Drasztikusan megnőtt ez emberiség energiafelhasználása - Zajlik az energetikai forradalom

A hidrogénnel kapcsolatban útkeresésben vagyunk, mi az MVM-nél több mint 4000 MW beépített kapacitással rendelkezünk, melynek 82 százaléka karbonmentes energiatermeléssel párosul - mondta el Molnár Szabolcs.

Kiemelte, hogy Magyarországon az egy főre jutó energiafelhasználás a világátlag körül van, de energiahordozó készleteinket nézve az energiaszegény országokhoz tartozunk, így a megfelelő energiarendszer felépítése a jövő kiemelt fontosságú kérdése. 2050-re a teljes energiafelhasználás minimálisan csökkenni fog, de a szerkezete nagyon át fog alakulni. Jelentős fotovoltaikus (PV) növekedés várható, a szénalapú termelés kivezetése és a földgáztüzelésű erőművek rugalmassága a megújulók szolgálatába állításával. A következő évtized elején Paks 2 is bekapcsolódik a rendszerbe, miközben a hidrogéngazdaság dinamikus fejlődési pályán halad és erős szabályozói támogatást élvez. Ez több szakaszra oszlik:

1. szakasz: 2020-2024 – előkészítés, felmérések, koncepciók és partnerségek kialakítása
2. szakasz: 2024-2030 – pilot projektek megvalósítása
3. szakasz: 2030-2050 – felskálázás, technológiai transzfer: piacilag indokolt és stratégiailag releváns szektorokban terjeszkedés, kapacitások bővítése

Miért éppen hidrogén?

A szakértő felhívta a figyelmet, hogy a hidrogén energetikailag többféle módon használható: termikus égetés, belsőégésű motor, üzemagyagcella, emellett többféle módon is előállítható. Széleskörű a felhasználása: az ipar, a közlekedés és az energetika is hasznosítani tudja.

A hidrogén elégetése egy lehetséges út a dekarbonizációhoz, a ma termelt hidrogén nagy része még földgáz felhasználásával történik. A hidrogén előállításának és tárolásának kérdéseit és rendszereit még fejleszteni kell, hogy be tudjuk engedni a házainkba a hidrogént, de ebben sok még a lehetőség, az innovációnak éppen ezért nagyon fontos szerepe van.

Magyarországon és az EU-ban is nagy kihívások előtt állunk, egy energetikai forradalom korát éljük, ami mély, az energetikai struktúra egészét érintő változásokat fog hozni, de ebben holisztikusan kell gondolkodnunk. A Tiszai és a Mátrai Erőmű helyén a jövőben elektrolizálót szeretnénk előállítani - tette hozzá.

A PV és szélenergia hazai rendszerintegrációs kihívásai

2050-ig nézve elsőre sokkolóan magasnak tűnik a megújuló kapacitások növekedési elvárása, de egyelőre úgy tűnik, hogy jól teljesítjük a kitűzött célszámokat. Magyarországon 2030-ig a szélerőművek bővítése az alacsony kapacitás miatt nem nehéz, de a fotovoltaikus energia (PV) terén is jól állunk. A PV ma még napközben koncentrálódik, a szél kiegyensúlyozottabb termelést tud biztosítani, ami miatt az árhatás is kiegyensúlyozottabb. A diverzifikáltabb termelés sokat segít abban, hogy ne legyenek negatív árazású órák. Az integráció keretében meg kell említeni a portfólió hatást, a kiegyenlítési költségeket és a hálózati költségeket is - mondta el Szabó László, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) kutatóközpont-vezetője.

A szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendszer kiegyensúlyozási költségei meredeken emelkedtek az utóbbi 3-4 évben, a REKK elemzések azt mutatják, hogy a rugalmassági platformokhoz való csatlakozás nagyban segíthet az árak csökkentésében.

Ahhoz viszont még sokat kell tenni, hogy a PV-ket be tudjuk integrálni a rendszerbe, de várhatóan sikerülni fog. 2015 után már nemcsak szél és PV-re költünk, hanem a hálózatra is egyre többet áldoznak globálisan - tette hozzá, majd az alábbiakban összegezte a legfontosabb kérdéseket:

• Míg az LCOE szintjén jelentős csökkenéseket figyelhetünk meg mind a szél mind a PV technológiánál (utóbbi két év kivételével) addig az integrációs költségek egyre szignifikánsabbak
• Az árak szintjén egyre jelentősebb ‚merit order’ hatás és kannibalizáció
• Ezzel együtt a nagykereskedelmi árak ‚normalizációja’ figyelhető meg, de jóval magasabb volatilitás mellett. Negatív árú órák száma is jelentősen nő – nem hazai, hanem európai hatások miatt
• Kiegyenlítési költségek is növekednek, de főként a gáz alapú szabályozási energiánál. Kiegyenlítési platformokhoz való csatlakozás (Mari, Picasso) ezen sokat segíthet.
• A beruházások szintjén a megújulók mellett a többi szektor is növekvő beruházással bír – hálózatfejlesztés, közlekedés, hőtermelés

Címlapkép forrása: Berecz Valter / Portfolio