
Az első két akadály
Magyar idő szerint este 8 körül kerül sor a tegnap este publikált 115 oldalas kilépési törvényről szóló első szavazásra és itt csak igent, vagy nemet mondhatnak a képviselők. A kormány napok óta magabiztosan nyilatkozik és a Financial Times összesítése is ezt tartalmazza, hogy meg lesz a többsége a parlamentben ehhez a kulcsfontosságú szavazáshoz, igaz nagyon szoros eredményre lehet számítani.
Ha a kilépési törvény megkapja a többséget, akkor rögtön utána, tehát még ma este lesz egy másik rendkívül fontos szavazás arról, hogy a képviselők támogatják-e a kormány extrém módon felgyorsított törvényalkotási menetrendjét, vagy sem. A kormány célja ugyanis az, hogy kedd estétől csütörtök estig végigmenjen az alsóház minden procedúráján a folyamat, hogy pénteken már a felsőháznak tudják odaadni tárgyalásra a kilépési törvény végső szövegét.
Mivel a 115 oldalas törvény a Brexit brit jogba való implementálását rögzíti bő 40 évi EU-tagság után, így rendkívüli jelentőségű törvényről van szó és még a hozzá hasonló jelentőségű kereskedelmi megállapodásokra is 10-40 nap közötti idő szükséges - jegyzi meg összefoglalójában a Reuters. Így nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy extrém mértékű tempót akar a parlamentre kényszeríteni Johnson, ami sokaknál ellenkezést válhat ki.
Éppen ezért esélyes az, hogy ezt a második szavazást már elbukja a kormányfő, márpedig ha az így lesz, akkor az azt is jelenti, hogy lényegében búcsút inthet johnson a sokszor megígért október végi Brexitnek. Nem lesz ugyanis már kellő idő arra, hogy a kilépés jogi implementációja végigmenjen.
Persze elvileg valahogy megpróbálhatná a megállapodás ratifikációja nélküli Brexitet is Johnson, noha törvény kötelezi rá, hogy ne tegyen ilyet és éppen ennek kivédésére kellett múlt hét végén elküldenie Brüsszelbe a Brexit újabb 3 hónapos halasztásával kapcsolatos kérelmét is. Ennek elbírálásával egyébként egyelőre kivár Brüsszel, mert azt figyeli, hogy mi történik a brit alsóházban.
Ha ugyanis ma este átmegy mindkét szavazáson a kormány terve, akkor esélyes, hogy a brit implementáció október végéig mindkét kamarán átmegy, és így október végén tényleg ki tud lépni az ország az EU-ból (a szerdai torpedók ezt még megakadályozhatják, ld. alább). Emiatt pedig az uniós állam- és kormányfőknek nem is kell engedélyeznie a 3 hónapos Brexit-halasztást. Nyilván az Európai Parlament rendkívüli plenáris ülését még össze kellene hívni jövő hét elejére, hogy uniós oldalon is ratifikálják a kilépési feltételeket, de úgy tűnik, ennek nincs akadálya.
Londonra várunk és időpazarlás volt a Brexit
"Rendkívül szorosan figyelemmel kell követnünk a londoni eseményeket. Nem lehetséges és nem elképzelhető, hogy az EP előbb ratifikálja a kilépési megállapodást, mint a Westminster. Először London, aztán Brüsszel és Strasbourg" – közölte Jean-Claude Juncker, az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésének reggeli vitáján. Az Európai Bizottság elnöke azon véleményének is hangot adott, hogy a Brexit "idő- és energiapazarlás", ami jelentős figyelmet vont el mandátuma alatt más ügyektől.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke arról számolt be, hogy megkezdte a konzultációkat a bennmaradó tagállamok vezetőivel a kilépési határidő újabb halasztását kérelmező brit levélről, és a napokban döntés várható a legfrissebb nagy-britanniai fejlemények tükrében. Azt azonban hozzátette: "A rendezetlen távozás soha nem lesz az általunk preferált opció", amivel arra utalt, hogy ha a briteknél nem megy végig a ratifikációs folyamat és ezért halasztást kérnek, akkor az EU nem fog erre nemet mondani.
A harmadik akadály
Még az EP rendkívüli plenáris ülése előtt azonban az e hét szerdai nap is kulcsfontosságú lesz Boris Johnson számára a brit alsóházban: akkortól nyílna ugyanis meg a kilépési törvénytervezetnél a módosító indítványok benyújtásának lehetősége és a róluk történő szavazás. Két főbb terv látszik jelenleg és mindkettő alapjaiban írná át a Brexit potenciális menetrendjét és tartalmát.
