Nincs terve a kormánynak a 175 milliárd forintos uniós behajtás elhárítására

Az Európai Bíróság korábban elmarasztalta Magyarországot a menedékkérelmek elbírálásának akadályozása miatt. A vitatott ügy még a 2015-ös migrációs válsághoz nyúlik vissza, amikor Magyarország tranzitzónákat hozott létre a határon. Az Európai Unió 2020 decemberében jogellenesnek minősítette a tranzitzónák gyakorlatát, ahol a menedékkérők ellátási körülményei nem feleltek meg az uniós normáknak, és a kérelmezők jogorvoslati lehetőségeit is korlátozták.

Ezt követően 2025 júniusában az EUB egy újabb ítéletben egy egyszeri 200 millió eurós bírságot, valamint egy 1 millió napi büntetést szabott ki Magyarországra, mert nem hajtotta végre a korábbi ítéletet.

Fontos, hogy a bíróság és az Európai Bizottság sem akarja, hogy Magyarország befogadjon bevándorlókat, csak a menekültügyi eljárás szabályainak módosítását kéri.

Az Európai Bizottsággal már tavaly ősz óta zajlanak a tárgyalások egy olyan megoldásról, amely gyors eljárásban biztosítaná, hogy a magyar jogszabályok összhangba kerüljenek az uniós menekültügyi előírásokkal.

Bár Bóka és Pintér Sándor korábban ígéretet tettek a megfelelésre, a kormány decemberben döntött, hogy

akár 600 millió forintot is fordíthat nemzetközi jogi szakértők bevonására, hogy megpróbálja vitatni az EU által kiszabott bírságot.

Viszont a Szabad Európa kérdésére egy tegnapi sajtótájékoztatón Bóka azt mondta, hogy egyelőre nincs meg, milyen jogi hivatkozással támadják meg a migrációs bírsággal kapcsolatos ítéletet.

A kormány álláspontja szerint a 2026-tól teljesen hatályba lépő uniós menekültügyi reform végrehajtása nem illeszkedik a magyar érdekekhez, ezért nem is nyújtott be végrehajtási tervet Brüsszelnek. Bóka ezt kedden meg is erősítette a Szabad Európának, hozzátéve, hogy a közeljövőben sem várható ennek benyújtása. Ezzel Magyarország azon három ország egyike lett, amely nem teljesítette a határidőt.

Az uniós miniszteri találkozón a jogállamisági helyzet is terítékre került, ahol Magyarország különös figyelmet kapott. Az EU Tanácsának soros elnöksége szerint a miniszterek főként a szólás- és médiaszabadság, valamint az igazságszolgáltatás függetlensége kapcsán tettek fel kérdéseket. Bóka szerint a magyar helyzet megértéséhez elengedhetetlen az alapos ismeret és a kettős mérce elkerülése – közölte az Eurologus.

Címlapkép forrása: EU

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az Európai Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.