magyar autópálya
Üzlet

Új rakétákat kaphat a magyar gazdaság motorja

A hazai tulajdonban lévő kis- és középvállalatok súlya a nemzetgazdaságban megkérdőjelezhetetlen, elég ha csak a foglalkoztatásban, hozzáadott értékben betöltött szerepüket vizsgáljuk. A versenyképesség javítása és a gazdasági növekedés fenntartása érdekében azonban komoly feladatok teljesítése vár a szektorra: a generációváltás több ezer magyar kkv ajtaján kopogtat be a következő pár évben, a szektor szerkezete rendkívül szétaprózódott, az exportrészesedésük alacsony és nem jellemző, hogy tőkebefektetést hajtanának végre más országban. Ebben a piaci környezetbe érkezik most a Hiventures új tőkealapja.
Érdekel, hogyan mûködik a Hiventures új programja? Októberi 17-i konferenciánkon kiderül minden részlet:

Megkerülhetetlen kkv-világ

Közhely, de tény, a magyar kis- és középvállalatok szerepe megkerülhetetlen a magyar gazdaságban. Ennek alátámasztására több látványos ábrát is példaként szoktak felhozni. Ezek szerint létszámban a vállalkozások közel 94%-a mikrovállalkozás, további 4,6%-uk kisvállalkozás. Kifejezetten magas a szektor súlya a foglalkoztatottságban is, összesen közel kétharmados részarányt képviselnek. Ezek fényében nem véletlen, hogy a kkv-szektor a vállalkozások fejlesztésének legfontosabb célcsoportja.

kkvmegoszlas

Számban és létszámban ugyan komoly tényezõknek számítanak a hazai kiscégek, azonban a versenyképesség szempontjából meghatározó gazdasági mutatók tekintetében leszakadóknak tekinthetõk. Ugyanis miközben a kis- és középvállalkozások a vállalkozási szférában foglalkoztatottak közel kétharmadának biztosítottak munkalehetõséget, a hozzáadott érték 44, a nettó árbevétel 42, a nemzetgazdasági beruházások 31%-ával járultak hozzá a mûködõ vállalkozások összteljesítményéhez 2017-ben. 

Kedvezõ fejlemény viszont, hogy a kis- és középvállalkozások által létrehozott bruttó hozzáadott érték 2013 óta folyamatosan emelkedik: 6,8 ezer milliárd forintról 2017-re 9,2 ezer milliárd forintra. Azonban a koncentráció továbbra is jelentõs, mivel a vállalati szektor teljesítményének 56%-át a vállalkozások számának 0,9%-át képviselõ nagyvállalatok termelték meg.

A KSH adataiból az is kiolvasható, hogy kkv-körön belül a mikrovállalkozások részesedése a bruttó hozzáadott értékbõl 2013 és 2017 között folyamatosan, 33,8%-ról 34,8%-ra nõtt, kisvállalkozások - növekvõ tendenciát mutatva - a hozzáadott érték 30,6-33,8%-át adták az egyes években. Ezzel szemben a középvállalkozások hozzájárulása a hozzáadott értékhez 2013 és 2017 között folyamatosan csökkent, 2017-ben 31,4%-ot tett ki.

kkv2

A fenti ábrán nem szerepel, de a teljes képhez hozzátartozik, hogy 2010 és 2018 között a szektor exportteljesítménye 45%-kal emelkedett, azonban még így is csupán a magyar export 20%-áért felel. Kedvezõ tendencia továbbá, hogy 2014 és 2015 átlagában sikerült 7 százalék feletti termelékenységnövekedést elérnie a szegmensnek.

