Üzlet

"Készpénz. Mindig." - Mi lesz így Magyarország készpénzgyilkos terveivel?

Meglepő kormányzati fordulat, trollkodás vagy csak gumicsont – sokféleképpen értelmezhető a kormány egyes vezető politikusainak készpénz melletti kiállása. Ám a szokatlan kommunikáció könnyen okozhat károkat, ugyanis nem kérdés, hogy egy versenyképes, minél inkább fehér gazdaság működésének alapja a hatékonyan működő elektronikus pénzforgalom. Pedig a készpénzmentesítésért a kormány és a jegybank is sokat tett az elmúlt években, az elért eredményeket és a belőlük származó fejlődési lehetőségeket kár lenne veszni hagyni.
A legfontosabb hazai és nemzetközi payment trendekről is szó lesz a Portfolio november 7-ei Banking Technology konferenciáján. Regisztráció itt!

Készpénz. Mindig.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint: „Készpénz. Mindig.” Orbán Viktor kormányfőt lencsevégre kapták, ahogy épp egy köteg bankjegyet vág zsebre. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti Kormányinfón a készpénz jövőjével kapcsolatos kormányzati irányokat firtató kérdésre azt mondta, a kormány nem próbálja meg a kártyás fizetés részarányát növelni, a készpénznek is van tere a magyar gazdaságban – ami azért elég ijesztő kijelentés, és csak remélhetjük, hogy ez nem jelent hátraarcot az eddigi „készpénzmentesítő” irányú politikához képest.

Az elmúlt években ugyanis az ingyenes készpénzfelvétel bevezetése mellett azért sorra érkeztek az elektronikus fizetést támogató (ezáltal a gazdaságot fehérítő) lépések a kormánytól, mint az állami POS-telepítési program, az online pénztárgépek mellé kötelezővé tett elektronikus fizetés, illetve a jegybank és a bankszektor közös erőfeszítéseivel létrejött azonnali fizetési rendszer, ami hamarosan új szakaszba lép.

Az MNB május végén bemutatott új pénzforgalmi stratégiájának fő célja az, hogy 2030-ra a teljes gazdaságban az elektronikus tranzakciók aránya a mostani 31 százalékról széleskörű, általános használatösztönzés esetén legalább 60 százalékra, további célzott intézkedések esetén pedig legalább kétharmadra nőjön. Miért nem kellene erőltetnünk a készpénzt, de miért van mégis szükségünk rá egyelőre?

Nehezen váltunk

Az emberi természet része, hogy sokkal nehezebb a változásra, valami új megismerésére és használatára rábírni valakit, aki egy jól ismert rendszert, egy régi, jól bevált módszert használ, ami gyerekkora óta létezik, ráadásul vélt és valós előnyei is vannak az újdonság rovására. Röviden ez az egyik fő oka annak, hogy sokan nehezen adják fel a készpénz használatát, pedig jóval kényelmesebb elektronikus megoldást is választhatnának, amikor ki kell fizetni valamit.

Klasszikus példa erre, hogy nyugdíjasok százezrei várják inkább a postást a havi bankjegyköteggel, mintsem az utalást választanák. Pedig az elektronikus csatornán a nyugdíj napokkal előbb, óramű pontossággal, összességében az államnak is olcsóbban érkezne meg a számlára. De messze nem csak a nyugdíjasok készpénzeznek: nem ritka, hogy az ipari vállalkozók, autószerelők készpénzben kérik a fizetségüket, sokan kapnak borítékban (sokszor feketén) fizetést vagy éppen készpénzért adnak bérbe ingatlant, és persze vannak, akik egyszerűen csak szeretik fizikailag kézben tartani, cashben (is) őrizni a vagyonukat, mert így tartják a legbiztonságosabbnak. (A készpénz értékmegőrző funkciója még mindig az egyik legfontosabb funkció, amit betölt - igaz, a magas inflációs környezetben ezt csak hiányosan teheti -, de mi most ebben a cikkünkben a pénzforgalmi funkcióra koncentrálunk).

A bankkártyák, a mobilfizetés, az azonnali fizetés, az okosórás fizetés korában még mindig vannak, akiket a váltástól tulajdonképpen irracionális érvek, a technológiától való ódzkodás tart vissza, és talán éppen ők azok, akikre a politikus „influenszerek” pro készpénzes akciói a legnagyobb hatással lehetnek. Elég nyilvánvaló, hogy egy adóelkerülő, egy feketén foglalkoztatott vagy egy hajléktalan kényszerből használ készpénzt, függetlenül attól, hogy ezt jónak vagy rossznak tartja. Ám éppen azokat, akik kényelmes, transzparens fizetési módozatot is választhatnának, most úgy biztatják:

Készpénz. Mindig.

Drága-e és kinek?

