Ázsiából vár feloldozást Ursula von der Leyen a kereskedelmi csatározások közepette

Szerdán látogat Japánba Ursula von der Leyen bizottsági elnök és a tagállami kormányokat tömörítő Európai Tanácsot vezető António Costa, akik fél éve közösen járják a globális dél országait, hogy különböző kereskedelmi egyezményekkel tompítsák a globális kereskedelmi rend megremegését.

A párost Isiba Sigeru japán miniszterelnök fogadja közvetlenül egy nappal a csütörtöki Európai Unió és Kína közt tartandó csúcstalálkozót megelőzően, és alig több mint egy héttel a Trump által belengetett augusztus 1-es vámháborús határidő előtt.

Az előzetes hírek szerint bejelentésre váró "versenyképességi szövetségnek" még májusban ágyaztak meg, amikor az Európai Bizottság technológiai szuverenitásért is felelős alelnöke, Hanna Virkkunen kötött megállapodást a közös digitális előretörésről, az ezzel kapcsolatos kritikus infrastruktúra megteremtéséről és a két fél közti kiberbiztonsági együttműködésről.

Az Európai Uniónak 2019 óta van szabadkereskedelmi megállapodása Japánnal, amelynek értelmében megszűnt az országból behozott termékekre vonatkozó vámok 99%-a. Ennek köszönhetően 2023-ig több mint 20%-ot nőtt a két ország közötti kereskedelem, így

az évben már 193,6 milliárd euró értékben cseréltek gazdát termékek és szolgáltatások a két fél között.

Ez a szám persze meg sem közelíti az unió Kínával és Amerikával folytatott azonos évi kereskedelmét, amely előbbinél közel 850, utóbbinál kis híján 1600 milliárd eurós összeget jelent, de Japán technológiai és ipari képességei így is jelentős partnerré teszik, miközben 2024-re az EU-s áruexport hatodik legnagyobb befogadójává is előrelépett a tavalyi évben.

Az új versenyképességi megállapodás meglehetősen pozitív kilátásokkal indul, miután egy EU-s tisztviselő a Politiconak azt nyilatkozta, hogy

Nincs olyan terület, ahol ne működnénk együtt, és ahol ne járna egy rugóra az agyunk.

Az együttműködés további elmélyítésének fontos elemét képezheti a közbeszerzések, az élelmiszeripari szabályozások egységesítése, és a keretrendszerek általános egyszerűsítése, amellyel egy rugalmasabb partnerségnek kívánnak új alapokat adni.

Cél az is, hogy a háborúkkal sújtott geopolitikai környezetben, a megállapodással erősítsék a lefektetett szabályokon alapuló világrendet, példát állítva a globális dél, és a csendes-óceáni térség országai előtt, amelyek segítségével diverzifikálni próbálják a Kína által leuralt ellátási láncok helyzetét.

Itt leginkább az ország által ritkaföldfémekre vonatkozó kereskedelmi korlátozások kivédésére fókuszálhatnak, amelyek elengedhetetlen összetevői bármilyen csúcstechnológiájú eszköz gyártásához. Ebben a transz-csendes-óceáni partnerségbe való (CPTPP) bekapcsolódás is segíthet, melyben az Egyesült Királysággal, Kanadával, Ausztráliával, Mexikóval, Malajziával, Új-Zélanddal és további négy országgal működik együtt Japán.

valamint arról a 300 milliárd eurós kereskedelmi deficitről, amit az EU szenvedett el Kínával szemben a 2024-es évben.

Az EU és Japán összeadva nagyjából a világ GDP-jének 25%-át termeli meg, így a szorosabb együttműködés bejelentése komoly támaszt biztosíthat az uniót vezető Ursula von der Leyennek, akinek másnap Hszi Csin-ping kínai elnökkel kell kellemetlen tárgyalásokat folytatni az EU szemében erősen piactorzító gyakorlatairól, az orosz hadigépezetet életben tartó kereskedelmi politikájáról,

valamint arról a 300 milliárd eurós kereskedelmi deficitről, amit az EU szenvedett el Kínával szemben a 2024-es évben.

Címlapkép forrása: EU

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az Európai Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.