Fontos, hogy az Európai Bizottság őszi előrejelzése az eddig elfogadott gazdaságpolitikai és költségvetési intézkedésekkel tudott csak számolni, így a magyar kormányfő által minap meglebegtetett második és harmadik gazdasági akciótervet nem tudta még figyelembe venni. Márpedig ezek azt céloznák, hogy 4% körül tudjon maradni a GDP-növekedés Magyarországon. Ezekre a lépésekre mindenképpen szükség lehet, ha a Bizottság friss előrejelzéseire tekintünk, hiszen ők azt mondják, hogy az idei 4,6%-os GDP-növekedés után jövőre 2,8%-os bővülés várható, és ugyanerre számít 2021-ben is a testület. Az európai gazdaságra adott átfogó és országonkénti előrejelzéseket alábbi cikkünkben írtuk meg:
Legutóbb az IMF adott friss előrejelzéseket és ajánlásokat Magyarország kapcsán, ezekről alábbi cikkeinkben írtunk. A washingtoni szervezet szakértői szintén jócskán (3,6%-ról 4,6%-ra) megemelték az idei évi GDP-növekedési előrejelzést, de nemcsak az ideit, hanem a jövő évit is vele együtt emelték (2,7%-ról 3,3%-ra), miközben a brüsszeli testület ma utóbbit nem tette meg.
Az alábbi friss bizottsági ábra választ ad arra, hogy miért vár ennyire jelentős gazdasági növekedési lassulást a brüsszeli testület Magyarországon 2020-ban: a beruházások (GFCF) eddigi markáns növekedésélénkítő hatása jelentősen visszaesik és közben kicsit a lakossági fogyasztás növekedéshez való hozzájárulása is enyhülhet. Az egyébként konszenzusos jelenleg a magyar gazdaságról, hogy az eddigi nagy beruházási boom a következő években jelentősen enyhülhet, így inkább csak ennek a mértékéről, illetve ennek a GDP-növekedésre gyakorolt hatásáról zajlik jelenleg a vita. A brüsszeli testület friss előrejelzése ebben most markáns álláspontot képvisel, a fent említett kormányzati elképzelésekkel pedig nem tudott még számolni.
A bizottsági szöveges elemzés szerint az építő- és járműipari növekedésélénkítő hatás hagyhat alább 2019 végétől kezdve, és a feldolgozóipari aktivitás is gyengélkedik már hónapok óta. Rámutatnak arra is, hogy idén jár csúcsra az EU-források lehívása Magyarországon, így az állami beruházások gazdaságélénkítő hatása jövőre már lassulhat. Ezzel szemben a magánberuházások jövőre még élénkülhetnek, mivel a csőben lévő nagy építőipari beruházások (pl. lakásáfa visszaemelés), illetve egyéb beruházások közelednek az átadáshoz.
A külföldi gazdasági környezet hűlése rontja az exportkilátásokat, és továbbra is lefelé mutató kockázatok túlsúlyát azonosítja a Bizottság a külgazdaság felől. Az államháztartási hiány következő évekbeli csökkenésében a bevételek növekedése mellett a kiadások féken tartása járul hozzá leginkább, igaz a brüsszeli szakértők megjegyzik, hogy a demográfiai program (családvédelmi akcióterv) vártnál nagyobb arányú igénybevétele a kiadások meglódulása kockázatát hordozza magában.
A bizottság részletes táblázata szerint a foglalkoztatás az idei jelentős növekedés után a következő években lényegében megáll a bizottság mai előrejelzése szerint, így a munkanélküliségi ráta végig 3,4%-on stagnálhat. Az infláció az idei évi 3,4%-os átlagról a jegybank közép távú 3%-os inflációs célkitűzése közelébe fog visszatérni a bizottság előrejelzése szerint.
A külkereskedelmi mérleg már végig deficites lehet az előrejelzési horizonton és ezzel párhuzamosan a folyó fizetési mérleg is a GDP 1%-a körüli hiányt produkálhat. Lényeges, hogy a brüsszeli testület a jelentős gazdasági növekedési lassulás mellett is mind idénre, mind jövőre ugyanolyan GDP-arányos államháztartási hiánycélt vetít előre, mint ami a magyar kormány hivatalos előrejelzésében van (idénre 1,8%, jövőre 1,0%). 2021-re további deficitcsökkentést vázolnak (0,8%), és mindez a bruttó adósságrátát a GDP 68,2%-áról 2021-re 64,4%-ra fogja faragni.
Címlapkép forrása: Thierry Monasse/Getty Images
