Égető kérdéssé vált a burn-out pandémia megfékezése – Mikorra válhat prioritássá a munkahelyi jóllét?

Magyarország sok mindenről ismert, de a feszültségmentes munkahelyi környezet nem tartozik a különös ismertetőjegyek közé. Az Affidea felmérése azt mutatja, hogy a hazai dolgozók mintegy kétharmada küzd stresszel, ami ráadásul gyakran pihenőnapokon sem csillapodik.

Az Európai Unió becslései szerint ebből a jelenségből mára hazánkban évente mintegy 440 milliárd forintos kár keletkezik. További probléma, hogy a magyarországi vállalatok nem ismerték még fel tömegesen a well-being jelentőségét. Sokan a többletköltségekre hivatkozva hárítanak, pedig például a százezer fő fölötti, többnyire fehérgalléros munkatársat foglalkoztató BSC-szektor, azaz az üzleti szolgáltatóközpontok esetében a teljes működési költség 75%-a HR-vetületű kiadás – azaz minden más jellegű költés nagyságrendileg eltörpül mellette, így bőven lenne tér a kisebb volumenű büdzsésorba passzírozni a mentálhigiénia javítását szolgáló intézkedések fedezetét.

Márpedig költeni lenne mire, hiszen nem is gondolnánk, mi minden befolyásolja azt a bizonyos munkavállalói jóllétet. Az irodai ergonómia csak a kezdet: a hangelnyelés és -terjedés miatt nagyon nem mindegy ugyanis, hogy a bútorok milyen párnázottságot és színezést kapnak, nem beszélve a természetes fényről és a munkavégzés közbeni hőmérsékletről.

Ehhez jön a gyakran alábecsült zajterhelés, ami az utcáról beszűrődő hangokon túl a bent összeadódó rengeteg különböző zajforrással együtt komolyan kikezdheti az idegrendszert. Ebből következően az egyes zavaró tényezők multiplikátor jellege tagadhatatlan. A már idehaza is elérhető Well Certification System ezeket a well-beinget befolyásoló elemeket hivatott felmérni, ám egyelőre nincs nagy tolongás a vállalatok körében, hogy megszerezzék a tanúsítványt.

Galéria30 képHR (R)Evolution 2024 - Powered by Prohuman & Pénzcentrum

Kiégéses hőtérképek

Maradhat tehát sokaknak a Xanax, mint menekülő útvonal, vagy jobb esetben a mémek világa, ami a társadalmi szinten tapasztalható kiszolgáltatottság és kilátástalanság ellen nyújt össznépi kapaszkodót a fanyar humoron keresztül, ám egy új magyar innovatív megoldás talán mégiscsak valódi prevenciós erővel kecsegtethet.

A Healthcheck alkalmazás a mentális betegségek megelőzése érdekében anonim visszajelzéseken alapuló „hőtérképet” készít a szervezetről, így a cégvezetők és HR-szakemberek gyorsan felismerhetik, hol van szükség beavatkozásra. Az eredmények alapján újratervezhetők a munkahelyi folyamatok és a célzott egészségmegőrző programok is – ezek pedig közvetlen konkrét üzleti előnyként járulnak hozzá a munkavállalói elköteleződés növeléséhez és a fluktuáció legyőzéséhez.

Márpedig a burn-out kezelésére szó szerint égető szükség lenne, már csak a rideg számokat nézve is. Az AbsenceSoft szabadságmenedzsment platform adatai szerint tavaly az amerikai munkáltatók zöménél meredeken nőtt a szabadságkérelmek száma, ahol a mentális egészség volt minden második esetben a távollét indoka.

De Európában sincs ok az ünneplésre, hiszen a munkavállalók fele véli úgy, hogy a stressz gyakori jelenség a munkahelyén. Az úgynevezett szendvicsgeneráció különösen veszélyeztetett, hiszen annak képviselői egyszerre kénytelenek idős szüleikkel és még nem teljesen felnőtt gyerekeikkel törődni, ami két irányból tartja őket nyomás alatt.

A prevenció a digitális térbe költözik

Megfigyelhető ugyanakkor, hogy a pandémia óta egyre többen veszik komolyan a mentális egészség kérdését. A Business Group Health felmérése rávilágít, hogy az amerikai nagyvállalatok szinte kivétel nélkül nyújtanak már valamilyen online mentális egészségügyi szolgáltatást dolgozóiknak.

