Elszálló eurónál és leálló gazdaságnál mi legyen az EU-pályázatokkal? - Íme a javaslatok

1 2 3 ›

Első kérdésünk így hangzott: "Milyen (potenciális) problémákat látnak jelenleg az elnyert, megvalósítás alatt álló EU-s pályázatok kapcsán (pl. jogi, eljárásrendi, anyagi, finanszírozási, árfolyambeli, stb.), amelyek veszélybe sodorhatják ezen projektek befejezését? Hol, mely gazdasági szegmensekben látják a legnagyobb veszélyeket?"

A beérkezett szakértői válaszokat abc-sorrendben közöljük.

Essősy Zsombor, vezérigazgató, MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt.

Iparágtól függetlenül két reakcióval találkozunk, gyakorlatilag akinek folyamatban lévő pályázata van 1.) azt kérdezi, hogy lehet-e hosszabbítani, lesz-e központi, általános érvényű 6-12 hónapos határidő hosszabbítás, 2.) mikor kapja meg a támogatást, mivel lehet felgyorsítani a kifizetést?

Különösen érthetetlennek tartjuk, hogy még március 20. pénteken is kaptak olyan levelet a partnereink, amelyben az Irányító Hatóság csak azzal a kikötéssel járul hozzá a befejezési határidő szeptember végéig tartó meghosszabbításához, ha a pályázó nyilatkozik róla, hogy ezt követően újabb hosszabbítást már nem kedvezményez.

A képzési pályázatok csúszása gazdasági szegmenstől függetlenül minden elnyert pályázatot érint, kivétel nélkül. Azonnali hatásként a képzéseket a kontaktok kerülése és a járványveszély miatt azonnal halasztani kellett. További csúszást okoz majd, hogy a járvány krízis elmúltával a pályázóknak elsősorban a termelés beindítására, a cégek újraélesztésére kell koncentrálniuk, a képzések másodlagosak lesznek. Harmadik tényező, hogy a jóváhagyott képzési terveket szinte biztosan mindenhol módosítani kell majd, ami további csúszást jelent – több helyen változni, csökkenni fog az érintett munkavállalói kör és a körülmények drasztikus változása miatt más típusú képzésekre is lesz szükség.

Kiss Gábor Ferenc, ügyvezető, Enrawell Consulting Kft.

A Bizottság válságkezelő intézkedéseinek hatására – melynek részeként lehetővé teszik a tagállamoknak a fel nem használt kohéziós források átcsoportosítását a járványügyi helyzet kezelésére és gazdasági mentőcsomagok finanszírozására, összesen 29 milliárd euró mértékben – érzékelhető némi bizonytalanság a pályázati világban. Nem csak azok körében, akik éppen pályázatok beadására készülnek, az aláírt támogatási szerződéssel rendelkező kedvezményezettek is várják a fejleményeket. Ettől még a projektek a lehetőségekhez képest haladnak, legalábbis ott, ahol a pályázóknak nem lettek napi szintű működési gondjaik.

A kialakult helyzetben a kedvezményezetteknek a szokottnál is nagyobb szüksége van az intézményrendszer gyors és rugalmas reakciójára, azonban a közelmúlt tapasztalatai éppenséggel nem a legkedvezőbbek ezen a területen. Az egyre gyakoribb és hosszabb késések, az egyazon programcsoporton belüli inkonzisztens döntések, valamint egyes intézményrendszeri szereplők részéről az állam-kedvezményezett viszonyt minden esetben erodáló, „hatósági attitűd” felvétele különösen azért fájó, mert a ciklus végéhez közeledve – és különösen a jelenlegi helyzetben – többek között épp a partneri viszony elmélyülése segítené a jóhiszemű projektgazdákat a sikeres projektzárásban.

