Kedden nyújtotta be a kormány a parlamentnek azt a módosítócsomagot, amely alapján az Országos Atomenergia-hivatal (OAH) 2022-től kikerülne a kormány közvetlen ellenőrzése alól. A törvénymódosítás hátteréről Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese nyilatkozott a Magyar Nemzetnek.
Egy módosítócsomag, amit kedd éjjel nyújtott be a kormány a parlamentnek jelentősen átalakítaná a paksi bővítés felügyeletét. Ennek lényege, hogy az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) 2022-től kikerülne a kormány közvetlen ellenőrzése alól – írja a 444.hu cikkében.
A hidrogén felhasználása a 2030-as évekre rendkívül szerteágazóvá válhat az energetikában, az iparban (hő- és alapanyag), a közlekedésben vagy a lakossági-kereskedelmi hűtés-fűtésben egyaránt, így az atomenergia segítségével termelt hidrogén növelheti a jövőbeni hazai ellátásbiztonságot, csökkentheti az import igényt, és hozzájárulhat a karbonsemleges hidrogén hazai előállításához. De vajon mely feltételek mellett célszerű Magyarországon a 2030-as évek második felében a paksi atomerőmű által termelt villamos árammal vízbontással hidrogént előállítani?
Palkovics László innovációs- és technológiai miniszter adta át ma az első hazai hidrogéntöltőt, ami szimbolikus jelentősége mellett azt is mutatja, hogy Magyarországon is belendülhet ez az egyre népszerűbbé váló alternatív energiahordozó. A tavaly megalakult Nemzeti Hidrogéntechnológiai Platform ezzel kapcsolatban készítette el a Fehér Könyvet, amely egy összefoglaló szakmai dokumentum, és többek között felméri a hazai állapotokat, bemutatja a hidrogéntechnológia lehetőségeit, valamint fontos inputja lesz a Nemzeti Hidrogénstratégiának, amelyet jövő héten tárgyalhat meg és fogadhat el a kormány. A Platform irányítóbizottságának elnöke, Lepsényi István pedig további fontos részleteket is elárult lapunknak azzal kapcsolatban, hogy hogyan lenne hasznosítható hazánkban a hidrogén.
A korábbi 2026-os dátum helyett csak 2031-ben kell megkezdeni a Paks II. finanszírozására szolgáló orosz hitel törlesztését, a futamidő viszont nem tolódik ki arányosan, vagyis az összességében rövidebb lesz – írja a Népszava a RIA Novosztyi orosz hírügynökség cikkére hivatkozva.
A szerdai közlönyben jelent meg Orbán Viktor határozata, melyben megállapítja az OAH főigazgatójának megbízatásának megszűnését.
Az utóbbi években egyre több hírt olvashattunk annak kapcsán, hogy Irán vagy Észak-Korea jelentős erőfeszítéseket tesz azért, hogy atomfegyvereket fejlesszen ki. Óhatatlanul felmerül ilyenkor a kérdés, hogy miért vág bele egy ország egy ilyen kísérletbe. Ennél azonban érdekesebb, hogy miként lehet elérni azt, hogy egy állam megsemmisítse a saját maga által kifejlesztett atomfegyvereit. Erre eddig egyszer volt példa a történelemben, de tanulságos lehet a jelen kihívásainak megoldásához is.
Irán 60 százalékos urándúsításba kezd - közölte kedden Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter-helyettes egy nappal azt követően, hogy Teherán Izraelt vádolta meg a natanzi nukleáris létesítménye ellen elkövetett szabotázzsal. Az IRNA állami hírügynökség szerint Aragcsi, aki az iráni tárgyalóküldöttség vezetője is a 2015-ös atomalku megmentését célzó bécsi tárgyalásokon, a lépésről tájékoztatni fogja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ). Aragcsi röviddel a bécsi tárgyalások következő fordulójának kezdete előtt jelentette be kormánya döntését.
Már korábban is felmerült annak a lehetősége, hogy Japán a Fukusima Daiicsi atomerőmű baleset után felgyülemlett hatalmas mennyiségű radioaktív vizet megfelelő kezelés után beleöntené a Csendes-óceánba. A hatóságok azt állítják, hogy a szennyezett vizet a lehető legnagyobb mértékben megtisztítják a lépés előtt és nem jelent egészségügyi kockázatot, de többen is arra figyelmeztetnek, többek között a Greenpeace, hogy az még így is káros lehet az emberi génekre és az óceán élővilágára.
Üzemzavar volt vasárnap Iránban az ország középső részén, Natanz városánál működő atomipari létesítménynél - jelentette az iráni állami tévé.
Az Egyesült Államok esetleges visszatéréséről tanácskoztak a 2015-ös atomalkut aláíró Kína, Oroszország, Németország, Franciaország és Nagy-Britannia képviselői Iránnal egy virtuális konferencia keretében pénteken. A felek megegyeztek, hogy kedden Bécsben folytatják a megbeszéléseket - mondta el egy iráni külügyi szóvivő. Az értesülést európai források is megerősítették.
Az Európai Unió hét tagállama, köztük Lengyelország és Magyarország az atomenergia figyelembevételét szorgalmazza az uniós klímapolitikában - ismertette a lengyel sajtó pénteken a varsói kormánynak az Európai Bizottság vezetőinek címzett levelét.
