Tízszerezhetné bevételeit az EU, ha a magángépeket is megvámolnák

A Carbon Market Watch (CMW) szerint az EU 2026-ra tervezett szén-dioxid-árazási rendszerének felülvizsgálata "kiváló lehetőség" a légi közlekedés kibocsátásának csökkentésére és egyúttal arra is, hogy jelentős finanszírozási forrásokat gyűjtsenek be az éghajlatvédelmi politikák véghezviteléhez.

Tanulmányuk alapján, annak ellenére, hogy az ágazat jelentős éghajlati hatással bír, az Európába irányuló és onnan induló interkontinentális járatok nagyrészt mentesülnek az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszere (ETS) alól, mivel annak csupán 15%-a kerül a szabályozás alá, pedig ez lenne a blokk fő eszköze a kifejezetten nagy kibocsátású ágazatok szén-dioxid-szennyezésének visszafogására.

Jelenleg csak az Európán belüli járatokra vonatkoznak teljes mértékben a szabályok, és még az ő kibocsátásukra is csak félig vonatkoznak a tarifák 2026-ig. Emellett a légitársaságoknak elvileg monitorozni kell a nem szén-dioxid-kibocsátásaikat is – beleértve a vízgőzt, a nitrogén-oxidokat és a kén-dioxidot –, de ezek felmelegítő hatásai egyelőre nem vonatkoznak semmilyen fajta vámokra.

Az ilyen típusú adóztatási rendszerekre specializálódott CMW szerint az ETS kiterjesztése minden Európából induló és oda érkező interkontinentális kereskedelmi járatra a 2025 és 2040 közötti időszakra vonatkozó becsült bevételeket 112 milliárd euróról 417 milliárd euróra növelhetné.

Amennyiben nem történik meg a kiterjesztés, akkor mindössze 196 milliárd euróra becsülhető a 15 éves időszak alatt beszedhető összeg, azonban ha az EU ETS-t kiterjesztenék nemcsak a nemzetközi járatokra, hanem a magánrepülésre is, és nemcsak a szén-dioxid-kibocsátást vámolnák, akkor

a teljes bevétel elérhetné az 1100 milliárd eurót, ami önmagában több mint az EU következő hétéves ciklusára tervezett forrásainak 50%-a.

A csoport azt is javasolja, hogy az ágazatnak juttatott 20 millió ingyenes kibocsátási engedély felhasználását korlátozzák a tisztább üzemanyagok költségprémiumának fedezésére. Az engedélyeknek csak az e-kerozint kellene finanszírozniuk, amely szintetikus és karbonsemleges üzemanyag, ha zöld hidrogénből és levegőből begyűjtött szén-dioxidból állítják elő, nem pedig a bioüzemanyagokat, amelyek fenntarthatósági előnyei kétségesek lehetnek a Carbon Market Watch szerint.

Jelenleg az e-kerozin továbbra is ritka és drága, és az EU tiszta sugárhajtómű-üzemanyag-keverékekre vonatkozó céljainak csak töredékét teszi ki, de az ehhez hasonló intézkedések olyan kényszert szülhetnek, amely erőltetett menetet diktál a versenyképességi problémákkal küszködő európai iparágaknak.

Bár a javaslat itt kifejezetten nem az EU-n belüli repülőutakra helyezne nagyobb terhet, az iparágra vonatkozó tarifák növelése középtávon az európai vasúti közlekedés fejlesztésére is pozitív hatással lehetne, amelyet több uniós tisztviselő tagállamok közti közös projektek mentén képzel el.

Az Európai Unió saját forrásainak növelése mindenesetre kulcskérdés lesz a következő 2–2,5 évben, mivel a Bizottság komoly reformokat tervezett be a 2028–2034-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret (MFF) reformjára, amelyet elsősorban nem a tagállami befizetések növelésével, hanem újabb adóformák bevezetésével igyekezne megnövelni.

A jelenlegi tervek alapján 2025-ös árakon az ETS évi 9,6 milliárd eurós bevételt jelentene, amely mintegy 15%-át tenné ki a saját forrásoknak, így ennek megsokszorozása is érdemben hozzájárulhat a nagyjából 250 milliárdosra belőtt éves költségvetéshez.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az Európai Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.