Összesen 26 milliárd forint oktatási és képzési célú támogatást nyert 54 szervezet - jelentette be Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára az MTI tájékoztatása szerint.
Az EU-pénz nem ajándék az országnak, és nélküle is lehet működtetni a magyar gazdaságot, mert nem az a növekedés motorja - többek között ezeket hangsúlyozta az MR1-Kossuth Rádió ma reggeli adásában Orbán Viktor. A kormányfő szerint akkor is lenne gazdasági növekedés, ha nem jönne az EU-pénz, mert hozzáigazítanák a gazdaságpolitikát. A Magyar Nemzeti Bank éppen tegnap publikálta inflációs jelentését, amelyben az áll, hogy az EU-pénz "meghatározó tényező" a növekedésben és "érdemben hozzájárul" a GDP-bővüléshez, így amikor a pénzfelhasználás lassul, a beruházások és a gazdasági növekedés is lassulni fog 2019-2020-ban.
Rövid távon várhatóan nem lesz érdemi hatása a gazdasági növekedésre és az közpénzügyi folyamatokra annak a tegnapi fejleménynek, hogy az Európai Bizottság a hetes cikkely szerinti eljárás megindításáról döntött Lengyelországgal szemben - fejti ki álláspontját mai közleményében a Fitch Ratings. Azt is hozzáteszi azonban a hitelminősítő, hogy a fejlemény nagyon rossz abból a szempontból, hogy éppen most kezdődnek a 2020 utáni következő uniós keretköltségvetésről szóló egyeztetések.
Eredetileg 19,68 milliárd forintos pályázati keret állt rendelkezésre a Vidékfejlesztési Programban a kisméretű terménytárolók, -szárítók és -tisztítók építésére, korszerűsítésére, de a Miniszterelnökség ma közzétett döntése szerint a nagyszámú igények miatt ezt megemelték és a mai eredményhirdetés szerint 38 milliárd forintnyi támogatást osztanak ki 838 pályázó között. Fontos, hogy ezek a számok a közlemény szerint még növekedni fognak, azaz az eredményhirdetés tovább zajlik.
A 2016-os 78 milliárd forint után idén 90,2 milliárd forintra emelkedett a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap éves pályázati keretösszege, amely jövőre 81,85 milliárd forintra visszaemelkedik a 2018-as programstratégia szerint - derült ki a Magyar Közlönyben megjelent 1962/2017-es kormányhatározatból. Az Innovációs Alap terhére a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) 30,19 milliárd forintért vállalhat új kötelezettségeket jövőre.
A december 11-én délben megnyílt céges eszköz- és szoftverbeszerzési EU-pályázat 17 milliárd forintos keretére ma délelőtt már átlépte az igénylések összege a keretet. Kilenc nap alatt tehát eljutottunk oda, hogy már a keret túligényléséről beszélünk "a kkv-k versenyképességének növelése adaptív technológiai innováció révén" című, GINOP-2.1.8-17 kódszámú felhívás esetén.
Újabb 13 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert el 54 mikro-, kis- és középvállalkozás technológiai és digitális fejlesztéseinek megvalósítására, valamint eszközbeszerzésekkel termelésének erősítésére a napokban - hívta fel a figyelmet pénteken kiadott közleményében Rákossy Balázs, a nemzetgazdasági tárca európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára. Ezen nyertes projektekkel 27 milliárd forintot meghaladó összköltségű beruházások valósulhatnak meg. Ezeken felül a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében egyesületek és alapítványok is elnyertek közel 123 millió forintot digitális eszközök és szolgáltatások népszerűsítésére.
Mivel a korábbi prognózissal ellentétben befutnak szilveszterig a nagy összegű brüsszeli átutalások a költségvetésbe, ezért a javuló büdzséhelyzetet arra használja a kormány, hogy nem a minimális, hanem a maximális célhoz közelítő EU-támogatást fizet ki 2017-ben - tudta meg a Portfolio megbízható forrásból. Ez azt jelenti, hogy a november végi 1925 milliárdról 2500-2600 milliárd forint közé felugorhat szilveszterig az összes idei uniós kifizetés. A kormányzati terv lényeges következménye, hogy kalkulációink szerint minden idők egyik legnagyobb éves pénzforgalmi deficitje alakulhat ki 2017-ben, ami a GDP 5%-át is elérheti.
"Eső előtt köpönyeg Európának" címmel jelent meg a mai Világgazdaságban Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök cikke, amelyben összefoglalja azokat a bizottsági erőfeszítéseket, amelyek az EU egységét és az eurózóna stabilitását hivatottak elérni, emlékeztet a magyar euróbevezetés szerződésben vállalt kötelezettségére és rámutat a múlt héten Brüsszelben ismertetett további integrációs tervekre is.
