AI-ügynökök és adattárcák forgatják fel a nagyvállalatokat - A teljes IT-piac átalakulás előtt áll

Nemrég érkeztél a cég élére. Milyen stratégiai célokat tűztél ki, mik most a fókuszterületek?

Csorba Gyula: Az elmúlt hónapokban a vezetőség és a board legfontosabb feladata az volt, hogy meghatározzuk azt a 4-5 témát, ahol kiemelkedően, a piacot követve vagy akár megelőzve tudunk hozzáadott értéket teremteni. Ilyen például az európai walletpiac alakulása vagy a szervezeti digitalizáció, robotizáció. A Clarity jelenleg körülbelül 2 milliárdos árbevétellel és 70 fős létszámmal működik, azt mondhatjuk, hogy a magyarországi IT-piac egy jól megfogható, niche szeletén dolgozunk, aminek egy része tanácsadás, másik része szoftverfejlesztés és implementálás.

Lackó Péter: Az elmúlt évi fejlődési folyamat eredménye, hogy a tulajdonosi szerep és az ügyvezetői szerep kettévált. Tulajdonosként úgy látom, hogy Gyula csatlakozásával, aki a múltbéli tapasztalataival megerősíti a Clarity adatmenedzsment és digitalizáció termékeinek a fejlődését, felállt egy olyan menedzsment, ami megnyitja a működési és szervezeti fejlődés felhajtóerejét.

Melyek most az ígéretesen fejlődő területek a hazai IT-piacon és nálatok, illetve gondolkodtok-e külföldi terjeszkedésben?

Lackó Péter: Nálunk az elmúlt 3-4 év is intenzív, 15-20%-os növekedéssel járt, és ma már külföldi piacokon is dolgozunk: egyrészt a Közel-Keleten az adatmenedzsment eszközeinkkel, megoldásainkkal vagyunk jelen, illetve közvetlen EU-s finanszírozású fejlesztési projektjeink is futnak, mint például az EUDI Wallet. Hazai IT-vállalatokkal, hatósági szervekkel, például az IdomSofttal közösen veszünk Magyarország digitalizációs fejlődésében. Közelről követjük a fejlesztéseket, így látjuk, milyen elvárások lesznek a bankszektorral és a szolgáltató vállalatokkal szemben. Ebben a projektben tapasztalatot szereztünk arról is, hogyan jut el a jogalkotástól a piaci megvalósításig egy wallet (digitális tárca - a szerk.), ez a terület szerintünk nagy növekedés előtt áll.  

Miért gondoljátok ezt, mit jelent ez a gyakorlatban?

Csorba Gyula: Az Európai Unió a személyes adatok biztonságos és önrendelkező kezelését lehetővé tevő digitális adattárca-ökoszisztéma (EUDI Wallet) felé halad, amelyben az állampolgárok hitelesített adatokat – például személyazonosítást, jogosultságokat vagy képesítéseket – tárolhatnak és oszthatnak meg. A közeljövő kihívása az lesz, hogy a szervezetek mennyire gyorsan tudják saját folyamataikba implementálni ezeket az adattárcákat. Ez már nem csak a digitális csatornák fejlesztéséről szól, hanem a szervezeten belüli informatikai és adatvagyon-infrastruktúra, middleware folyamatok újragondolásáról is.

Szerintünk a jövőben a nagyvállalati IT sikerességének kulcsa a jó adatmenedzsment lesz, már nemcsak az a fontos, hogy ki milyen technológiát használ.

Ennek része a Data Governance folyamatok felállítása, illetve az, hogy tudjuk, milyen adatvagyonon ülünk és azt hogyan aknázzuk ki (adatkatalógus, fogalomtár és adatkapcsolatok), tehát egyfajta stratégia és irányítás. Mi a megvalósításban is szerepet vállalunk, például adattárházakat építünk, és vannak saját szoftvermoduljaink az adatmigrációhoz, adattisztítás és multiplikáció kezeléshez, a rendszerek közötti folyamatos adatáramlások monitorozásához, és az adattárház napi működéséhez szükséges tevékenységekhez.

Lackó Péter: Jelenleg részt veszünk egy prototípus wallet fejlesztésében, ennek az első szakasza fejeződik be a hónapban. Ebben egy „age verification”, tehát egy kor azonosító, ellenőrző megoldást is építettünk, ami elsődlegesen a gyermekvédelem szempontjából fontos, például dohánytermékek, alkohol, energiaital vásárlásánál, szórakozóhelyekre való belépésnél. A wallet nem kéri el a személyit, csupán azonosít, és a boltosnak megmondja, hogy elmúltál-e 18 éves. A digitális adattárca ilyenkor kizárólag azt az információt osztja meg a kereskedővel vagy szolgáltatóval, hogy a felhasználó betöltötte-e a szükséges életkort – például elmúlt-e 18 éves –, anélkül, hogy további személyes adatokat, mint például születési dátumot vagy nevet, megosztana.

A DÁP jelenleg egy EU-kompatibilis adattárcának számít?

Csorba Gyula: Egyelőre nem, most az okmányaink és azok adatai vannak benne, de meglesz benne az adatmegosztási szolgáltatás képessége. Az EU-s egyik referencia tárcát a görögök fejlesztették, abban az ingatlanok, vagyontárgyak, gépkocsik - tehát minden olyan adat, amire közhiteles nyilvántartás van az állam oldalán - megtalálható, és ezek átadhatóak például egy banki vagy biztosítói szolgáltatói értékesítési folyamatban. Ez izgalmas lesz a szolgáltatóknak, ezzel tudják fejleszteni a digitalizációs ökoszisztémájukat.

