europai bizottsag koronavirus unios tamogatas magyarorszag 200330
Uniós források

Koronavírus: annyira nem segít Brüsszel, hogy máris átutalt 108 milliárdot Magyarországnak

Weinhardt Attila
A Portfolio számításai szerint az elmúlt napokban 304 millió eurónyi, mintegy 108 milliárd forintnyi EU-támogatást utalt át Magyarországnak az Európai Bizottság és ugyanennyit fog még a következő két hétben is, hogy ezzel a likviditással is segítse itthon a koronavírus elleni küzdelmet. Fontos, hogy ez a bő 200 milliárd forint nem plusz pénz, hanem pár hónappal előrehozott kifizetés, de van egy ezen felül nem visszafizetendő EU-s pénz tétel is legalább 280 milliárd forint értékben. És mindez csak a kezdet: további több milliárd eurónyi mozgásteret is megteremtett a Bizottság a magyar kormánynak az EU-pénzek itthoni felhasználásában, hogy a koronavírus elleni küzdelmet rugalmasan segítse. Azt tehát nem lehet mondani, hogy a válsághelyzetben nem segít Brüsszel, azt viszont igen, hogy éppen most üt vissza az a stratégia, amiért eddig vertük a mellünket. Ez egyébként nem egyedi: 13 másik tagállam ugyanígy járt.

Most akkor mennyiből is gazdálkodhat a magyar állam?

Az elmúlt hetek nagy médiazaja mellett érdemes leszögezni az alábbi tényeket:

  • Az Európai Bizottság március 18-i nyilvános levele világosan jelzi, hogy a testület 861 millió eurónyi EU-támogatást nem fizettet vissza Magyarországgal, amit 2020. júniusáig eredetileg vissza kellett volna fizetni. (Úgy tudjuk, hogy ez valójában az éves magyar állami költségvetési befizetés egy részének "elengedése", azaz nem kell most befizetni, hogy így segítsen a Bizottság ithon a büdzsén. Az alábbi táblázatban ez a tétel még 855 millió volt, de később átszámolta a testület. Mivel ezt a pénzt egyszer már tavaly átutalta a Bizottság, most nehéz forintban számszerűsíteni, de ha a tavalyi év jelentős részére jellemző 325-ös euróárfolyammal számolunk, akkor legalább 278 milliárd forintnyi likviditási támogatásról beszélünk.)
  • A fenti levél azt is világosan jelzi, hogy Magyarország az idei éves előfinanszírozás keretében összesen 608 millió euró felgyorsított kifizetésére számíthat március végén és április elején. A Portfolio adatai szerint ennek éppen a felét, 304 millió eurót máris átutalta a Bizottság a magyar állam számlájára. Mivel ez a napokban érkezhetett meg, amikor 355 körül ingadozott az euró, így ezzel kalkulálva 108 milliárd forintról beszélünk. A következő két hét során további 304 millió euró fog jönni, ami például 360-as euró mellett csaknem 110 milliárd forintot jelent majd.

A fentiek tehát azt jelentik, hogy

az Európai Bizottság koronavírus válság miatt példátlanul lazított szabályrendszere miatt legalább 278 milliárd forintnyi likviditási támogatással segít a kormánYnak, hogy az egészségügyi rendszert megerősíthesse, kkv-kat támogasson, vagy munkaerőpiaci bértámogató programokat működtessen.

Ezen felül legalább 220 milliárd forintnyi EU-forrást gyorsítva utal ki, hogy a most rugalmassá tett szabályok mellett tudjuk felhasználni, bár ez a tétel inkább az itthon már futó pályázatok mögöttes likviditási támogatásaként értelmezhető. Így valószínűleg tényleges új mozgásteret nem jelent a koronavírus elleni küzdelem jegyében.

Fontos leszögezni, hogy a most lazított szabályrendszer mellett sem nő nettóban a Magyarországnak járó 7 éves uniós pénzkeret, erről nincs szó, a plusz pénzek inkább gyors likviditási segítségként értelmezhetők, amik így is jól jönnek a bajban. 

Itt jön a nagy csavar a képbe

Szintén csak elméleti támogatási lehetőséget jelent Magyarországnak az Európai Bizottság alábbi táblázatának második oszlopában jelzett 4,748 milliárd euró. Ahogy a testület magyarázó anyaga levezeti:

ezt a 4,748 milliárd eurót csak akkor tudná felhasználni az uniós alapokból Magyarország, ha az első oszlopban jelzett, itthon megtartható 855 millió eurót (fenti levélben már 861 milliót) is a most lazított szabályrendszer mentén használja fel.

Ez azonban objektív akadályba ütközik: Magyarország a 7 évre járó uniós keretnek már több mint 100%-át lekötötte idehaza megítélt forrásokkal, így hiába lenne még az uniós alapokban szabad keret a most lazított szabályrendszer alapján, ezt már nem tudja lehívni a koronavírus elleni küzdelem költségeire, mert más célokra előtte elosztotta (csak akkor tudná, ha előtte tömegesen felmondja itthon a már megkötött támogatási szerződéseket és az új szabályok mentén átcsoportosítja a forrásokat, de többször is jelezte az utóbbi hetekben a kormány, hogy ezt nem szeretné meglépni).

Éppen ezt, a mindössze elméleti lehetőséget, jelzi az alábbi táblázat utolsó oszlopában Magyarország esetén a 0 eurós összeg. Amint látjuk: 13 másik ország esetén sincs tényleges mozgástér, miközben a koronavírussal jelenleg leginkább sújtott tagállamok (pl. Olaszország, Spanyolország, Németország) még jelentős összegeket tud így átcsoportosítani a vírus elleni küzdelemre.