A KSH legutóbbi elemzésében megállapította azt is, hogy a kkv-szektorban alacsony a beruházási hajlandóság, a megtermelt értéknek a nagyvállalatokhoz képest kisebb arányát forgatják vissza tõkeakkumuláció formájában a gazdasági tevékenységükbe. A részletes adatok szerint 2013-2017 között a kkv-k által megvalósított beruházási teljesítményérték folyó áron 29%-kal nõtt, ugyanakkor az egy kkv-ra jutó átlagos beruházásérték nem változott lényegesen az elmúlt idõszakban (1,9-2,2 millió forint között alakult). A vállalkozások tartós mûködését elõsegítõ fejlesztések finanszírozására a bruttó hozzáadott érték 16%-át költötték 2017-ben. Mindez a kkv-szektor alacsony beruházási hajlandóságát, illetve az amortizáció feletti nettó beruházások csekély volumenét mutatja.

A kkv-k beruházásainak 50%-át középvállalkozások, 32, illetve 18%-át kis- és mikrovállalkozások valósították meg 2017-ben.

Kihívások

Annak érdekében, hogy azonosítsuk a kkv-szektor kitörési lehetõségeit, tisztába kell kerülnünk a hazai kisvállalkozások elõtt álló legnagyobb kihívásokkal. Ezek közül elsõként mindig a hazai kis- és nagyvállalati szektor termelékenysége közötti különbséget szokták a szakértõk említeni. Az elmúlt évek hosszú távú átlagában a kkv-szektor termelékenységváltozása 1,7% volt, míg a nagyvállalatok esetében ez az érték 2,7% volt. Nem véletlen, hogy a Magyar Nemzeti Bank átfogó versenyképességi javaslatcsomagjában több lényeges pont (fejlesztési adókedvezmény, beruházások elszámolhatósága az adóalapban, beruházások levonhatósága az iparûzési adóból, kkv bérfejlesztési támogatás) is a kkv-szektor termelékenységének javítását szolgálja.

kkv3

A magyar kkv-szektor másik sajátossága, hogy a szerkezete rendkívül elaprózódott, a mikrovállalatok aránya lényegesen meghaladja a fejlett gazdaságokban megfigyelhetõ súlyt. Ebbõl pedig az következik, hogy a hazai kkv-k nem használják ki a mérethatékonyságból eredõ versenyképességi, termelékenységi lehetõséget, ami makrogazdasági szinten termelékenység-veszteséget okoz. Nem véletlen ennek fényében, hogy a jegybank a felvásárlások és fúziók ösztönzését javasolja. Az MNB szakértõinek számításai alapján mérethatékonyság miatt egy átlagos kisvállalat 80 százalékkal, egy átlagos középvállalat pedig 230 százalékkal termelékenyebb, mint egy mikrovállalat.

További lényeges megoldandó feladatnak tûnik a generációváltás, ugyanis a magyar vállalatok harmadát érinti, a 100 millió forint feletti árbevétellel rendelkezõ cégek közül minden második esetében fennáll ez a kihívás. Az Információs és Technológiai Minisztérium összesítése szerint mintegy hatezer olyan vállalat mûködik az országban, amelyeknél a tulajdonos már elérte a nyugdíjkorhatárt. A jegybank például azt emelte ki, hogy a hazai tulajdonban lévõ közepes- és nagyvállalatok tulajdonosainak átlagéletkora 2018-ban 65 évre emelkedett, így hamarosan generációváltást kell végrehajtani ezeknek a cégeknek az élén. Mindez nem véletlen, ugyanis a magyar kkv-k 60%-át kitevõ családi vállalkozások nagy részét még a rendszerváltás környékén alapították, így a cégalapító tulajdonosi kör most, vagy az elkövetkezõ években éri el a nyugdíjas kort. Az igazi probléma viszont azzal függ össze, hogy a generációváltó családi vállalkozások 34%-nak egyáltalán nincs stratégiája, 55%-uknak pedig nincs írásban rögzített stratégiája a generációváltásra. A felmérések szerint a tulajdonosok 82%-a részben vagy teljesen családtagnak adná át az irányítást és a tulajdont. Mindössze 7%-a az alapítóknak gondolkodik piaci értékesítésben. A nemzetközi adatok szerint a potenciális családtag utódok azonban nem így gondolják, a családi vállalkozás, mint karrierút nem elég vonzó alternatíva számukra. Csak a 20%-uk tervezi úgy, hogy idõvel átveszi a cég irányítását, így megoldva a generációváltás kérdését.