Csalódást keltő eredmény született tegnap a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program beszállítókat segítő felhívásán, hiszen a 33,5 milliárd forintos keretből csak 10,9 milliárd forintos részre érkezett támogatási igény, így csak 8,7 milliárd forint összegben tudott 32 nyertest hirdetni az Irányító Hatóság - hívja fel a figyelmet a Világgazdaság.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett jelentése szerint idén októberig az öt uniós strukturális és beruházási alapból összesen 278 milliárd eurót kötöttek le különböző projektekre az uniós tagországok, ami közel a felét jelenti a teljes 2014-2020-as keretnek a tagállami hozzájárulásokkal együtt számolva (638 milliárd euró). A 43%-os arány az időarányosnál kisebb, hiszen a 7 éves uniós ciklusnak már túl vagyunk naptárilag a felén, de a ciklus lassú indításához képest végülis nem olyan nagy a lemaradás. Magyarországon a friss adatok szerint a 7 éves keret bő 78%-a van már lekötve nyertesekkel, ami a második legmagasabb az összes tagállam között az írek 79%-os aránya után.
Bár az elmúlt években már jelentősen csökkent az EU-pénzek aránya az állami beruházásokban 60% körülre, de az lenne az ideális, ha ez tovább csökkenne 50% alá - mondta el Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese az Origónak adott interjúban azt is hangsúlyozta: "Csak akkor tudja a kormány tovább folytatni a mostani gazdaságpolitikáját, és bővíteni a különféle társadalmi csoportoknak jutatott összegeket, ha a gazdaság 3 százalék feletti növekedést tud produkálni hosszú éveken keresztül."
Az uniós tagállamok kormányai után az Európai Parlament (EP) plenáris ülése is jóváhagyta kedden a Juncker-tervnek is nevezett Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI) élettartamának meghosszabbítását és tőkeerejének növelését.
Kiverte a biztosítékot Brüsszelben, hogy a brit főtárgyaló a múlt pénteken elért Brexit-áttörésről azt mondta egy vasárnapi tv-műsorban, hogy az jogilag nem kikényszeríthető, ezért hétfőn átírták azt a szöveget, amelyet a most csütörtök-pénteki EU-csúcs elé készítenek, hogy ezzel falhoz szorítsák a briteket - írja a Politico.
Mai cikkünkben tévesen értelmeztük a Magyar Közlöny friss határozatának tényleges következményét, mert csupán az Emberi Erőforrás Operatív Program minimális és maximális kifizetési céljainak idén december végi teljesítésére adott egy hónapos felmentést a kormány. Ez nyilván a táblázat alján az összegző sorokra is kihat, így majd csak január vége után lehet megállapítani a teljesítést, de ezzel együtt is a többi Operatív Programra nem változtak meg az idén év végére korábban rögzített minimális és maximális támogatás-kifizetési célok. Így tehát az várható, hogy a november végéig megtörtént 1925 milliárd forintos itthoni EU-s támogatás-kifizetési eredményt a hatóságok bizonyára "feltolják" legalább 2064 milliárdig, hogy a minimális együttes kifizetési cél teljesüljön. Könnyen lehet azonban, hogy több területen megpróbálják a maximális támogatás-kifizetés célt is elérni, ha van kellő számú projekt, amire kifizetéseket lehet teljesíteni, hogy ezzel akár a 24 havi céljuttatást is el tudják érni az ott dolgozók.
Ma délben megnyílt a korábban 5 nappal elhalasztott céges eszköz- és szoftverbeszerzési EU-pályázat, amelynek 17 milliárd forintos keretére várhatóan nagy lesz az érdeklődés, hiszen akár 50%-os vissza nem térítendő támogatás is elnyerhető.
A hétvégén véget ér a vágányzári időszak a felújítás alatt lévő dél-balatoni vasútvonalon - közölte a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. pénteken az MTI-vel. A forgalomba helyezéshez még pénteken feszültség alá helyezik a felsővezetéki hálózatot, és hétfőn a téli menetrendnek megfelelően megindul a közlekedés a teljes déli vonalon.
Közel 40 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert el 430 mikro-, kis- és középvállalkozás versenyképességének javítására és termelésének erősítésére, amellyel összesen 78 milliárd forintnyi beruházás fog megvalósulni - jelentette be Rákossy Balázs. A Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós forrásokért felelős államtitkára a közleményben hangsúlyozta: a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében klaszterszervezetek, társadalmi célú vállalkozások és társadalmi szervezetek is elnyertek összesen közel 3 milliárd forintot fejlesztéseik támogatására, különböző foglalkoztatási programok megvalósítására.
A Gazdasági és Monetáris Unió elmélyítésére tett ma átfogó javaslatokat az Európai Bizottság és ezek minden eleme afelé mutat, hogy lehetőleg Magyarország is lépjen be az eurózónába, amelyhez ösztönzőket is kap. Fontos, hogy ezek az ösztönzők csak lehetőséget jelentenek, azaz nem kényszerítik az országot a pénzcserére. Pierre Moscovici gazdasági és pénzügyi biztos a brüsszeli sajtótájékoztatón ki is mondta, hogy a mai ajánlatot nem úgy kell kezelni, mint a Keresztapa című filmbeli "visszautasíthatatlan" ajánlatot, sokkal inkább lehetőségként. Moscovici a Portfolio kérdésére is válaszolt, igaz homályban hagyta a magyar szempontból egyik legfontosabb kérdést a 2020 utáni EU-támogatásokkal kapcsolatban.