A teljesség igénye nélkül két konkrét, aktuálisan tapasztalt probléma a pályázati világban:

• Humán fejlesztési projektek esetében a személyes kontaktust igénylő tevékenységek – rendezvények, konferenciák – a járványügyi helyzetben nem megvalósíthatóak, az irányító hatóság (EMMI) mégsem támogatja a projektek átütemezését és a záró dátumok módosítását, a meg nem valósuló eseményekre viszont támogatást sem fizet ki. Holott az előkészítéssel, szervezéssel a kedvezményezetteknek már felmerültek költségeik, azokat viszont így saját zsebből kell finanszírozniuk – már, ha van rá lehetőségük. Ezért a pályázóknak létfontosságú lehet, hogy könnyítéseket kapjanak akár a projekt zárásának határidejére, akár a köztes mérföldkövek teljesítésének időpontjára és feltételeire.
• Turisztikai fejlesztéseknél a záró kifizetés előfeltétele egy Panzió Tanúsító Védjegy megszerzése, azonban jelen helyzetben érthető módon teljes a bizonytalanság a tanúsítás folyamatáról és várható időpontjáról. Legutolsó információink szerint az MTÜ, mint támogató a kifizetést ennek ellenére a tanúsítvány meglétéhez köti, így viszont egy olyan ágazatban húzódhat el hónapokkal a támogatások kifizetése, amelyet amúgy az egyik legsúlyosabb mértékben érintenek a járvány következményei. Szintén létfontosságú tehát, hogy a vis maior következtében ellehetetlenülő szakmai és támogatási feltételek tekintetében is könnyítést kapjanak az érintettek, különösen a válságnak kitett ágazatokban.

Kovács Zoltán, ügyvezető, Rekontir Cégcsoport

Nem mindennapi változások történnek napról-napra Magyarországon is a COVID-19 járvány és a vészhelyzeti intézkedések következtében, melyek indokoltak az egyik oldalon, ugyanakkor gyors gazdaság- és fejlesztéspoltikai intézkedéseket igényelnek a másikon. Ezek között is kiemelt jelentőséggel bír a forint, euróhoz viszonyított árfolyamának száguldása. A Vidékfejlesztési Program jónéhány kiírásnál a nyertes pályázók olasz, illetve egyéb európai gépbeszállítóktól veszik meg, vagy tervezik beszerezni a technológiai sorokat, eszközöket. Ez most duplán problematikus, hiszen egyrészt az észak-olaszországi helyzet a legkritikusabb Európában, másrészt az árfolyamveszteség is komoly hátrány az amúgy sem túl kedvező költségvetésekben. Leegyszerűsítve, lassabban – jó eséllyel határidőn túl - és vélhetően 10-20%-kal drágábban tudják majd beszerezni a gépeket, amely újabb negatív tényező az elszállt építési költségvetések mellett.

A bizonytalanság érezhetően átterjedhet rövid időn belül a bankszektorra, ami a projektek önerőfinanszírozásában okozhat fennakadásokat. Természetesen feszült figyelemmel várja mindenki, hogy az irányító hatóságok, közreműködő- és kifizető szervek miként alkalmazkodnak az új helyzethez, a távmunka jelentette kihívásokhoz. Ezek fényében még relevánsabbnak és jogosnak tűnnek azok a pályázói igények, melyek a határidők kitolását, illetve a döntési, illetve kifizetési periódusok lerövidülését szorgalmazzák.

Krisán László, vezérigazgató, Kavosz Zrt.

Jelen helyzetben minden probléma, mert nem erre a sajnálatos eseményre volt kalibrálva a pályázati támogatás rendszer. Minden korábbi szabályt/eljárásrendet felül kell vizsgálni és mielőbb új cselekvési tervet kell kidolgozni. A beruházások ösztönzése helyett most inkább az EU-s pénzek működésre való felhasználhatóságára kellene a fókuszt helyezni. A pályázatíró cégek visszajelzései szerint a projektek nagy része leállt, vagy jelentősen lelassult. Tudunk olyan nagyobb beruházásról, amely az építkezés helyszínén fellépő építőanyag hiány és munkaerőhiány miatt már szinte teljesen leállt. A szervezetek működését fejlesztő projekt esetében szintén gátolja a megvalósítást az egyre jobban elterjedő távoli munkavégzés.

