Még több pénzt szedne be Ursula von der Leyen uniós mestertervének megvalósítására
Uniós források

Még több pénzt szedne be Ursula von der Leyen uniós mestertervének megvalósítására

Portfolio
A mai napon mutatja be Ursula von der Leyen bizottsági elnök az unió következő hétéves ciklusra szóló költségvetésének első verzióját, ami valóban ambiciózus számokat, és a felszínen komoly átalakításokat tartalmazhat. Bár azt kevesen vitatják, hogy a hosszú távú keret megérett a reformra, számos kritikát kapott az a terv, miszerint annak teljes összegét nemzeti borítékokba csomagolnák, amely elméletben nagyobb mozgásteret jelentene a tagállamok kormányainak a források elosztásában. A tervezetet sokáig szokatlanul nagy homály fedte, de mostanra már több forrásból is kirajzolódni látszik, hogy mi lehet Ursula von der Leyen mesterterve.

1717 milliárd eurós keretösszeget jelenthet be szerdán délután Piotr Serafin, az Európai Bizottság költségvetésért felelős biztosa.

Ezzel a számmal fordulhat rá Ursula von der Leyen a következő többéves pénzügyi keretről (MFF) szóló vitáknak, amely alapjainál határozhatja meg, milyen és mennyi felelősséget vállal az EU a következő, 2028-tól 2034-ig tartó költségvetési ciklusa alatt.

A jelenleg nagyjából 1%-os nemzeti bruttó jövedelmeknek megfelelő tagállami befizetések, amelyek egy nagyjából 1200 milliárd eurós büdzséhez járulnak hozzá, a Politico által látott tervezet alapján

1,23%-ra nőhetnek, ezzel egy határozott lépést téve afelé, hogy az EU közös költségvetésével több kritikus prioritást is tudjon érdemben kezelni.

Bár az EU-ban korábban is megfogalmazódott a versenyképesség és a stratégiai függetlenség fontossága, Donald Trump amerikai elnök január óta tartó regnálása úgy tűnik arra sarkalta az unió vezetését, hogy mindenképpen ebbe az irányba kell elmozdulni az új költségvetés megtervezésekor, anélkül, hogy teljesen hátrahagyná korábbi prioritásait, mint a mezőgazdasági támogatásokat vagy a fejletlenebb régiók felzárkóztatását.

Valójában Trump még a Bizottság tárgyalási taktikájára is rányomhatta bélyegét, hiszen papíron ez az ugrás - a részletek ismerete nélkül - olyan elvárásnak tűnik, amiből Ursula von der Leyen csak engedni fog annak a várhatóan több mint két éves tárgyalási időszaknak a végére, amely az első tervezet után várható.

Az egyes területekért felelős biztosok, mint például a kohéziót felügyelő Rafael Fitto, a végsőkig küzdöttek a rájuk bízott források megtartásáért, és ez alkalommal az Európai Parlament is egy saját maguk által kezdeményezett jelentéssel, illetve a bizalmatlansági eljárás mentén lehetővé vált zsarolási helyzetekkel igyekeztek megóvni a költségvetés korábbi hármas felosztását, ami úgy tűnik, félig-meddig sikerülhetett is.

Lapunk brüsszeli értesülései szerint bár von der Leyen kitart a nemzeti borítékok elképzelése mellett, azokon belül a gyakorlatban megmaradhat a hármas felosztás, amelyben az agrár és kohéziós politika továbbra is nagy szerepet fog játszani, még akkor is, ha a költségvetés 66%-ához képest annak valamivel több mint felére csökkenhet méretük arányaiban.

Ez az eddigiek alapján egy viszonylag elfogadható kompromisszum lehet az EP számára, amely azt a nagyon visszafogott, de nagyon határozott elvárást fogalmazta meg, hogy

a kohéziós források inflációval korrigált összege ne legyen kevesebb, mint az az előző ciklusban volt.

Különösen akkor, ha a Bizottság hajlandó arra is, hogy egy átláthatóbb és akár automatikusan is működni képes kondicionalitási feltételekhez kössék a források kifizetését, ami a Parlament szemében arra is garancia volna, hogy az EU-s pénzek hatékonyabban legyenek elköltve a jövőben.

Hasonló kérdés még az is, hogy a Bizottság milyen "saját forrásokat" tervezhet be, és azokat milyen formában szeretné tálalni. Ezen belül a tagállamok és külső szereplők által fizetett vámok kivetése is megjelenhet, bár a Kínával és az USA-val folytatott kiélezett kereskedelmi tárgyalások miatt nem biztos, hogy első körben ez utóbbit akarná hangsúlyozni az EB.

Az ambiciózus költségvetési tervek megvalósításához azonban szükség lesz arra, hogy a tagállami kormányokat tömörítő Európai Tanács (így Magyarország is) egyhangúan rábólintson, amely kérdésessé teszi, hogy milyen mértékű reform tűnik reálisan megvalósíthatónak ma, és mi marad belőle 2027 végére, amikorra már

mindhárom uniós szerven ott lesz a nyomás a kompromisszumos hétéves költségvetés elfogadására.

Címlapkép forrása: EU

Holdblog

Az S&P-huszárok hanyatlása

Új jelenség ütötte fel fejét falamon. Az S&P 500 ETF-ező kommentelőket lecserélték a Commerzbankozók.  "Aki három éve Commerzbankot vett, annak annálismégsokkaljobb a hozama!" De hadd.

Díjmentes előadás

Hogyan vágj bele a tőzsdei befektetésbe?

Első lépések a tőzsdei befektetés terén. Mire kell figyelned? Melyek az első lépések? Mely tőzsdei termékeket célszerű mindenképpen ismerned?

FIN-CON 2025

FIN-CON 2025

2025. szeptember 3.

Portfolio Sustainable World 2025

2025. szeptember 4.

Sikerklub hazai kkv-nak

2025. szeptember 16.

Követeléskezelési trendek 2025

2025. szeptember 16.

Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet