Szabó István OTP
Uniós források

2020-ban sem fog csökkenni az agrárágazat beruházási aktivitása

Portfolio
Az agrárium hitelállományának idei, várhatóan kétszámjegyű növekedése után 2020-ban sem fognak csökkenni a hitelhez jutási ambíciók - mondta a Portfolio-nak Szabó István. Az OTP Bank Agrárágazati Igazgatóságának ügyvezető igazgató-helyettese szerint a gazdálkodók beruházási döntéseiket már kevésbé a támogatási lehetőségektől, egyre inkább a gazdasági lehetőségektől függően hozzák meg, egy kiegyensúlyozottabb, folyamatos beruházási tevékenység pedig nem csak a termelőknek, hanem a beszállítóknak és a finanszírozóknak is sokkal kedvezőbb, mint egy erősen ciklikus folyamat.

A gazdaság szereplői közül a mezőgazdasági ágazat élt a leginkább az elmúlt hónapokban a kedvezményes kamatozású NHP fix lehetőségével. Mire számít: a gazdasági környezet tovább növelheti az agrárium hitelállományát? Hol lehet még növekedési potenciált találni a szegmensben?

Valóban, január óta az NHP fix program keretében több mint 343 milliárd forintra kötöttek szerződést a hazai vállalkozások, amelyből a mezőgazdaságba csaknem 82 milliárd forint érkezett. A következő évre úgy számolunk, hogy az agrárium hitelállományának idei, várhatóan kétszámjegyű növekedése után sem fognak csökkenni a hitelhez jutási ambíciók. Mind a piaci körülmények, mind a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások fejlesztési igénye – amely bizonyos esetekben már kényszer – miatt látunk még további lehetőségeket a gyarapodásra, de jövőre és azt követően már egy moderáltabb növekedésre számítunk, 10% alatti értékkel a teljes agrárszektorra vonatkoztatva. Az ügyfelek érezhetően egyre inkább igénylik ügyintézőink tanácsait és szakértelmét abban, hogy miként lehetne a legkedvezőbb pénzügyi hátteret biztosítani fejlesztési elképzeléseikhez.

2021 átmeneti év lesz a Közös Agrárpolitikában, a vidékfejlesztési programok pedig ennél is évekkel később lépnek majd a pályázatmegvalósítás fázisába. A mezőgazdaság akár 3 "szűk" esztendőt is megérhet, mire a támogatott beruházásokra megérkezik az uniós pénz. Mennyire feladatuk a bankoknak, hogy ezt az időszakot áthidalják?

Az agrárgazdaság finanszírozására az OTP Bank évek óta kiemelt figyelmet fordít, ezért is hoztuk létre még 2011-ben az Agrárágazati Igazgatóságot. Azt is fontos látnunk, hogy már leszerződtek a nyertesek a Vidékfejlesztési Program (VP) erre a ciklusra tervezett teljes támogatási összegére, a megvalósítás viszont jelentős mértékben átcsúszhat 2020 utánra, ráadásul a programzárás +3 éves szabálya is abba az irányba hat, hogy lesznek még megvalósuló beruházások ebben az időszakban.

Szabó István OTP
Szabó István Fotó: Szekeres Máté/Portfolio

Emellett a VP Irányítóhatóság is készül a visszacsorgó támogatási források újbóli pályáztatására, és az Európai Unió 2021 és 2027 közötti új Közös Agrárpolitikájának csúszása is ad legalább 1 átmeneti évet a jelenlegi támogatási keretek mellett.

Ugyanakkor azt is tapasztaljuk, hogy a gazdálkodók beruházási döntéseiket már kevésbé a támogatási lehetőségektől, egyre inkább a gazdasági lehetőségektől függően hozzák meg.

Ebben természetesen partnerük az OTP – hiszen egy kiegyensúlyozottabb, folyamatos beruházási tevékenység nem csak a termelőknek, hanem a beszállítóknak és a finanszírozóknak is sokkal kedvezőbb, mint egy erősen ciklikus folyamat.

Az Agrárminisztérium is készül erre az időszakra: a 100 milliárd forint keretösszegű 80%-os kamattámogatott hitelkeret is jelzi, hogy nem akarnak jelentős visszaesést a beruházásban – ezeket a lehetőséget mi is maximálisan ki fogjuk használni. Emellett persze több – a támogatásoktól független – konstrukciónk is hatékonyan segítheti az ágazat szereplőit ebben az átmeneti időszakban, illetve azon túl is.  