Véleményünk szerint a projektek legnagyobb része jelentősen le fog lassulni vagy teljesen a földbe fog állni a következő hetekben. Ennek várható eredménye az lesz, hogy a kedvezményezettek nem, vagy csak nagyon nehezen fogják tudni a kötelező vállalásaikat teljesíteni, mely helyzettel a Támogatóknak biztosan kezdeni kell valamit. Ugyanakkor ez nem a következő hetekben okozza majd a legnagyobb gondot. A pályázatok keretében eddig kiosztott támogatások alapvetően beruházásokat támogattak, amelyek járvány okozta piaci környezetben, most a vállalkozások döntő többségében nem élveznek prioritást.

A fejlesztések helyét rövid távon az életben maradást célzó erőfeszítések fogják átvenni. Fontos, és bizonyosan kell majd foglalkozni a korábban támogatott projektek késedelmes megvalósulásával, vagy meghiúsulásával, de most nem ez az elsődleges feladat. A GINOP árfolyameltérésből keletkező forrástöbblet kapcsán szerencsés lenne egy kormányzati kommunikáció, mert kijött egy közlemény, hogy a tanácsadó cégek ezzel visszaélnek.

Lukács János, ügyvezető, Vanessia Kft.

A gazdaságot elütötte a gyorsvonat. Első lépésben tehermentesíteni kell, hogy időt nyerjünk!

A magyar gazdaság lassan, de biztosan hibernált állapotba kerül, így a fejlesztési projektek megvalósítása is leáll, bizonytalanná válik.

Sokakat sújt a 350 forint feletti euró árfolyam is.

Az elmúlt hónapokban szint leállt pályázati döntéshozatal és a nyertes pályázatok kezelése is tovább lassulhat, hiszen a pályázatkezelő szervezeteket is kihívás elé állítja a távmunka kényszerű, szinte azonnali bevezetése.

A kedvezményezettek által vállalt output indikátorok teljesítése is ellehetetlenül, ha a gazdasági vészhelyzet sokáig velünk marad.

Papadimitropulosz Alex, ügyvezető, Via Credit

Több eset is fennáll, amit külön szükséges választani:

A pályázatot elnyerte, de nem kezdte meg a projektet:

• A pályázó két esetről dönthet: megvalósítja, de határidő kitolást kér – ezt minden bizonnyal gond nélkül megkapja vagy visszaadja a támogatást, ezt különösebben meg sem kell indokolja.
• Ha nem használta fel még a támogatást, úgy a pályázattól különösebb kötöttségek nélkül el lehet állni.

A pályázatot elnyerte, folyamatban van a projekt: Ez talán a legkritikusabb eset. Már több olyan esetről hallottunk, ahol a beruházás tárgyát külföldről rendelték meg, de egyszerűen nem érkezik be az országba és ezért késlekedik a pályázat. Annál nagyobb dilemmát jelent a pályázók számára, az, amikor már egy adott beruházásra már kifizették az előleget, de a jelen körülmény miatt fizetésképtelenné válnak, vagy egyáltalán nincs szükségük már a beruházásra. Az első esetben a Hatóság minden bizonnyal megértő lesz, de a második esetben várhatóan tehetetlen lesz.

A pályázatot elnyerte és befejezte a projektet: Ebben az esetben a legnagyobb segítség, amit a pályázók kaphat, hogy a támogató hatóság minél gyorsabban kifizeti a támogatás összegét. Tudomásunk szerint a támogató vizsgálja ennek lehetőségét és hasonló módon konstruktív megoldást keresnek.