Az egyik szerint a képviselők megpróbálják arra kényszeríteni a kormányt, hogy az EU-brit hosszú távú kereskedelmi kapcsolatokat rögzítő viszonyrendszerbe beleírják azt: az Egyesült Királyság mégsem hagyja el a vámuniót. Legutóbb, amikor tavasszal tesztelték ezt az elképzelést a parlamentben, minimális többséggel szavazták csak le ezt (273:270 arányban), így benne van a levegőben, hogy most átmegy ez a módosító. Ha pedig ez így lenne, akkor ez alapvetően írná át a most kiharcolt kilépési megállapodást, amely a 2020 végéig tartó átmeneti időszak után a vámunióból való kilépést tartalmazza az egész ország számára (Észak-Írország speciális státuszú). Ezzel az volt a fő cél, hogy önállóan tudjon kereskedelmi megállapodásokat kötni az Egyesült Királyság a világ többi részével. Ha viszont mégsem lépne ki az ország a vámunióból, az jócskán átírná a Brexit tartalmát is, így felbőszíthetné a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-táborát és így erősen kérdéses, hogy a kormány ilyen tartalmi megkötés mellett tényleg tovább akarna-e haladni a Brexit brit jogrendbe való implementálása folyamatában.
Esélyes tehát ebben az esetben, hogy visszavonja az egész kilépési törvényt a kormány és kénytelen belemenni abba a hosszúságú Brexit-halasztásba, amit az EU a jövő héten megszab majd. Másik megoldásként halad tovább az implementálásban a kormány és bízik abban, hogy egy téli előrehozott választáson megszerzett többség mellett majd kihúzza a kilépési törvényből ezt a részt, így a következő egy évben zajló, a hosszú távú kereskedelmi kapcsolatokról szóló uniós egyeztetéseken nem kell majd betartania ezt a vámuniós megkötést.
A másik módosító arra irányul, hogy a kilépési feltételeket a nép elé kell vinni jóváhagyásra, azaz kell rendezni egy második Brexit népszavazást, mielőtt tényleg bekövetkezik a kilépés. Amikor legutóbb áprilisban tesztelték a brit alsóházban ezt az irányt, akkor már viszonylag szoros lett az eredmény (292:280 arányban alulmaradt), azóta pedig most hétvégén is volt Londonban egy gigantikus tüntetés, amely a második népszavazást követelte. Valószínű egyébként, hogy ez a módosító indítvány amellett is alulmaradhat majd a mostani parlamenti szavazáson, hogy nagy a társadalmi nyomás ebbe az irányba. A YouGov felmérések összesítő szolgáltatása ugyanis azt mutatja, hogy a 2017 júliusa óta végzett 226 közvélemény-kutatásból 204 eredményezte azt, hogy többségben voltak a bentmaradást támogatók és 7 felmérésben diadalmaskodtak a kilépéspártiak, míg 15 felmérés hozott fej-fej melletti küzdelmet. Erre alapoznak tehát most azok, akik szerint igenis meg kell próbálni elvinni a brit belpolitikai káoszt a második népszavazásig, mert akkor remélhetőleg vissza lehet fordítani a Brexitet; mostanra ráadásul már az is ismert, hogy milyen feltételek mellett lehetne kilépni az EU-ból, így még megalapozottabb véleményt tudnának mondani róla az emberek. Ezzel egyébként ellentétes üzenetet tartalmaz a 2016 óta végzett legátfogóbb, minap közzétett felmérés, amely szerint az emberek 50%-a azt mondja, hogy tiszteletben kell tartani az első népszavazás eredményét (ki kell lépni), 42% szerint bent kell maradni az EU-ban és 8% a bizonytalanok aránya.
Ma és holnap tehát választ kaphatunk arra, hogy van-e esély október 31-ig „lezavarni” a brit parlament két házában a ratifikációs folyamatot, vagy esetleg teljesen gellert kap ez a folyamat és így az ország a Brexit tényleges halasztására kényszerül, ami megnyithatja az utat a régóta rebesgetett előrehozott választások felé.
A halasztás időintervallumát az EU határozza majd meg a következő napokbeli döntések függvényében (1 hónapos rövid technikai jellegű halasztástól legalább 6 hónapig terjednek a pletykák) attól függően, hogy brit oldalon előrehozott választások, vagy esetleg népszavazás felé mennek a folyamatok. Előrehozott választásokat elvileg még karácsony előtt is lehetne tartani, a népszavazás viszont legalább 7-8 hónapos időtávon tartható csak meg leghamarabb.