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet szerint a nyertes uniós pályázati projektek megvalósításával az agrárberuházások további növekedése várható. Mi az idei év tapasztalata, mennyire tudtak élni az ágazat szereplői ezekkel a lehetőségekkel? Mire számít 2020-ban?

Úgy látjuk, hogy 2020-ban sem fog csökkenni az agrárágazat beruházási aktivitása. A Vidékfejlesztési Program (VP) keretében elnyert források elköltése, a beruházások megvalósítása, illetve aktiválása jövőre legalább annyi beruházást eredményez, amennyit idén láttunk. Nem feledkezhetünk meg ugyanakkor az élelmiszeripari vállalkozások beruházásairól sem, amelyek ugyancsak növekvő tendenciát mutatnak.

Ezt a folyamatot segíti egyrészt a VP-ben és a GINOP-ban az élelmiszer-feldolgozás céljára nyújtott mintegy 300 milliárd forint összegű beruházási támogatás, de az élelmiszeriparban keletkező jövedelem 2010-óta tartó növekvő trendje is a beruházási aktivitás növekedésének irányába hat. Az előző beruházási ciklus zárásáról olyan tapasztalataink vannak, hogy a záróévben és az azt követő évben (2013-2014) egyaránt 20% körüli értékben nőttek a beruházások, viszont a záróévet követő 2. évben 20%-os csökkenés történt. Ezt a tendenciát a jelenre kivetítve 2020-ban és ’21-ben növekedés várható, és ’22-re történhet egy jelentősebb visszaesés, amennyiben a termelők megvárják a következő VP indulását.

Hamarosan új működési forma jelenik meg a gazdaságban, a mezőgazdasági családi vállalkozás. Mennyivel lesz ez tisztább, átláthatóbb, hitelezhetőbb működési egység, mint a korábbi vegyes működési formákból összeálló családi gazdaság?

Régóta hallani már a családi mezőgazdasági vállalkozásokról (CSMV) szóló törvény tervezetéről mi is várjuk az előterjesztést. Az eddig megjelent információk alapján banki szempontból pozitív hozadékát látnánk a tervezett szabályozásnak, mivel a sajtóhírek alapján közelítenék a családi mezőgazdasági vállalkozások szabályozását a Kft-k, illetve Bt-k szabályozásához. Ez mindenképpen kedvezően hatna a CSMV-k banki kapcsolataira, erősítené a transzparenciát és következésképpen javítaná e vállalkozási forma hitelképességét.

Mit vár az OTP a jövő évre beharangozott agrár-öröklési törvénytől? Eszerint elképzelhető, hogy egy örökös viheti tovább a teljes gazdaságot, míg az örököstársakat ki kell váltania. Banki oldalról nézve mennyire kivitelezhető ennek finanszírozása. Támogatnának egy ilyen törvényt?

Ez a kérdés, hosszú évek óta rendezést igényel, mivel a birtokszerkezet öröklés útján történő aprózódása nem érdeke a hazai agrárgazdaságnak. Nemzetközi tapasztalat, hogy a méretgazdaságosság alsó határa egyre feljebb helyeződik, egyre nagyobb gazdaságok felelnek meg a versenyképességi követelményeknek.

Mindezek fényében a banki finanszírozás szempontjából sem előnyös az öröklés útján történő aprózódás, mert a kisebb, vagy tagoltabb tulajdoni hátterű gazdaságok kevésbé tudnak megfelelni a bankképesség, különösen a hitelképesség követelményeinek.

A kialakult gazdaságok egységét a dologösszességhez hasonló jogi formula tarthatná egyben, de ez kérdéskör már nem csak az örökléssel, hanem a generációváltással is szorosan összefügg. Amint megalkotják a generációváltást segítő jogszabályi kereteket, mi is megtalálhatjuk annak a módját, hogy miként tudjuk támogatni ezt a folyamatot pénzügyileg.

Nyáron jelentette be az agrárminiszter, hogy folytatódik a „Földet a gazdáknak!" program. Mi az OTP Bank tapasztalata a programmal kapcsolatban? Mennyire működőképes, mi az, amit változtatnának rajta?

