Egy korábbi jogszabályi kötelezettség nyomán Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes javaslatára hétfőn, december 4-én újra az EU-pénzekről, a 2014-2020-as fejlesztési források eredményeiről és felhasználási tapasztalatairól lesz vitanap a magyar parlamentben. Ez nyilván újra alkalmat ad arra, hogy áttekintsék a képviselők a ciklusból eltelt közel 4 évet, és jópár aktuális téma is felmerülhet a "vita" során.
Megjelent a legfrissebb Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely alapján összesen 41 milliárd forinttal bővült a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) pályázatain elosztható források mérete. Jó hír a cégeknek, hogy az egyik legnépszerűbb pályázat (GINOP-1.2.1-16) keretösszege a változások eredményeként csaknem duplájára ugrott, így sokkal több nyertest lehet kihirdetni. Az is fontos, hogy a változások alapján öt új pályázati konstrukció szerepel az idei menetrendben.
A piacteremtő, áttörést hozó innovációk támogatása mellett a fokozatos fejlesztés révén megvalósuló innovációk támogatására, továbbá a kkv-k önálló fejlesztéseinek és az együttműködések ösztönzésének támogatására is szükség van a 2021-től induló újabb uniós kutatás-fejlesztési keretprogramban - hangsúlyozta a magyar álláspont csütörtöki brüsszeli bemutatása kapcsán Pálinkás József. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke által összefoglalt magyar anyag azért fontos, mert a tagállami álláspontok is beépülnek az Európai Bizottság által jövő júniusban bemutatandó FP9 javaslatba.
Megjelent az önkormányzati tulajdonú vállalkozói parkok kialakítását és fejlesztését támogató pályázati felhívás, a 2 milliárd forintos keretösszegre a Pest megyei települések pályázhatnak - jelentette be Rákossy Balázs.
A Magyar Államkincstár 254 milliárd forint támogatást fizetett ki a gazdáknak az idén a közvetlen támogatások előlegkifizetési időszakában - közölte a MÁK csütörtökön az MTI-vel.
Hivatalosan is jóváhagyta az Európai Unió jövő évi költségvetését csütörtökön a két uniós társjogalkotó szerv, az Európai Parlament (EP) és a tagállamok kormányait tömörítő tanács.
Az elmúlt egy évben bekövetkezett építőipari áremelkedés és munkaerőköltség ugrás miatt mostanában polgármesterek százai vakarják a fejüket idegesen, mert az elnyert uniós pályázati pénz nem elég arra, hogy a pályázatban vállalt projekteket megvalósítsák, így sok tervezett beruházás elbukhat a 2019-es önkormányzati választások előtt - hívja fel a figyelmet több forrásból származó információi alapján a 444.hu.
55 éves történetének legnagyobb decentralizálása előtt áll az egyik leginkább központosított uniós politika, a közös agrárpolitika az alapján, amit ma Brüsszelben bejelentettek. A főbb keretek megegyeznek azzal, mint amit a Bruxinfo egy hónapja már megírt számokkal együtt, de most az EU költségvetési biztosa megtiltotta, hogy számokról beszélhessen az agrárügyi biztos, így azok most kimaradtak a bejelentett információkból - foglalja össze a helyzetet a lap.
A kis- és középvállalkozások besorolásának uniós szabályait közel 20 éve találták ki, és bár már többször faragtak rajtuk, de még mindig túl merevek a sokszínű céges körhöz képest, így a 2020 utáni uniós támogatási ciklusra át kell azokat dolgozni - értett egyet egy mai budapesti szakmai fórum több résztvevője. Az Európai Bizottság 2019 elején tervezi bemutatni az új fogalommeghatározást és erre készülve nyilvános meghallgatást szervezett a Bizottság budapesti épületében az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, amely egyébként a hét elején az EU 2020 utáni jövőjéről egy másik rangos konferenciát is rendezett a fővárosunkban.
Két, a kis- és közepes méretű cégek ezreit érintő uniós pályázatnál is fontos fejleményekről jelent meg ma közlemény a hivatalos pályázati oldalon. A kettő együtt 37 milliárd forintos kerettel fut és vissza nem térítendő támogatást kínálnak. Az egyiknél öt nappal később kezdődik a benyújtási lehetőség, azaz több idő van kidolgozni a stratégiát, míg a másiknál közel 3 héttel elnyújtották azt a határidőt, amíg beadva a pályázatot egyszerre bírálják el azokat. Egy harmadik konstrukciónál, ami csak hitelt kínál, pedig a keretösszeg és a kizáró feltételek egyike módosult.
A kedd este kiszivárogtatott EU-brit pénzügyi alku alapján nagyon úgy néz ki, hogy Magyarország megnyugodhat: nem fog a most zajló 2014-2020-as uniós ciklusban pénzt veszíteni amiatt, hogy a britek 2019 tavaszán kilépnek az EU-ból. A számháború persze még akár évtizedekig folytatódhat arról, hogy mekkora nettó Brexit-számláról is van szó, de mivel az alapelvekben a jelek szerint megállapodott a két fél, így innentől már mindenki a saját érdekei szerint kerekíti ki a sztorit.
Nyílt levélben szólította fel az Európai Bizottság elnökét, Jean-Claude Junckert Hans Eichel, volt német pénzügyminiszter, egyben a G20-ak egykori elnöke, hogy ne folyósítson több uniós pénzt Magyarországnak - számolt be exkluzív információiról az Euronews.
