A korábbi években megszokottnál hamarabb, már ma megjelent négy felfedező kutatásokat ösztönző idei témapályázat összesen 12 milliárd forintos keretösszeggel, és így várhatóan már nyáron döntés születhet majd a nyertesekről.
Az eddigi 2 millió forintról 5 millió forintra emelték azt a határt, amely alatt még nem kell a felvett hitelre ingatlanfedezetet bevonni a lakossági energiahatékonysági pályázatnál, sőt most már más ingatlant is elfogadnak fedezetként, mint amelyen a beruházás megvalósul - többek között ezekről a jelentős szabálylazító lépésekről döntött minap az uniós pályázat kiírója. Az is fontos, hogy míg eddig csak 300 ezer forintig engedték, mostantól akár már 1,5 millió forintnyi készpénzes számlát is elfogadnak a beruházás keretében. Az egész ország területén elérhető pályázat vonzerejét számos további, a lakosság számára kedvező módosítás is növeli.
A 2018-as év fog választ adni arra a kérdésre, hogy az EU 27 tagállama a jövőben is egyszerre lép majd, vagy egyesek közülük "leszakadnak" - jósolta a BruxInfónak egy magas rangú EU-diplomata, aki szerint a migráció, az eurózóna reformja és a következő többéves keretköltségvetés idén egyetlen nagy alkucsomagot alkothat.
Jövő hétfőn és kedden Brüsszelben rendezik meg azt a csúcskonferenciát, amelyen azt járják körbe, hogy hogyan alakítsák ki a 2020 utáni új uniós költségvetés kereteit, hogy aztán februárban informálisan már az EU állam- és kormányfői is átbeszélhessék ezt, májusban pedig kijöjjön első hivatalos javaslatával az Európai Bizottság. A konferencia programjában egy-egy panelbeszélgetés keretében Lázár Jánosnak, a Miniszterelnökség vezetőjének és Takács Szabolcsnak, a tárca európai uniós ügyekért felelős államtitkárának a nevét is látjuk. Az eseményt élőben lehet majd követni az interneten.
Új elemet dobott be a fenyegetésébe a német kormányba készülő Martin Schulz, aki már többször is pénzügyi retorziókat helyezett kilátásba Magyarországnak és Lengyelországnak azért, mert nem fogadnak be menekültet. Az SPD elnöke ugyanis azt mondta egy pénteki lapinterjúban, hogy Németországnak nem kellene annyi EU-s pénzt befizetnie a 2020 utáni következő uniós kasszába, mint szokott, mert a két legnagyobb haszonélvező tagállam kibújik a menekültválság terhei alól, az elosztási mechanizmusból. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter rögtön visszaszólt, szerinte Schulz nincs tisztában az alapvető tényekkel, noha Magyarország és Lengyelország tényleg az a két tagállam, amely egyetlen menekültet sem vett át görögöktől és az olaszoktól. A német kormányalakítás egyébként kifejezetten vontatottan halad, az emberek nem is igazán akarnak nagykoalíciót:
Kismértékben 83,3 milliárd forintra nőtt tavaly 2016-hoz képest a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból a hazai vállalkozásoknak és kutatóhelyeknek kifizetett támogatások összege - jelentette be az alapot irányító Nemzeti, Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal.
Eddig felhasználatlan összegek átcsoportosításával hatalmas, 35 milliárd forintos új energiahatékonyság-növelési célú uniós pályázatot hirdet a Miniszterelnökség januárban, amelyre majd február második felétől lehet pályázni - jelezte a tárca agrár- és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Világgazdaságnak.
Előbb a nagyvállalatok által régóta várt, de csak 9 milliárd forintos keretösszegű képzési központos pályázat társadalmi egyeztetése kezdődött meg még az óév végén, ma pedig elindult ugyanez a folyamat a Digitális Jólét programhoz kapcsolódó hitelprogramnál is. Előbbi pályázat tervéhez január 8-án 11 óráig, utóbbihoz január 13-án éjfélig lehet hozzászólni az erre a célra kialakított partnerségi felületen.
2017-ben 44%-kal esett a zártabbnak mondható, hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárások száma, és mivel ezeknél is nyilvános volt a beszerzési iratanyag, "téves állítás intézményesített korrupciót emlegetni" Magyarországon - hangsúlyozta a Magyar Időknek adott interjúban Rigó Csaba. A Közbeszerzési Hatóság elnöke azt is elárulta, tavaly a közbeszerzések bő 80%-át a kkv-k nyerték, de ez a tavalyi éves közbeszerzési volumennek kevesebb, mint a felét teszi ki.
Az óév végén törölt vidékfejlesztési EU-pályázat kapcsán a Miniszterelnökség már vizsgálja annak módját, hogy azok a vidéki mikrovállalkozások, akik tisztességes úton szerettek volna támogatáshoz jutni, megfelelő mértékű forráshoz jussanak valódi fejlesztési igényeik megvalósításához - jelezte a tárca a témát boncolgató 444.hu-nak.
A Varsóval szemben indított uniós eljárás jogtalan, Magyarország ebben az ügyben kiáll Lengyelország mellett - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a TVP lengyel közszolgálati televízióban szerda este sugárzott interjúban. Tegnap Budapesten járt az új lengyel kormányfő, annak apropóján születhetett az interjú.
Egyetlen hónap alatt, tavaly decemberben 1660 milliárd forintnyi EU-támogatás nyerteséről hoztak döntést Magyarországon, ami a 7 évre szóló keret közel ötödét teszi ki, azaz extrém mértékben megugrott a megítélt támogatások összege - derül ki szokásos hónap eleji összesítésünkből. A hajrá után most már ott tartunk, hogy a teljes pályázati keret 90%-át elosztották a hatóságok. A kifizetett EU-támogatások is iszonyatosan meglódultak decemberben a beígért sokhavi bónuszok miatt, és adatbázisunk szerint öt nagy fejlesztési területen a maximális kifizetési cél is teljesült, így akár 24 havi bónusznak is örülhetnek az érintett dolgozók.