Ezért javasolja a jegybank versenyképességi csomagjában, hogy ha a vállalat élén generációváltás történik, akkor lépjen életbe egy 2 éves osztalékadó-elengedés. A helyzet rendkívül égetõ, amit az támaszt alá, hogy MNB-s becslések szerint 53 ezer vállalkozás vezetõje lesz nyugdíjas korú a következõ 1-5 évben. 

Azt is fontos kiemelni a fent ismertetett adatok alapján, hogy a kkv-k számára a külkereskedelem még nem általánosan elterjedt tevékenység. A magas külkereskedelmi nyitottságunkért alapvetõen a nagyvállalati szegmens felel. Emellett a jövedelemáramlás szempontjából jelenleg aszimmetrikus a magyar gazdaság szerkezete, nagyobb mennyiségben áramlik ki az országban keletkezett tõke, mint amennyi a külföldi befektetésekbõl az országba áramlik. Ezért a kormány kiemelt célja, hogy a külföldrõl hazautalt jövedelem megközelítse az országból kiutalt jövedelmet, ezáltal a GDP és a GNI közötti rés jelentõsen csökkenne. A hazai exportösztönzés jellemzõen a klasszikus értelemben vett áru- vagy szolgáltatásexportra fókuszál, azonban a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a klasszikus áru- és szolgáltatásexport helyett egyre inkább az adott országban történõ tõkebefektetés lehet a hatékony megoldás a nemzetgazdaságok fejlesztéseinek és a termelési tényezõinek határon belül tartása érdekében.

A Hiventures új tõkealapjának részleteirõl is szó lesz az október 17-i eseményen. Személyre szabott tanácsadás, workshopok, új finanszírozási lehetõségek - minden egy helyen.

A magyar vállalatok hátrányban vannak a munkaerõ terén is, itt ugyanis nemcsak a külföldi bérekkel kell versenyezniük, hanem a magasabb nagyvállalati bérekkel, ahol a magasabb termelékenységnek köszönhetõen nagyobb a mozgástér a bérfejlesztésekre. Az agyelszívás és a megfelelõ képzett munkaerõ tehát komoly kihívást jelent a kkv-szektor számára.

Emellett az is kijelenthetõ, hogy a hazai kisebb cégek keveset, vagy egyáltalán nem fektetnek a digitális technológiákba. Beszédes adat erre vonatkozóan, hogy az Európai Bizottság legfrissebb felmérése szerint a magyar kis- és közepes vállalatok mindössze 13 százaléka számít digitálisan fejlettnek.

kkv4

Források, finanszírozás

Mindezek alapján kijelenthetjük: van még tennivaló a hazai kkv-szektor versenyképességének javítása érdekében, hogy a jelenleg növekedési tartaléknak tartott szektor a felzárkózás valódi motorjává váljon. Ezért van napirenden a kérdés a kormányban, a Nemzeti Versenyképességi Tanácsban, valamint a Magyar Nemzeti Bankban. Az Információs és Technológiai Minisztérium egyenesen 2030-ig szóló kkv-stratégián dolgozik és a hírek szerint elkészült vele és hamarosan a kormány tárgyalhatja.

A jegybank konkrét számokat is megfogalmaz: "a versenyképességi program kiemelt célja 10 ezer új exportáló magyar kkv felépítése és évi 7% termelékenységnövekedés a szektorban".

A kkv-szektor tevékenységének finanszírozásához elméleti szinten számos pénzügyi forrás áll rendelkezésre (pl. tulajdonosi hitelek, saját pénzügyi eszközök, állami támogatások, belföldi és külföldi hitelintézetektõl származó források), azonban ezek közül jellemzõen csak a belföldi pénzügyi intézetektõl származó hitelek és az uniós támogatással nyújtott vissza nem térítendõ támogatások játszottak meghatározó szerepet.