Két idegtudós - Makara Judit és Szabadics János az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetből -, Pete Gábor matematikus az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetből és Egry Gábor a Politikatörténeti Intézetből pályázott eredményesen az Európai Kutatási Tanács önálló csoporttal rendelkező kutatók számára kiírt pályázati támogatására, a Consolidator Grant felhívásra - közölte a Magyar Tudományos Akadémia.
Brüsszeli diplomaták a kínaiak hátsó szándékai miatt, a hamburgi és a rotterdami kikötők pedig a forgalmuk akár jelentős esése miatt figyelik aggódva azt, hogy mi történik a görög pireuszi kikötőnél és a Budapest-Belgrád vasútvonalnál - írja mai összefoglalójában az EurActive Belgiumban élő szerzője.
Országszerte több mit 640 MFB Ponton juthatnak kedvezményes finanszírozáshoz a magyar kkv-k és a lakossági ügyfelek. A vállalkozásonként igényelhető 1-3000 millió forintos összeget számos versenyképességet javító célra lehet fordítani. Bemutatjuk, hogy pontosan milyen konstrukciókra lehet most pályázni, és milyen feltételekkel érhetőek el ezek a pénzügyi források. Azt is elmondjuk, mire érdemes figyelni az igénylésnél, hogy minél előbb megtörténjen a hitelek folyósítása.
Az Európai Unióban a magyar emberek a legkevésbé elégedettek az életükkel a saját országukban és ha konkrétan az EU-n belüli életükre kérdezünk rá, akkor is ugyanez az eredmény jön ki - derült ki egy ma közzétett Eurobarometer felmérésből. Jó hír mindemellett azonban, hogy öt év alatt jelentősen enyhült a pesszimizmusunk, és a gyermekeink EU-n belüli jövőjét is viszonylag kedvezően látjuk. A kutatásból az is látszik, hogy a magyarok a piacgazdaságot és a szolidaritást is fontosnak tartják, de közben az Európa motorjának számító németeknél a szolidaritás a legkevésbé fontos az összes tagállam között. Nyugaton egyébként a munkanélküliségtől sokkal inkább félnek, mint a menekültproblémától és a terrorkockázatoktól, noha a legtöbb menekült éppen a fejlett eurózóna tagállamokban van.
Nem lesz külön eurózóna költségvetés a 2020 utáni uniós ciklusban, hanem a nagy közös büdzsén belül egy alfejezet jön létre és ennek lesz része egy olyan előcsatlakozási támogatás, amelyből konkrét kérésre kaphatnak pénzt az eurót még nem használó tagállamok - tudta meg a Bruxinfo megbízható forrásból. Ez azt jelenti, hogy az Európai Bizottság nem fogja ránk erőltetni sem az euróbevezetést, sem az ahhoz járó plusz pénzt, csupán belengeti a lehetőséget (cukorka). Azt viszont egyelőre nem lehet tudni, hogy ennek az eurózónás alfejezetnek mekkora lesz a pontos mérete és az alább jelzett beruházási funkció mögé mennyi felzárkóztatási EU-pénzt "csomagolnának be". Így tehát egyelőre az sem világos, hogy ha Magyarország még sok ideig nem vezeti be az eurót, akkor azzal mennyi ilyen támogatás lehetőségétől esik el.
Bár a hitelprogram termékleírása már szeptember 1-től változott, a napokban külön közlemény is megjelent a hivatalos uniós pályázati oldalon arról, hogy változott a KKV Energia hitel című GINOP-8.4.1/B-16 kódszámú hitelprogram termékdokumentációja.
A 2014-2020-as uniós ciklus forráskeretének pályáztatási és pénzkifizetési adatai mindegyikében toronymagasan Magyarország áll az élen mind a visegrádi négyek, mind a szélesebb régió tekintetében - hangzott el azon a minapi budapesti konferencián, amelyet a Miniszterelnökség és az Európai Bizottság a fejlesztési programok haladásának éves áttekintésére szervezett. A Brüsszelből lehívott pénzek terén nem vertük a mezőnyt az október végi állapot szerint, sőt, az utolsók között voltunk, de a tegnapi fejlemény alapján itt is lényeges előrelépés várható év végéig.
A Portfolio megbízható információi szerint ma megszületett az elvi döntés Brüsszelben: kifizethetik azokat a fejlesztési számlákat Magyarországnak, amelyeket október végéig már kiküldtek a magyar hatóságok. Ez azt jelenti, hogy szilveszterig legalább kb. 330 milliárd forint bezúdulhat az államkasszába, sőt, ha decemberben további nagy tételben kiküldünk számlákat, a mai döntés alapján valószínűleg azokat is elég gyorsan kiutalják.
Közeleg a jó idő, egyre többen kezdik tervezni a nyaralást. A K&H felmérése alapján már az is kiderült, hogy...
Az osztalékról szóló döntést évente egyszer a beszámoló elfogadásakor lehet meghozni, amikor a társaság legfőbb... 
Pár hete írtam egy cikket arról, hogy nem feltétlen van jó helyen a pénzed a mobilodról elérhető banki alkalmazásokban...
2025 új lehetőségeket tartogat a kutatás-fejlesztés és innováció területén: az Európai Bizottság több mint 400...
A korábban gazdasági páriaként kezelt Görögország kezd végre ébredezni évtizedes hibernációjából. A kilátások... 
Észak-Afrika továbbra is meghatározó szereplő lehet a globális földgázpiacon, ha sikeresen lépést tud tartani...
Körvonalazódik, mihez kezdtek a magyarok a felszabaduló megtakarításaikkal.
Eltűnik az egyik legfontosabb bevétel?
Az energiaügyi miniszter értékelte Magyarország energiaszuverenitási törekvéseit