December 11-én délben nyílt meg a céges eszköz- és szoftverbeszerzési EU-pályázat, de január 5-én délben már be is fogják zárni keretkimerülés miatt - hívták fel a figyelmet a hivatalos pályázati oldal friss közleményében.
Még a nyári szezon kezdete előtt, márciusban, átadhatják a várpalotai elkerülőt a 8-as úton, ami jelentős járműforgalmat vihet majd el az M7-es Székesfehérvár és Siófok közötti szakaszáról a zsúfolt nyári hétvégéken. A Magyar Idők a fejlesztési tárca államtitkára alapján azt is írja, hogy az M7-es háromsávúsítása a fővárostól Siófok irányában egyelőre nincs a kormány napirendjén.
Egyre több jel és nyilatkozat mutat abba az irányba, hogy megváltozik az évtizedes szigorú német hozzáállás a közös EU-s költségvetés méretéhez, azaz több uniós forrásra van kilátás, de ez nem feltétlenül lenne automatikusan kedvező Magyarországnak - rajzolódik ki abból az évindító anyagból, amit a Financial Times tett közzé.
Alapvetően elégedettek az idei uniós fejlesztéspolitikai eredményekkel a Portfolio szakértői körképében részt vevők, hiszen az összes EU-pályázatot kiírták, az összes pénz döntő részét lekötötték a hatóságok, illetve jóval 2000 milliárd forint feletti támogatást is ki is fizettek. Most már egyre inkább a projektek végrehajtása lesz a fókuszban, amit a szakértők szerint jövőre jócskán nehezíthet majd a nagyfokú építőipari és munkabér-drágulás, illetve akár a közbeszerzési szabályok túlzott szigora is. Úgy tűnik, nem aggódik annyira a szakma, hogy mi lesz az EU-támogatások terén 2020 után, de persze még csak nagyon kevés információ áll rendelkezésre, az Európai Bizottság is csak 2018 májusában tervezi bemutatni a saját javaslatát. Ugyanazt a négy kérdést tettük fel mindegyik szakértőnek az évértékelő körképünkben, a beérkezett válaszokat abc-sorrendben mutatjuk be.
Megjelent pénteken a Pest megyei mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv) eszközberuházásait támogató pályázati felhívás 4,5 milliárd forintos keretösszeggel, a támogatási kérelmeket január 31-től lehet beadni - közölte Rákossy Balázs európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkár az év utolsó munkanapján az MTI-vel.
Eddig az volt a szabály a "Versenyképes vállalatok tevékenységének emelt szintű digitalizálása" című gazdaságfejlesztési kombinált hiteles EU-pályázatnál, hogy legalább annyi hitelt kell kérni, mint amennyi vissza nem térítendő támogatást, ma viszont úgy módosult ez, hogy "a kölcsön mértékének el kell érnie a vissza nem térítendő támogatás minimum 75%-át." Ez tehát azt jelenti, hogy mostantól akár már több ingyenpénzt is lehet kérni a hitelnél, de ezen felül is számos helyen módosult a pályázat szabályrendszere.
A Brexitből fakadó veszélyek miatt továbbra is indokolt az uniós források gyors itthoni elosztása, hogy ne legyen kapkodás a projektek végrehajtásával - hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese szerint bár illúzió, de törekedni kell a dömpingszerű uniós pénzkifizetés gazdasági hatásainak elnyújtására, pontosabban a 3 százalék feletti gazdasági növekedés megszilárdítására. Erre több stratégiája is van a kormánynak, így például a nagy útépítések elnyúlnak 2022-ig, de még ezt megelőzően a több projektet elnyerő, és az elszaladó költségekre panaszkodó projektgazdáknak rangsorolniuk kell a projektjeik között. Ez az építőipari kapacitáskorlátokat is oldja, ahogy egy készülő NGM-pályázat is ezt célozza. Az Európai Bizottság által belengetett eurócsatlakozást támogató eszközhöz óvatosan áll a kormány, de persze a plusz pénz tekintetében "A magyar kormány nem lehet a saját maga ellensége" - fogalmazott.
A gazdák vidékfejlesztési beruházásainak eredményes megvalósítása érdekében a Miniszterelnökség 36 darab vidékfejlesztési uniós pályázat módosítását hajtotta végre. Az érintett pályázatokról a módosítási közlemények december 21-én sorozatban jelentek meg a hivatalos pályázati oldalon.
A mesterséges intelligenciák (AI) térnyerése egyre nagyobb hőterhelést jelent az adatközpontok számára. Mivel...
SPB Trend-lesen Az elmúlt hónapokban a kibertámadások száma meredeken emelkedett, és ezzel párhuzamosan egyre nagyobb...
A cégek struktúrája folyamatosan változik: a beolvadás, szétválás és formaváltás olyan komplex jogi és üzleti... 
Így is borzasztóan néz ki a globális energiamix, a mesterséges intelligencia csak ront a helyzeten. Lehet, hogy az AI... 
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) a hazai gazdaság egyik legfontosabb európai uniós forrása...
A mesterséges intelligencia elképesztő tempóban növekvő energiaéhsége már most érezhető. A Meta például 20 éves...
Két friss rendelettervezet rendelkezne az EU-s források felhasználhatóságáról.
A működés nemcsak költséghatékony, de ellenállóbbá tesz a jelentős áringadozásokkal szemben is.
Ukrajna vasárnapi akciója mérföldkő az ukrán-orosz konfliktusban.