Egy kicsit is tudatos banki ügyfél pontosan tudja, hogy a havi kétszeri, összesen legfeljebb 150 ezer forintig ingyenes készpénzfelvételen felül felvett összegekért súlyos díjat kell fizetni. Az „ingyenes” kvóta feletti készpénzfelvételeket ugyanis 6 ezrelékes, felső összeghatár nélküli tranzakciós illeték terheli, és ezen felül a bank által felszámított díj, amelyen ráadásul az ingyenes készpénzfelvételek elmaradt díját is igyekszik beszedni. Így végül 100 ezer forint készpénz felvételéért 1-2 ezer forintot is kifizethetünk. Ha nincs készpénzes bevételünk, a készpénzhez jutás drága mulatsággá tud válni.

A készpénz szállítása, előállítása, kezelése, számolása stb. éves szinten 100 milliárd forint körüli költséget jelent a magyar társadalomnak az MNB egy évekkel korábbi becslése szerint. A közvetlenül a készpénzgyártással összefüggő költség önmagában 10 milliárd feletti összeget emészt fel, ám az MNB 2019-es felmérése még azt mutatta ki, hogy társadalmi szinten az elektronikus fizetés nemhogy olcsóbb, hanem drágább. Az MNB lapunknál megjelentetett kétrészes tanulmányában részletesen bemutatja, hogy az egyes fizetési módok társadalmi költsége hogyan alakul, és hogyan változott tíz év alatt. A legfontosabb megállapítások:

  • A bemutatott módszertan segítségével számolt összes társadalmi költség (832 milliárd forint) közel 46 százaléka a leggyakrabban használt fizetési módhoz, a készpénzhez köthető, ezt követi a kártya és az átutalás, 28, illetve 15 százalékkal.
  • A kártyánál a felével, átutalásnál hatodával, készpénz esetében pedig tizedével csökkent az egy tranzakcióra jutó korrigált költség 2009-hez képest
  • Mivel napjainkra a legtöbb kiskereskedelmi fizetési helyzetben megteremtődött az elektronikus fizetés lehetősége, így a következő években az elektronikus forgalom bővülésével az egy tranzakcióra jutó költségek várhatóan tovább csökkennek.

És végül egy meglepő eredmény, a készpénzhasználat 2019-ben legalábbis még olcsóbb volt össztársadalmi szinten, mint a kártya, és sokkal olcsóbb, mint az átutalás.

keszpenzvscardköltsegei

Továbbra is készpénzes tranzakcióból történik a legtöbb (az összes tranzakció körülbelül 70 százaléka), ami az egy tranzakcióra jutó költséget nagy mértékben befolyásolja. Átmeneti állapotban vagyunk tehát, a készpénz jelentős visszaszorulása és a digitális pénz jelentőségének a növekedése egyre inkább az elektronikus fizetési megoldások felé fogja billenteni a mérleg nyelvét.

De mi is az a társadalmi költség? Az MNB tanulmányában a fizetési módok társadalmi költsége a különböző szereplők saját költségeiből áll össze, ezalatt elsősorban időráfordítást (például a pénztárosok, banki dolgozók munkaideje vagy az ATM-hez való eljutás időigénye), illetve eszközberuházást (például a pénztárgépek, kártyaolvasók beszerzésének költsége) értve. Nem vesszük tehát figyelembe az egymás részére fizetett díjakat (mint például a fogyasztók és a kereskedők banki költségeit), hiszen ezek az egyik szereplőnél kiadást, a másiknál azonban bevételt jelentenek, össztársadalmi szinten kiegyenlítve egymást. Jelen felmérés során a társadalmi költség a lakosság, a kiskereskedők, a vállalatok, a bankok, az MNB, a készpénzlogisztikai cégek és a magyar állam vonatkozó költségeinek összegeként került kiszámításra.

Fehérebb gazdaság

A legfontosabb érv a készpénz ellen tehát (egyelőre, a fejlettségi szint ezen fokán) nem az, hogy önmagában drága, hanem az, hogy

a készpénzes tranzakciók szinte láthatatlanok a hatóságok számára, készpénzzel lehet a legkönnyebben adót eltitkolni vagy illegális bevételekre szert tenni, a készpénz a fekete- és szürkegazdaság melegágya.

Az elektronikus fizetések gazdaságfehérítő hatása közismert, ám mértékét nehéz megbecsülni, például azért, mert a fizetési szokások nem egyik pillanatról a másikra változnak, hanem trendszerűen, évtizedek alatt kúsznak be az életünkbe. Ám az egyik hasonló digitalizációs lépés, az online kasszák bevezetése, amely egyszerre rengeteg szereplő azonnali bekötését jelentette, látványos eredményeket hozott.  

Csak az online pénztárgépek bevezetésének hatására a kis cégek bejelentett forgalma a kiskereskedelemben 20-26 százalékkal, az összevont szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatban 30-40 százalékkal növekedett.

Mire kell még akkor a készpénz?