A telemedicina terjedésével együtt közben egyre népszerűbbek a kifejezetten mentális egészségre fókuszáló online platformok, mint a Talkspace vagy a BetterHelp, amelyek lehetővé teszik, hogy a munkavállalók közvetlenül otthonról, kényelmesen érhessék el a szakértői segítséget. Startupok pedig már személyre szabott videós terápiás szolgáltatásokat és vezetői workshopokat is kínálnak.

Érdekesség, hogy egyes dolgozók nyitottak akár az AI-alapú terápiára is – sokan érzik úgy ugyanis, hogy könnyebb megnyílniuk egy mesterséges intelligenciával folytatott beszélgetés során.

A távmunkában dolgozó csapatok esetében a mindennapi, spontán interakciós lehetőségek – úgy mint a folyosói beszélgetések vagy a kávészünetek – gyakorlatilag eltűntek. Ez nemcsak a munkavállalók közérzetét befolyásolja, hanem a vezetők dolgát is megnehezíti: nehezebb felmérni, ki mivel halad, mennyire elkötelezett vagy épp túlterhelt.

Erre válaszul egyre több cég integrál fejlett HR-rendszereket, amelyek segítségével nyomon követhető a termelékenység, a munkavállalói elkötelezettség, valamint időben felismerhetők a kiégés jelei is. Ezek olyan kérdések vizsgálatán keresztül is felszínre kerülhetnek, mint pl.:

• Elég gyakran tartanak-e a munkatársak otthon szüneteket úgy, hogy közben át is mozgatják magukat?
• Melyek azok az egészségtelen szokások, amelyeken érdemes lenne változtatni?
• Mennyire ideális az otthoni környezet a munkavégzésre a fent is említett zaj, fény és egyéb releváns tényezők szempontjából?

Aszociális távmunka? Van rá egy app!

A burn-outra utaló mintázatok azonosítására szolgálnak az utóbbi időben elterjedt villámfelmérések (pulse surveys) is, amelyekkel nagy rendszerességgel gyűjtenek a dolgozóktól visszajelzéseket egy csomó munkával kapcsolatos szempontról, ami hozzájárul a szervezeti működés finomhangolásához.

Ezen túl megjelentek az összetett munkavállalói monitoring eszközök, amelyek nemcsak a munkaidőt, hanem az alkalmazáshasználatot, a weboldal-látogatásokat, vagy akár az üzenetváltások érzelmi töltetét is elemzik. Az így nyert adatokból nemcsak a produktivitás javítására tehet javaslatokat a menedzsment vagy a HR, de például személyre szabott tréningeket vagy coachingot is ajánlhatnak a vezetőknek.

Bár sokan értékelik a távmunka rugalmasságát, a legtöbben hiányolják a közvetlen emberi érintkezéseket. A magányosság érzése ezért egyre gyakoribb probléma a hibrid vagy teljesen otthoni munkavégzés esetén. Ennek orvoslására is a digitális térben kínálkozik lehetőség, egy sor alkalmazás segíti ugyanis már a csapatok közötti kapcsolatépítést és a közösségi élmények pótlását.

A legtöbb modern HR-rendszer már könnyedén integrálható olyan kommunikációs eszközökkel, mint a Slack vagy a Microsoft Teams, és olyan közösségépítő bővítményekkel egészíthető ki, amelyek segítségével a virtuális térben is kialakulhat egy közvetlenebb kapcsolat a munkatársak között.

HR (R)EVOLUTION 2025 – Powered by Prohuman & Pénzcentrum

Munkahelyi jóllét, AI-forradalom, longevity és minden más, ami a HR szegmenst mozgatja. Regisztráljon már most!

Információ és jelentkezés

Tényleg ez kell?

Nagy kérdés persze, hogyan szolgálhatja valójában a munkavállalói well-beinget egy állandó monitoring, amely inkább stresszfaktor szokott lenni, és az sem egyértelmű, hogy egy eleve az izolációt mélyítő távmunkavégzés hatásait hogyan lehet hatékonyan épp digitális eszközökkel kezelni – amikor pont az emberekkel folyatott interakció hiánya az, ami hosszú távon problémás lehet.

Ez is mutatja, hogy mennyire kulcsfontosságú, egyben érzékeny témáról van szó, és ezért is tűzi azt hangsúlyosan napirendre a november 26-i HR (R)evolution powered by Prohuman & Pénzcentrum konferencia, amelyre már megnyílt a regisztráció.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images