2021. március 22-től kereskedelmi üzemben termel a Leningrádi Atomerőmű új blokkja, miután a próbaüzemet záró 15 napos komplex ellenőrzés mindent rendben talált. A Leningrádi Atomerőmű VVER-1200-as blokkjai a Paks II. Atomerőmű mellett a Hanhikivi I. és a Belorusz Atomerőmű referenciáiként szolgálnak.
Ha arra gondolunk, hogy vajon mi lehet a következő évek egyik legígéretesebb befektetése, akkor a legtöbbeknek szinte biztosan olyan dolgok jutnak eszébe, mint a bitcoin, esetleg a Tesla vagy az elektromosautó-gyártók, de mostanában a digitális műalkotások iránti érdeklődés is nagyon felfutott. Van azonban a részvénypiacoknak egy viszonylag apró szegmense, ami felett a legtöbben eddig átnéztek, ez pedig nem más, mint az uránbányászat. Az atomerőművek még mindig a világ energiaellátásának a 10 százalékát adják, egyáltalán nem rosszak a növekedési kilátások, és a karbonsemlegesség elérésében is fontos szerepük lehet. Ehhez képest az urán világpiaci ára már egy évtizede olyan alacsony, hogy a termelők még a lapátot sem nagyon hajlandóak a földbe tenni. Üzemanyag nélkül azonban nem igazán fognak működni az erőművek, így sokan arra számítanak, hogy az árfolyam is meglódulhat hamarosan, ezzel pedig a termelők és az élelmes befektetők is jól járhatnak.
Az extrém időjárási körülmények hatalmas károkat okoztak az Egyesült Államokban az elmúlt időszakban, és különösen Texas államot érintették súlyosan, ahol a nagy fagyok miatt milliók maradtak áram nélkül vagy fizettek elképesztő összegeket a fogyasztásuk után, mivel a nagykereskedelmi áramárak közel 10 ezer százalékkal ugrottak meg. A helyzet annyira súlyossá vált, hogy Joe Biden katasztrófahelyzetet hirdetett egy idő után. A hóviharok azóta már elmúltak, de a problémák sora még korántsem ért véget. Számos szolgáltató ugyanis képtelen kiegyenlíteni az egekbe szökött áramárak miatti tartozásait, így sorra válnak fizetésképtelenné, ami akár dominóhatást is kiválthat. Néhány fogyasztó is pórul járt azonban a rosszul megválasztott szolgáltatási csomagja miatt, de voltak olyanok is, akik jót kerestek az egészen.
Az európai aggregált villamosenergia-fogyasztás emelkedett januárban az előző év azonos időszakához képest, a régió országaiban azonban, így Magyarországon is csökkent a felhasználás, elsősorban az enyhe időjárás miatt - közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) pénteken. A hazai villamosenergia-termelés döntő részét továbbra is az atomenergia és a gáztüzelésű erőművek adják, a megújulók aránya a kedvezőtlen időjárás miatt alacsonyan alakult.
Éppen egy évtizeddel ezelőtt következett be a történelem csernobili utáni második legsúlyosabb atomerőmű-balesete Japánban. A Fukusima Daiicsi atomerőmű balesete időben és térben is messzire ható következményekkel járt, világszerte nagy változásokat előidézve a nukleáris iparágban. A történelem valószínűleg leghosszabb, folyamatos ipari katasztrófája egyértelműen törést okozott az atomerőművek globális helyzetében, de nem véglegeset.
A törökországi Akkuyui Atomerőmű építési területén az első adag beton beöntésével kezdetét vette a 3. blokk építése, amelyre a jelt Vlagyimir Putyin orosz és Recep Erdoğan török elnök adta meg 2021. március 10-én, videokonferencia kapcsolaton keresztül, áll a Roszatom közleményében.
Az extrém téli időjárásnak köszönhetően évszázados hidegrekordok dőltek meg az Egyesült Államokban, amik súlyos társadalmi és gazdasági következményekkel jártak, különösen Texas államban okozott komoly energiaellátási problémákat az alacsony hőmérséklet és a fagy. A mostani katasztrófa okai mögött egy ismert meteorológiai jelenség és a villamosenergia-rendszer hiányosságai állnak. A klímaváltozás miatt pedig akár egyre gyakoribbá is válhatnak az ehhez hasonló események, így a klímacélok minél sürgősebb elérése mellett az áramhálózatot is megfelelően fel kell készíteni a jövő kihívásaira, ami részben infrastrukturális beruházásokat, részben pedig megfelelő tervezést igényel.
Az Európai Unió aggodalommal veszi tudomásul Teherán azon döntését, hogy felfüggeszti az iráni atomprogrammal kapcsolatban kötött nemzetközi megállapodás (JCPOA) átláthatóságra vonatkozó rendelkezéseit kiegészítő jegyzőkönyv ideiglenes alkalmazását - jelentette ki az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az EU nevében kiadott nyilatkozatában csütörtökön.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
Újabb konzervatív bírót vádolnak Trump iránti elfogultsággal.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Ezt akarja elérni az orosz hadsereg.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.
Jelasity Radovánt, az Erste Bank elnök-vezérigazgatóját, a Magyar Bankszövetség elnökét kérdeztük a Checklistben.