Legnagyobb veszélynek kitett gazdasági szegmensek: Jelenleg is már vannak ügyfeleink a feldolgozóiparból, ahol az eredeti kapacitások 25 százalékán vagy alatta teljesítenek. Több partnerünk jelezte, hogy a kínai piac élénkül és újra megjelentek a megrendelések, azaz Kínában a belső fogyasztás lendületre kapott. Belső elemzésünk alapján úgy látjuk, hogy a KKV-k minimális tartalékkal rendelkeznek, azaz néhány hónapig tudják maximum finanszírozni magukat. Mégis a legnagyobb elszenvedők – a turizmus és vendéglátás mellett – a ruházati és lábbeli gyártók, személyi szállítók, munkaerőközvetítők, építményüzemeltetők, bútorgyárak, műanyagtermék gyártók, gumialapú termékgyártók, fémfeldolgozók.

Somosi Éva értékesítési igazgató, MKB Consulting Kft.

A megvalósítás és előkészítés alatt lévő pályázatok terén pillanatnyilag még nincs komoly fennakadás. A projektmenedzsment során azt tapasztaljuk hogy elsődlegesen azon dokumentumok beszerzése okozhat gondot, melyekhez aláírások szükségesek (Pl.: elszámolási dokumentumok). Pillanatnyilag a postai megküldések jelentik a legnagyobb kihívást, de ezt a Hivatalok és a Minisztériumok igyekeznek rugalmasan kezelni (pl.: az NKFIH átállt az elektronikus ügyintézésre). Ez nem jelenti azt, hogy később nem kell beküldeni vagy bemutatni a hiányzó dokumentumokat, így ez később jelenthet majd problémát (pl.: ki mikor és mit írt alá, mi hiányzik, ezt külön nyilván kell majd tartani).

Ami nem tisztázott még, hogy az elkészített pályázatok Nyilatkozatainak beküldése - melyet eredetiben postán kell megküldeni - hogyan tud történni? Erről jelenleg még nincs döntés a Minisztériumok irányából. Azon projektelőkészítési munkák melyekhez nem szükséges személyes jelenlét, azok zavartalanul működnek, a vállalkozások igyekeznek átállni az elektronikus kapcsolattartásra, de úgy látjuk, hogy mindez elindult és pár hét alatt mindenki „belerázódik”.

Szebeni Dávid, stratégiai igazgató, EconUrbia

Erről szerintem a kollégák kimerítően beszéltek. Röviden összefoglalva: a projektek számottevő arányban részben vagy egészen leállnak és ráadásul be is dőlnek, ha az intézményrendszer megpróbál ragaszkodni az egyébként eddig is csak a projektgazdákkal betartatott elszámolási határidőkhöz. A fertőzésveszély és a védőfelszerelések hiánya mindenkit érint az építőipari brigádoktól a képzéseket, rendezvényeket megvalósító projektgazdákig. A forint gyengülése az intézményrendszer oldaláról annyiban nem probléma rövidtávon, hogy az euróban folyósított támogatás forintban kifejezve több forrásra elegendő. Közép- és hosszútávon ezt azonban már a turbulens környezetben felemésztheti a beinduló infláció.

Tóth Ádám Ferenc, ügyvezető, European Conformity Check Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet

Intézetünk megkérdezettjeinek

• 93 %-a a korábbi pályázatokhoz kapcsolódó vállalások (árbevétel-növekmény, létszámtartás, stb.) szankcionálását,
• 79 %-uk pedig az árfolyamkockázatot, az árfolyam és a fajlagos (pl. építőipari) költségek pályázat benyújtáskori rögzítését tartják a pályázatuk befejezését veszélyeztető tényezőnek.

Komoly problémát jelent emellett a (géptípus- és egyéb) módosítási kérelmek, az átadás-átvételi kérelmek és a kifizetések (legtöbb esetben nagymértékben) elhúzódó kezelése: ezek felgyorsítása komoly segítség lenne minden érintett részére. A géptípusmódosításokra vonatkozóan javasoljuk - a lehetséges vámtarifa szám (VTSz) listán belül maradva - a gyors, akár automatikus jóváhagyást.