A mi tapasztalataink szerint a hitelkeresletre kétségtelenül pozitívan hatott a földforgalom élénkülése, és a program meghirdetése emelkedő földárakat eredményezett. Ugyanakkor az eddig a földeket bérlő gazdaságok esetében bizonytalanságot okozott az állami földek értékesítése.

Szabó István
Szabó István Fotó: Szekeres Máté

Az új földtulajdonosok természetes törekvése, hogy „birtokon belülre” szeretnének kerülni, bár tudták, hogy bérleti joggal terhelt földet vásárolnak. Volt, aki a földbérleti díjak emelésére is tett lépéseket. Mindezek tehát bizonyos térségekben peres eljárásokhoz, bizonytalan jogi helyzethez vezettek, ami a banki finanszírozás szempontjából is növekvő kockázatot jelent.

Komoly problémát jelent a magyar mezőgazdaságban, hogy látványosan eltolódtak az arányok a növénytermesztés felé. Mit gondol, mennyire nyitottak a bankok az állattenyésztés finanszírozására? Lehet-e, kell-e változtatni ezeken az arányokon, és ha igen, hogyan?

A mezőgazdaság szerkezeti eltolódáshoz a bankszektornak is alkalmazkodnia kell. Ennek legfőbb oka, hogy az uniós Közös Agrárpolitika támogatásai a növénytermesztést preferálják, illetve, hogy a hazai állattenyésztési ágazatok hatékonysága elmarad versenytársainkétól. A jövőt illetően nem vagyunk túl optimisták, középtávon az állattenyésztés és a növénytermesztés jelenlegi arányának fennmaradásával kalkulálunk. Ugyanakkor ez természetesen nem jelentheti hitelpolitikánkban az állattenyésztés diszkriminálását. Szívesen és örömmel hitelezünk olyan állattenyésztési fejlesztéseket, amelyek megfelelnek a hitelbírálati követelményeknek. 

Az OTP Bank az elmúlt időszakban kialakított több speciális agrár-finanszírozási terméket is: hogy működnek ezek a gyakorlatban, mik a tapasztalatok?

A piaci igények és a projektek sokszínűségéhez igazodva idén megújítottuk Agrár Fejlesztési Hitelünket, ami – a nagyobb ügyfeleknek szánt Zöld folyosó mellett – a kisebb vállalkozások finanszírozási kihívásaira nyújt széleskörű megoldást több, az agrárium számára is elérhető lehetőség kiaknázásával, amilyen például az NHP fix. A konstrukció így bizonyos feltételekkel szabad felhasználásra, termőföld vásárlásra, valamint beruházási és fejlesztési célokra is igényelhető, és bár több esetben is igen komplex hiteltermékről van szó, jól látható a piaci érdeklődés.

Milyen szektorokban a legkeresettebb a Zöld folyosó hitel és az Agrár Fejlesztési Hitel? Milyen összeget igényelnek átlagosan az ügyfelek, milyen az átlagos futamidő?

A Zöld folyosó hitel nem köthető kifejezetten egyetlen agrár alágazathoz sem, mivel a konstrukciót a Vidékfejlesztési Program kedvezményezettei által tervezett, támogatott fejlesztések és beruházások banki finanszírozására hoztuk létre, illetve arra, hogy bankgaranciát nyújthassunk a támogatási előleg lehívásához.

Az Agrár Fejlesztési Hitel termékvariánsai közül a termőföld-vásárlási és a szabad felhasználású a legnépszerűbb, a két termék tekintetében az átlagos hitel összeg 23 millió forint, az igényelt hitelösszeg 14 millió forinttól 150 millió forintig terjed. A futamidő termőföldvásárlás hitelcélnál saját forrás esetén 20 év, NHP fix forrás mellett 10 év, ahogy szabad felhasználás esetén is.

Címlapkép: Szekeres Máté/Portfolio

huawei trump tavkozles 5g halozat
forint készpénz
koronavirus2
masterplast
Duna House
Frankfurti tőzsde
bet
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
Esti webinárium
A kezdőket gyakran megrémíti a volatilitás, pedig az előnyünkre tudják fordítani.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
gyumolcsfeldolgozo uzem palyazat tamogatas