Az EU-s adattárca egy ökoszisztéma, nem csak egy interfész, hanem mögötte szabványosítás és szabályok, egységesített adatmodellek állnak.

Az elmúlt 10 év arról szólt, hogy a bankszektor és egyéb szolgáltatók hogyan küzdenek meg azzal, hogy akár egy videóazonosítás funkcióval azonosítsanak egy új ügyfelet. Ha az EU át tudja vinni ezt a gyakorlati szabályozásba, akkor egyre bonyolultabb tranzakciókat is lehet majd teljesen automatizálni, mint például egy hitelmősítési folyamatot.

Várhatóan a mobilapplikációk is az adattárca funkcionalitás irányába mozdulnak el, ahogy a fizetési szolgáltatók (Apple Pay, Google Pay, Simple, Barion) és a kártyaszolgáltatók (Visa, Mastercard) is.

IT-szolgáltatóként szeretnétek nőni, mennyire nehéz ma jó fejlesztőket, IT-sokat találni a magyar piacon? A Covid alatt jelentős IT-munkaerőhiánnyal küzdött a szektor, elszálltak a bérek is, most mi a helyzet ezen a fronton?

Csorba Gyula: Az a fajta nyomás, ami 4-5 éve volt rajtunk, már megszűnt: konszolidálódik a helyzet, nagyjából az átlagos bérszintemelkedés tapasztalható az IT-munkaerőpiacon is. Látszik az a trend is, hogy a core rendszerfejlesztést a nagy szervezetek, bankok, biztosítók megpróbálják házon belül felépíteni. Emellett nekünk, IT-beszállító cégeknek meg kell találni azokat a speciális kompetenciákat, amit a nagy szervezetek nem szeretnének in-house felépíteni, és vagy tőlünk megveszik termékként, illetve erőforrás alapon veszik igénybe.

Milyen fejlesztői képességeket, skilleket keresnek az IT-cégek most?

Csorba Gyula: nagyon fontos, hogy milyen gyorsan tud tanulni, új technológiát alkalmazni és hogy könnyen tudjon adaptálódni az új helyzetekhez. Az AI világában csak úgy kapkodjuk a fejünket, hogy a technológia fejlődése hogyan fogja érinteni a munkaerőt és a munkavégzést. Felértékelődik, hogy ki mennyire tud tervezni, specifikálni, modellezni, valamint end-to-end feladatokat végrehajtani. Ez fogja hosszú távon megkülönböztetni a munkaerőpiacon a sikeres munkavállalókat a kevésbé sikeresektől.

A generatív AI-trend hogyan fogja megváltoztatni az IT-cégek működését, piacát?

Lackó Péter: nálunk a fejlesztői területen folyamatban van generatív AI technológiák bevezetése. Szintén kiemelt téma, hogy a saját termékeinkhez hogyan tudunk AI-agenteket fejleszteni, amelyek támogatják az adatfeldolgozási és elemzési, illetve automatizálási feladatokat.

Csorba Gyula: Az AI várhatóan sok tekintetben át fogja alakítani a teljes IT-piacot és a technológiai szektort. Mi már sok sikeres robotizációs, illetve RPA bevezetést elvégeztünk, amikor a mechanikus munkavégzést kivesszük az emberi munkaerő kezéből. Azokon a területeken, ahol például egy back office munkatárs feladata, hogy beérkező számlákat rögzítsen egy vállalatirányítási rendszerbe, ezt egy robottal lehet paraméterezni, fejleszteni, gyorsítani, kizárva az emberi hibázás lehetőségét. A generatív AI technológiák azonban létrehozták az AI- ügynököket vagy agenteket, ezt "agentic AI"-nak hívjuk.

Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy egy olyan mesterséges intelligenciát állítunk hadrendbe, amik célok mentén autonóm tudják végrehajtani a feladatokat, például szövegeket értelmezni, felismerni a szervezeten belüli rendszereket, azokban az adatokat, és akár a megfelelő helyre továbbítja ezeket.

Ebben az a nagy újdonság, hogy az ehhez szükséges adatkapcsolatokat, adatmappingeket nem kell paraméterezni vagy lekódolni, hanem az AI-agentek már maguktól képesek eligazodni a vállalati környezetben.

Nálatok is működik már ilyen típusú AI-agent?

Csorba Gyula: Több ilyen megoldásunk is van, a közbeszerzések és EU-s pályázatok figyelésére beállítottunk egy robotot, akit mi csak „Robi Tominak” hívunk. Most Robi Tomi figyeli a webet, a különböző e-maileken keresztül elérhető információkat feldolgozza, és a pályázatért felelős munkatársunknak már csak az a feladata, hogy az összegyűjtött adatokból javaslatokat hozzon a menedzsment vagy az üzletfejlesztők számára. Egy másik példa, hogy ma már az ISO auditunkra is úgy készülünk fel, hogy tudjuk, milyen dokumentumokat fognak megnézni, ezt is egy robot készíti elő nálunk a szervezetben. Úgy gondoljuk, hogy a cégek életében egyre több területen fognak megjelenni ehhez hasonló AI-ügynökök, az agentic AI trend óriási növekedés előtt áll.

A fenti témákról részletesen is szó lesz a Portfolio május 27-ei Financial IT rendezvényén. Regisztráció és részletek itt!

A cikk megjelenését a Clarity Consulting támogatta.

Címlapkép forrása: Portfolio

A cikk elkészítésében a magyar nyelvre optimalizált Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás támogatta a munkánkat.