Ez a nagy forrásátcsoportosítási lehetőség az olaszoknál, spanyoloknál és németeknél nem véletlen: éppen ők álltak eddig a legrosszabbul a 7 évre kapott EU-források otthoni lekötésével, így tehát most, a rugalmassá tett pénzfelhasználási szabályokkal éppen ők tudnak a leginkább élni. Az alábbi rangsort egyébként már másfél éve Magyarország vezeti annak a tudatos kormányzati stratégiának az eredményeként, hogy minél gyorsabban elossza itthon a forrásokat, hogy a nyerteseknek több idejük legyen a projektek végrehajtására.

Most ez a stratégia üt vissza az előre nem látható válság miatt, de amint látjuk, nemcsak nálunk, hanem további 13 másik tagállamnál is.

A 4,748 milliárd eurós elméleti magyar pénzfelhasználási keretet az alábbi rangsor jól mutatja, hiszen a 7 évre járó keretnek még "csak" a 44%-át hívta le az ország a közös brüsszeli kasszából, így akár át is lehetne csoportosítani a forrásokat (de ehhez itthon a nyertes pályázatok tömeges felmondása kellene).

Mégis több milliárd eurós segítséget kapott Magyarország

A fentiekben tehát levezettük, hogy a koronavírus miatti fellépésre 855 millió eurót megtarthat Magyarország és további 608 millió eurót gyorsabban folyósítanak Brüsszelből. Ezeken felül értendő azonban még akár több milliárd eurónyi potenciális EU-pénz, amit a most lazított szabályrendszer mellett fel tudna használni Magyarország a koronavírus elleni küzdelemre. Amint ugyanis március 19-i elemzésünkben már rámutattunk, három ok miatt még jelentős EU-s fejlesztési források elköltése előtt áll az ország a 2014-2020-as ciklus terhére:

  • Forintgyengülés. Mára 360-ig zuhant a forint az euróval szemben és a globális eladási hullám mellett benne van a pakliban további forintgyengülés is (mint a gazdaság exportorientált és életben maradó része számára az élénkítési lehetőség egyik eszköze). Ez tehát a Brüsszelből még le nem hívott 14 milliárd eurónyi fejlesztési forrás itthon forintban elkölthető részét jelentősen növeli. (Csak egy példa: ha 360-ra ugrana az euró/forintnál a tervezési árfolyam a néhány héttel ezelőttig érvényes 319-ről, akkor ez nagyságrendileg 570 milliárd forintnyi plusz forrás itthoni elosztását tenné lehetővé minden más változatlansága mellett, ami mintegy 1,6 milliárd euró.)
  • Bedőlő projektek. Mivel a koronavírus miatti gazdasági sokk számos, néhány hete még működőképesnek tűnő uniós fejlesztést is megborít a hétfőn idehaza átírt forrásfelhasználási szabályok mellett is (pl. megugró importköltségek mellett bezuhanó árbevétel, egyéb vállalások betarthatatlansága, stb.), a könnyebbé tett projekt lezárási lehetőségek mellett ez is óvatos becslésünkkel legalább 1-2 milliárd eurónyi forrást felszabadít a bedőlő projektekből (igaz közben a tovább futó projektek költségnövekményét is finanszírozni kellene főként a kiemelt projekteknél).
  • Túlvállalás fokozása. A megsokasodó gazdasági bizonytalanságok és a számlák uniós befogadásával kapcsolatos kockázatok miatt a kormány feltehetően tartani akarja azt a korábbi tervét, hogy a 7 évre szóló uniós keretet 10%-kal túlvállalja, hogy biztosan el tudja hozni a 100%-nyi pénzt Brüsszelből. A túlvállalás azonban jócskán megterheli az itthoni állami költségvetést, amelyre most egyébként is drasztikusa sok teher hárul az egyéb problémák elhárításából adódóan. Nem lennénk meglepve, ha emiatt a 10%-os túlvállalási célt kicsit csökkentené a kormány például 6-8%-ig, de biztosan jóval az elméletileg számítható keret 100%-a feletti forrástömegre „lőne”. Mivel rendszerszinten a túlvállalás néhány hete még csak 104% körül állt, ennek kismértékű fokozása (pl. 106-108%-ig) is legalább egy-két százmilliárd forintnyi itthon elosztható uniós forrástömeget jelent pluszban, amelynek elosztásánál szintén figyelembe lehet venni a brüsszeli pénzelosztási szabályok lazítását.

A fentiek tehát azt jelentik, hogy még a 2014-2020-as ciklus terhére több milliárd eurónyi az az uniós forrástömeg, amelyet a magyar kormány a koronavírus miatt lazított brüsszeli pénzelosztási szabályok terhére eloszthat idehaza valamilyen formában. Ennek lehetséges irányaira egy minapi szakértői felmérésünkben már elhangzottak javaslatok.

Címlapkép forrása: Olivier Matthys/Bloomberg via Getty Images via Getty Images

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.
kórház orvosok koronavírus
trader23
foldgaz_vezetek
spacexshutter-20170905
teherán irán getty stock
covid koronavírus ellenszer gyógyszer
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. június 3.
Financial and Corporate IT: Digital UX a bankoknál
2020. június 4.
Járműipar: Az új technológiák átrendezik az erőviszonyokat
2020. június 11.
Tudatos felkészülés a generációváltásra
2020. június 25.
Járműipar: Korszakváltás a beszállítóknál koronavírus idején
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Junior modellező, pénzügyi modellező

Junior modellező, pénzügyi modellező

Kutató / Junior kutató

Kutató / Junior kutató
Online előadás
Első lépések a tőzsdei befektetés terén. Hogyan csináld a gyakorlatban?
Online előadás
Grafikonelemzési fortélyok aktuális tőzsdei helyzetekben.
gernot bluemel ausztria negy fukar unios helyreallitasi alap200531