt módosított Brexit-megállapodásra (benne volt a levegőben, hogy ez sikerül a keményvonalas ERG-tábor támogatása miatt), de szándékos szabotálással, vagy egyszerűen a kétkamarás parlamenti döntéshozatal időigénye miatt október 31-ig nem ratifikálták volna a brit jogrendben a kilépést. A szabotálásra készülésnek voltak jelei, mert Johnson egyszerre ígérte meg, hogy kéri az EU-tól a 3 hónapos halasztást, de közben azt is mondta, hogy ezzel együtt is ki fog lépni az ország az EU-ból október 31-én éjfélkor és a kettő közötti nyilvánvaló ellentmondást nem oldotta fel a kommunikációjával.

Mi ez a Letwin-módosító és mit jelent a gyakorlatban?

Már önmagában az beszédes, hogy Oliwer Letwint Boris Johnson zárta ki a kormánypárt soraiból, mert nem volt hajlandó támogatni azt a stratégiát, hogy akár megállapodás nélkül zuhanjon ki az ország október 31-én éjfélkor az EU-ból. Ma pedig az ő nevét viselő, több párt által támogatott módosító indítvány tört borsot Johnson orra alá. Mivel ezt a módosítót ma megszavazta a brit alsóház, ez az azt jelenti, hogy meg kell cserélni a friss Brexit-megállapodás parlamenti jóváhagyásának, illetve a kilépés jogi implementálásának (ratifikálásának) folyamatát. Ez azt jelenti, hogy előbb ratifikálni kell a brit kilépés szövegét (várhatóan legalább 2 hetes folyamat) és utána mondana végső döntést a brit alsóház magáról a Johnson-alkuról. Letwin indoklása szerint csak ezzel a megoldással lehet biztosítani azt, hogy október 31-én ne zuhanjon ki az ország megállapodás nélkül az EU-ból, hanem mindenképpen elfogadott (ratifikált) megállapodás mentén történjen meg ez vagy október 31-én éjfélkor, vagy egy rövid technikai jellegű Brexit-halasztás mellett valamikor november első felében.

Lényegében tehát a Letwin-módosító megszavazásával Johnsonnak „kapásból” a Brexit rövid technikai jellegű halasztását kellene kérnie az EU-tól, de közben belépett a képbe egy másik törvényi kötelezettség is: az ellenzéki kezdeményezésre már korábban elfogadott Benn-törvény. Ez azt írja elő, hogy ha ma estig nem tudja megszerezni a parlament jóváhagyását a Brexit-megállapodáshoz Johnson (márpedig a Letwin-módosító megszavazása miatt nem tudja, hiszen nem is kerül már a képviselők elé a Brexit-megállapodásról szóló döntés), akkor neki kötelezően kérnie kell az EU vezetőitől a Brexit 2020. január 31-ig szóló halasztását. Természetesen ebbe még „beleférne az”, hogy bár hivatalosan január végéig kéri a halasztást Johnson, de az EU azzal a feltétellel adná ezt meg, hogy lehet ezen rövidíteni, ha november első feléig a kilépés brit (és EP-s) ratifikációja megtörténik. Így tehát valamikor novemberben meg is szűnne a brit EU-tagság, a január végi dátum csak a legvégső határidő lenne.

ÖSSZESSÉGÉBEN TEHÁT A SOKSZOR PEDZEGETETT RÖVID, TECHNIKAI JELLEGŰ BREXIT-HALASZTÁSRÓL LENNE ELVILEG CSAK SZÓ A LETWIN-MÓDOSÍTÓ ELFOGADÁSÁVAL, AMIT A RATIFIKÁCIÓS FOLYAMAT MIATT KELL KÉRNI, ÉS NEM A BREXIT LÉNYEGI HALASZTÁSÁRÓL. A BENN-TÖRVÉNY miatt VISZONT A GYAKORLATBAN JANUÁR 31-IG SZÓLÓ HALASZTÁST KELL KÉRNIE AZ EU-TÓL.

Ezzel talán még Johnson is védekezhet majd saját választói előtt, akiknek számtalanszor megígérte, hogy október 31-én ha törik, ha szakad ("do or die"), de mindenképpen kilép az ország az EU-ból. A Brexit harmadik halasztása persze ezzel együtt is hatalmas hitelességi pofont jelent Johnsonnak, ami kinyithatja az utat az ő parlamenti megbuktatása és az előrehozott választások előtt. Ezt még november-decemberben meg lehetne tartani, azaz még a január 31-ig elhalasztott Brexit előtt, de az esetleges második népszavazás megtartására már több, legalább 7-8 hónapnyi idő kellene.

A Reuters legfrissebb összefoglalója szerint azután, hogy a parlament dönt (egyszerű többséggel) a második népszavazás kiírásáról, a választási bizottságnak legalább 6 hónap vizsgálati idő kell a beterjesztett kérdésekről, és csak ezután ad zöld utat a kampány lebonyolítására. Így tehát ha például novemberben döntene a második népszavazásról a parlament, akkor annak megtartása jövő késő tavasz előtt nem lenne lehetséges, ez pedig a Brexit január 31. utánra tolódásához vezetne.

Ma egyébként gigantikus tüntetés zajlik a második Brexit népszavazás kikényszerítése érdekében:

Címlapkép forrása: Getty Images

Brexit: itt a nagy döntés – Mit kell tudni róla?

37 év óta példátlan módon egy szombati napon ült össze rendkívüli ülésre a brit parlament alsóháza, hogy a Boris Johnson brit kormányfő által minap az EU-val elért módosított kilépési megállapodás tartalmát jóváhagyassa. Mivel azonban a jóváhagyási kéréshez fajsúlyos módosító indítványok is érkeztek, és közülük az egyikről biztosan szavaznak, így akár már ma este 3 hónapos Brexit-halasztásra kényszeríthetik Johnsont, korábbi ígéretével teljesen ellentétesen. Közben gigantikus tüntetés zajlik Londonban a második Brexit-népszavazás érdekében és erről is van ma szavazási indítvány, így tényleg rendkívüli jelentőségű, ami ezekben az órákban zajlik a Westminsterben és környékén.

Tovább a cikkhez
cimlap_olaj0916_2
Kiszivárgott: egy európai Apple-t vagy Google-t szeretne az EU
property awards 2019
The Gutenberg Bible is photographed in the Huntington Library in Pasadena, October 30, 2010.
frankfurtitozsde
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Tőzsdei hullámlovaglás kezdő kereskedőknek.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
2019. december 4.
Agrárszektor Konferencia 2019
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
Kiszivárgott: egy európai Apple-t vagy Google-t szeretne az EU