Nem szerencsés, hogy Pest-megyében feldolgozóipari ügyfeleink immáron több, mint egy éve nem kapnak értesítést a részükről a tavalyi év elején benyújtott gépbeszerzéses pályázatról (PM_KKVESZKOZ_2018).

Megfontolandó a befejezési határidők automatikus meghosszabbítása, adott esetben akár a ciklus utolsó lehetséges időpontjáig.

A megküldött hiánypótlások azon pontjait, amelyhez a pályázón kívül harmadik féltől származó áltámasztó dokumentum is szükséges, csak nehezen vagy akár egyáltalán nem tudják teljesíteni a pályázók, hiszen a partner cég vezetői a jelenlegi helyzetben a saját helyzetük értékelésével/válságkezelésével vannak teljes egészében elfoglalva: lényegében lehetetlen tőlük cégszerűen aláírt nyilatkozatokat beszerezni.

A beszállítók nagy hányada az eddigi normál fizetési módokról átáll előre fizetésre, ami - azáltal, hogy sok vállalkozás már most sem kap kölcsönt - finanszírozási problémákhoz vezethet.

A legtöbb érintett ügyfél panaszkodik a hitellel kombinált pályázatok esetén az MFB Zrt. működéséből eredő problémákra, a visszatérítendő és a vissza nem térítendő támogatások eltérő kezelésére.

Képzési pályázatok esetében gyakorlatilag az összes esedékes támogatott képzést leállították, amely a projektek többségénél egyértelmű, előre kalkulálható csúszást fog okozni és van, ahol a megvalósítást is veszélyezteti.

Az agrárium - szemben az ipari termeléssel - az élelmiszer előállításban érdekelt, ezáltal az ottani kedvezményezetteknek nem kell hirtelen bevételkieséssel számolni. Ami esetükben gondot okozhat, az, hogy az importból származó gépek nem tudnak beérkezni (hiszen a külföldi gyártó telephelyén a gépek már nem lesznek legyártva vagy éppen a már legyártott gépet egészen egyszerűen már nem tudják felpakolni). Ezen hazai szektorban jellemzően kis létszámú üzemek működnek, ezáltal - a visszajelzések alapján - a munkaerő foglalkoztatása megoldható a járványügyi intézkedések mellett is.

Névtelenséget kérő pályázati szakértő

A humánjárvány következtében a fokozódó gazdasági visszaesés sok vállalkozás esetén a likviditási helyzet romlásával jár, így a beruházások helyett várhatóan a működési költségek finanszírozására koncentrálnak elsősorban. A rendelkezésre álló önerő felértékelődik. A folyamatban lévő beruházásokat az árfolyamhelyzet, az esetleges szállítói akadozások és határidő csúszások, de leginkább a válság lefolyásának és hosszának bizonytalansága akadályozza leginkább.

A döntéshozatalok is késnek a már beadott, de elbírálás alatt álló pályázatoknál, így bárkinek nehéz a piaci változásokra reagálni. Van olyan pályázati konstrukció (Pest megye KKV eszköz), ahol nehezen érthető, hogy miért nem hoztak döntést, több mint egy év alatt sem.

A létfontosságú élelmiszer- és gyógyszeripar, bizonyos vegyipari- és higiéniai termékgyártók, orvosi műszer- és eszközgyártók, bolti kereskedelmi és IT szektorokon kívül szinte valamennyi piaci szereplő már most komoly forgalom visszaesést könyvelt el. A gyártó- és feldolgozóipari cégeket változó hullámban érheti a keresletcsökkenés (pl. autó- és gépipari beszállítói láncolatok).

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.

• Hol milyen problémák vannak?
• Hogyan lehetne enyhíteni az azonosított problémákat?
• Szakmai javaslatok a gazdaság "újraindításához"