Címlapkép forrása: Dan Kitwood/Getty Images

Megroppant a Szumi offenzíva, Putyin már Odesszát akarja - Keddi híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború eseményeivel.
Olyan rakétára ült rá a forint, ami kishíján a világ tetejére repítette
Csak egy deviza tudta lepipálni.
Nagy megszorításról döntött a magyar kormány
Az állami cégeket érinti, a személyi jellegű kiadásaikat.
Mélyrepülésben a dollár az euróval szemben
Kőkemény mozgásokra számíthatunk a devizapiacokon.
Nem mindennapi helyre teszi be a lábát Donald Trump: megnyitja kapuit az "Aligátor Alcatraz"
Különleges létesítményről van szó.
Nincs megállás, itt az újabb csúcsdöntés az amerikai tőzsdéken
Ismét a vámháború van fókuszban.
Albérlet vagy hitel? - Fiatalok lakhatási dilemmái
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Albérlet vagy hitel? - Fiatalok lakhatási dilemmái A fiatalok egyik legnagyobb dilemmája ma Magyarországon: albérletben lakjanak, vagy inkább saját ing
Franklin Resources Inc. - kereskedés
Most éppen 18% felett van a profit a tavaly szeptemberben vásárolt BEN részvényeimen, gondoltam ránézek, hogy tartsam, vagy esetleg adjam el és fektessem másba a pénzt.Megnéztem a roic.ai alapj
ESG-szabályozás és trendek: így alakul át a pénzügyi szektor
Az utóbbi években robbanásszerűen nőtt az érdeklődés a fenntartható befektetések iránt. Az ESG-kritériumok - vagyis a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási
PORTRÉ - Két hazai "reneszánsz" privátbankár, akik a leggazdagabbak pénzét kezelik
Az SPB Befektetési Zrt. a hazai befektetési szolgáltatói piac egyik legpatinásabb, 25 éve a piacon lévő szereplője, amely elsősorban private banking szolgáltatásokat kínál ügyfelei számár
Devizahitelek tanulságai és a nyugdíjrendszer kihívásai
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Devizahitelek tanulságai és a nyugdíjrendszer kihívásai Mi történt a devizahitelekkel? 2006 környékén sok fiatal pár nagy reményekkel vágott bele
Felkészülés az innovációs célú pályázatokra - pályázati források várhatók
A várakozások szerint közel 200 milliárd forintnyi vissza nem térítendő forrás állhat hamarosan a hazai innovatív vállalkozások rendelkezésére. Megjelenhetnek azok az innovációs pály
Gazdasági furcsaságok mérnököknek
Mindig nagyon érdekes számomra, hogy mennyi mérnök lép motiváltan a pénzügyi területre. Rengeteg informatikus (meglepően tájékozottan) érkezik coachingokra, de még a pénzügyi influencerek k
A háborúk titokzatos jótékonysága a tőzsdékre
Háború = ralizó részvénypiac? A történelmi tapasztalatok szerint egy háború még jót is tesz annak az ország tőzsdéjének, amelyik a távolban és győztesen vívja, nem...
The post A háború

Mobilról igényelhető hitelkártyát kínál a Gránit Bank (x)

- Nagy megszorításról döntött a magyar kormány
- Súlyos csődhullám söpör végig Magyarországon - Sorra zárnak be az éttermek, kávézók, mulatóhelyek
- Szép csendben megindultak a kirúgások Magyarországon, és még nincs vége a leépítési hullámnak
- Megjelent a kormány új ingyenhitele, élelmes magyarok tízezrei mozdultak rá azonnal
- Ezért sem jutsz be az állami kórházakba
Meddig tart még a dollár mélyrepülése és a forint diadalmenete?
Nincs bizalom az amerikai gazdaság iránt.
Újratervez a CATL Debrecenben – ekkora az akkumulátorválság?
A világ legnagyobb gyártója habozni kezdett.
Úgy szabadulnak a hitelektől a magyarok, mintha nem lenne holnap
Nagyon sok az előtörlesztés.
Eladó új építésű lakások
Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.
Tőzsdei túlélőtúra: Hogyan kerüld el a leggyakoribb kezdő hibákat?
A tőzsdei vagyonépítés során kulcsfontosságú az alapos kutatás és a kockázatok megértése, valamint a hosszú távú célok kitűzése és kitartó befektetési stratégia követése.
Számolj háromig és start!
Webináriumunkon megmutatjuk, hogyan indítsd el első befektetésed, milyen új funkciók érhetők el kereskedési platformjainkon, és hogyan vághatsz bele magabiztosan a tőzsdei kereskedésbe – akár már holnap.