Brüsszel újabb szankciókat vetne ki, de ezúttal nem Putyin a célpont

Az Európai Unió döntéshozói azt tervezhetik, hogy a nyár végén új szankciós csomagot vezetnek be Kína ellen, miután az hűtőegységeknek címkézett drónokat adhatott el Oroszországnak, ezzel közvetlenül is hozzájárulva az ukrajnai háború kitolásához - írja a Politico.

A lapnak nyilatkozó uniós tisztviselő szerint, az EU-ban már azelőtt is tudtak a gyakorlatról, hogy az júliusban megjelent volna a nyilvánosságban, így az augusztusi szabadságok után, szeptembertől egy új intézkedésen fognak dolgozni, ami válaszlépésként szolgál Kína oroszbarát gyakorlataira.

Persze a kínaiak a kezdetektől sokat tettek azért, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök túlélje a nyugati szankciók által ráhelyezett nyomást. Ezzel ők is jól jártak, hiszen más hasonló méretű vásárló híján, Kína nyomott áron vásárolhatott földgázt, és ami sokkal fontosabb, kőolajat Oroszországtól.

Ezen felül az is nyílt titoknak számított, hogy a kínaiak olyan kettős felhasználású eszközöket és csipeket, alkatrészeket értékesítenek az oroszoknak, amik tompítják a nyugati országok irányából elakadó utánpótlást. Ehhez képest azonban jelentős szintlépésnek számított a drónok átadása, amelyeket azóta olykor napi szinten nagy számban vetnek be az oroszok, Ukrajna városai és civil lakossága ellen is.

Az EU-nak már korábban is voltak szankciós kísérletei Kína ellen, de most nem elképzelhetetlen, hogy valami nagyobb készül, hiszen az USA-val való kereskedelmi alku sikeres megalapozása után, Donald Trump amerikai elnök első dolga az volt, hogy Indiát vegye célkeresztbe, amiért az szintén nagy mennyiségben vásárol és értékesít tovább orosz olajat.

Ugyan a kommunikációs szinten nem valószínű, hogy az Egyesült Államok vezetése rá szeretne mutatni az euroatlanti együttműködés újjáéledésére, de Trump Putyinnak adott ultimátumai, Ukrajna újabb fegyvertámogatásai és most az oroszokat támogató keleti hatalmak büntetése arra utal, hogy újra egy irányba gondolkodhatnak a Nyugat országai.

Ehhez persze az is kellett, hogy az EU - ahogy az Egyesült Királyság és Japán is - az amerikai médiában jól eladható kereskedelmi megállapodásokra jussanak Trumppal, de úgy látszik mostanra az amerikai elnök is arra a belátásra juthatott, hogy

értelmetlen végtelen türelemmel lenni Putyinnal, és az európai szövetségeseivel együttműködve egy sokkal jobb és igazságosabb béke válik megvalósíthatóvá.

Bár a szövetségi rendszerek miatt a két helyzet egészen más, érdekes kérdés lehet, hogy az EU meddig hajlandó elmenni Kína szankcionálásában, amikor az USA esetében a fenyegetések ellenére kevés valódi hajlandóság volt arra, hogy igazi vámháborúba menjen az amerikai tarifák miatt.

Bár von der Leyen megfogalmazásában az EU nem tervezi megszüntetni kereskedelmi kapcsolatait Kínával, csupán kockázatmentesíteni azokat, az USA támogatása mellett, egy közös ügy mentén és a kellő garanciákkal elképzelhető, hogy az EU hajlandó konfliktust vállalni Kínával, ha ezzel a Trump-vezette Amerikát is szorosan maga mellett tudhatja a háborús konfliktusok rendeződéséig.

Címlapkép forrása: EU