Nekem? Szinte semmire. Egyre több olyan személyes történetet hallani, hogy valaki gyakorlatilag hónapokon, vagy akár éveken keresztül nem kerül olyan helyzetbe, hogy készpénzt kellene használnia, és a pénztárjában sem tart egyetlen bankjegyet sem. Nekem az egyetlen helyzet, ahol még nem sikerült a teljes készpénzmentesítés a magánéletemben, az a baráti focik szervezése, ahol az összeverődő társaság 80 százaléka még nem utal, hanem inkább bedob egy ezrest a pályabérletre. Öröm az ürömben, hogy a kedvenc savanyúság-árusomnál ugyan van POS-terminál, de csúnyán néznek, ha 1-2 ezer forintos összeget kártyával fizetnék ki, ugyanis olyan elfogadóval szerződtek, akinél relatíve magas (kb. 40 forintos) fix díjat kérnek a tranzakciókért. Pedig fix díj mentes megoldások is léteznek már épp a kis forgalmú elfogadóknak.

Ugyanakkor Magyarországon, és általában a fejlett nyugaton az egyik legfontosabb érv a készpénz mellett, hogy

egyes társadalmi csoportok egészen egyszerűen nem férnek hozzá az elektronikus pénzhez, nincs bankszámlájuk, mobiltárcájuk, sőt, akár legális jövedelmük sem.

Ide tartoznak a társadalom peremén élő hátrányos helyzetű csoportok, a fedél nélkül élők, a szegregátumokban, szegénységben, kirekesztettségben létező családok és közösségek, nem rendezett jogi státuszú bevándorlók és még sokan mások.

A Világbank 2021-es globális felmérésének eredményei szerint Magyarország a régiós versenytársakhoz képest kis mértékben lemaradt az alulbankoltak arányát tekintve: ők 88 százalékra mérték a számlatulajdonosok arányát. Szomszédaink közül többen is közelítettek ekkor már a teljes lefedettséghez: Lengyelországban 96, Csehországban 95, Szlovákiában 96, Szlovéniában 99, Romániában viszont csak 69 százalék volt a számlatulajdonosok aránya a felnőtt lakosságon belül. Az MNB 2020-ban elvégzett felmérése szerint ugyanakkor még a háztartások legalsó vagyoni decilisében is 80 százalék volt a folyószámlával rendelkezők aránya.

Van olyan ország, ahol a készpénzhasználatot, és az ezzel járó anonimitást alkotmányos jog szintjére emelhetik: az osztrák kancellár legalábbis ezen véleményét fejezte ki nemrégiben. A már közel készpénzmentes országok szintén fontos érve a készpénz mellett, hogy jelentős kiberkockázatnak tartják, hogy néhány szereplő, adott esetben külföldi szereplő kezeli a készpénzmentes (kártyás) infrastruktúrát. Ha egy hatalmas rendszerhiba vagy kibertámadás miatt leállna az elektronikus fizetés, akkor végső menedékként még mindig ott van a szinte elpusztíthatatlan készpénzes rendszer.

A jövőben azonban valószínűleg ez sem lesz mindig így, könnyen lehet, hogy a kiberkockázatot például a blokklánc technológiával és a digitális jegybankpénzekkel (CBDC - Central Bank Digital Currency) kezelni tudják. Az sem mellékes szempont, hogy egy CBDC bevezetésével a jegybank a szeniorázs bevételeit is megvédheti. Ha eltűnne a készpénz a jegybanki mérleg forrásoldaláról, akkor kérdés, hogy milyen forrásból látja el a feladatait. Erre megoldás a CBDC, vagyis a készpénz digitális változata, tehát még monetáris politikai szempontból is nélkülözhető, kiváltható a készpénz, egész egyszerűen nem jár a pénzügyi szuverenitás feladásával, ha eltűnik. Míg az igazi, teljesen készpénzmentes gazdaságot elérjük, hosszú úton kell végigmennünk.

felmérés
A legfontosabb hazai és nemzetközi payment trendekről is szó lesz a Portfolio november 7-ei Banking Technology konferenciáján. Regisztráció itt!

Címlapkép forrása: Getty Images

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megindult Izrael kegyetlen megtorlása: egyszerre több vörös vonalat is átléptek

Pénzügyi vezető elemző

Pénzügyi vezető elemző
Tőzsdetanfolyam

Tőzsdei hullámok, vagyonépítés és részvénykiválasztás

22+1 órás komplex tanfolyam ahol a tőzsdei kereskedés és a hosszú távú befektetés alapjait sajátíthatod el. Megismered a tőzsdei ármozgások törvényszerűségeit, megismered a piaci trendeket, megtanulod felismerni a trendfordulókat.

Díjmentes előadás

Tőzsdei megbízások helyes használata

Ahhoz, hogy kereskedni tudj a tőzsdén, a piacra lépés elsődleges feltétele, hogy képes légy a különböző megbízásfajtákat használni. Számos megbízásfajta létezik a piacokon, mi sorra vesszük a legfontosabbakat.

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Digital Compliance by Design & Legaltech 2024
2024. május 8.
AI in Business 2024
2024. április 23.
Balaton Konferencia 2024
2024. május 2.
Portfolio Agrofuture 2024
2024. május 23.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet
A Bitcoin nem más, mint a spekulánsok beteg gyereke