A szektor szintugrásához járulhatnak hozzá a kkv-k számára kidolgozott, már meglévõ, illetve új célzott finanszírozási lehetõségek. Emlékezetes, idén januárban indult útnak a Növekedési Hitelprogram új konstrukciója NHP fix néven, amivel az MNB elsõsorban a kkv-hitelezés szerkezetére kíván hatást gyakorolni, mivel célja a hosszú lejáratú és rögzített kamatozású hitelek részarányának növelése. A jegybank úgy érvel ugyanis, hogy piaci alapon jelenleg nem jönnek létre széles körben hosszú lejáratú, fix és kedvezõ kamatozású hitelek, a vállalkozások érdemi része nem tudja kihasználni hosszú távra a jelenlegi kedvezõ kamatszintet. Az 1000 milliárd forintos keretösszegû program lényege, hogy az MNB 0 százalékos kamat mellett biztosít a hitelintézeteknek refinanszírozási forrást, amelyet azok maximum 2,5 százalékos kamatmarzs mellett hitelezhetnek tovább kkv-knak.

A hazai vállalatoknak szóló kedvezõ hitellehetõségek között meg kell említeni a Széchenyi Kártya programot, mely a hitel típusa szerint 0 és 3% közötti éves kamat mellett kínál kedvezményes hiteleket a kisvállalkozások számára. Emellett a szektor számára rendelkezésre állnak a Magyar Fejlesztési Bank hitelkonstrukciói, melyek közül egyes termékek fix kamatozás mellett is igénybe vehetõek, de az MFB-n keresztül érhetõ el több olyan hitelprogram, ami a kkv-k konkrét céljainak megvalósításában segít (például technológiai korszerûsítés) az uniós források becsatornázásával.

És mindezek mellett kézenfekvõek lehetnek az uniós pályázatokon elérhetõ EU-források a hazai vállalkozók számára is vagy a célzott állami programok. Példaként említhetjük azt a 167,5 milliárd forintos keretet, amellyel az ITM a magyar kkv-k technológiai megújulását, generációváltását és nemzetközi terjeszkedését segítené. A forrásmennyiség nagyobbik része, 90 milliárd forint vissza nem térítendõ támogatás lesz. A legnagyobb tételt a piacvezérelt K+F+I támogatására szánt 45 milliárd forintos keret jelenti.

Jön az újítás

Ebben a környezetben jelentkezik valóban új és egyedülálló programmal a Hiventures Kockázati Tõkealap-kezelõ. A társaság a kis- és középvállalatokat célzó tõkealapot indít 31 milliárd forint keretösszegben annak érdekében, hogy a hazai KKV szektor szereplõinek elégséges saját tõkéje legyen fejlesztésre, valamint a növekedés, piacbõvítés és mûködés finanszírozására. A program érdekessége, hogy három fókuszterületével épp a kkv-k elõtt álló legnagyobb kihívásokban nyújt segítséget és újfajta finanszírozást. A tõkealap ugyanis három fõ fókusszal rendekezik: olyan cégek esetében, ahol nincs lehetõség a cég családon belüli átadására (itt már most 10 ügyletrõl tárgyal a Hiventures). A másik a kifektetésben, vagyis külföldi felvásárlásokban gondolkodó cégeknek segít, a harmadik célterület pedig az összeolvadások finanszírozása.

Ezzel elérhetõ a kormánynak azon célja is, hogy a magyar tulajdonú kkv-k továbbra is hazai tulajdonban maradjanak.

A Hiventures új tõkealapjának részleteirõl is szó lesz az október 17-i rendezvényen. Személyre szabott tanácsadás, workshopok, új finanszírozási lehetõségek - minden egy helyen.

BET
öngondi
Airbnb founder/CEO Brian Chesky
elektromosauto0922
spurs190920egy
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól.
BET
Olvasta már? Áttörte a falat az OTP