Jövő évben indul és 2027-re el kell készülnie az Algyő és Újvidék közötti 128 km-es új olajvezetéknek, amelynek költsége mintegy 150 millió euró lesz, és előreláthatóan évi 5 millió tonna lesz a kapacitása – ezek a fontos részletek derültek ki Dubravka Đedović Handanović szerb energiaügyi miniszter közleményéből, miután tegnap találkozott Budapesten Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel.
Az ukrán gáztranzit jövője lett az orosz-ukrán szájháború egyik új témája. Eddig minden a szokásos szereposztás szerint történik: az ukránok egyre többször és egyre hangosabban mondják, hogy a gáztranzit szerződést nem lehet meghosszabbítani, az oroszok pedig számokat (32 dollár/ezer m3 az ukrán tranzitdíj) dobnak be a köztudatba, egyébként pedig hallgatnak. Mind a két fél szereti a nagy drámát, ezért most még semmi sem fog történni: 2019-ben is csak december 30-án írták alá a most érvényes szerződést, idén sem fognak ezzel sietni. Ennek a rövid írásnak az a fő gondolata hogy valószínűleg lesz orosz-ukrán gáztranzit 2025. január 1. után is, de az más lesz, mint a mostani.
Felpörgött a híráramlás a 2024 végén lejáró orosz-ukrán gáztranzit megállapodás ügyében, főleg azután, hogy a minap a szlovák miniszterelnök a folytatás lehetőségéről beszélt, illetve gázpiaci szakértők is jelezték: lenne technikai megoldás az orosz gázszállítások folytatására nyugati irányba még azzal együtt is, ha nem születik megállapodás direktben Oroszország és Ukrajna között a háború miatt. A gázbeszerzési témák is szóba kerülnek a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján, további részletek itt érhetők el.
Jelentősen bezuhant ma a földgáz európai referenciaára, a holland gáztőzsdén már közel 6 százalékos esést láthatunk. A gázár kilátásokról is szó lesz a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján. További részletek itt érhetők el.
Ukrajnában kevesebb mint négy hónap alatt a negyedik nagy hozamú földgázkút működését indították be, a legújabb naponta mintegy 400 ezer köbméter gázt termel - közölte a Naftohaz ukrán állami gázvállalat szerdán a honlapján.
2021-ről 2023-ra éves alapon 23 százalékkal csökkent a hazánkban felhasznált földgáz mennyisége. Az uniós módszertan szerinti, öt éves átlaghoz mért megtakarítás a legfrissebb adatok szerint 20 százalékos. A korábbiaknál szerényebb igényeknek is köszönhető, hogy a hazai gáztárolók töltöttsége március elején még mindig 70 százalék feletti.
Belementek az uniós tagállamok politikai szinten az Európai Bizottság múlt heti javaslatába, hogy még egy évvel jövő március végéig nyújtsák ki a 15%-os önkéntes gázfogyasztás csökkentési szabályrendszert – jelentette be a hétfői energiaügyi tanácsülés keretében született alkut a Tanács belga soros elnöksége.
Az Európai Uniónak „nem érdeke” az, hogy az idén év végén lejáró orosz-ukrán gáztranzit szerződés megújítását szorgalmazza, így ha az Ukrajnán és Szlovákián át érkező gáz teljesen kiesne az uniós importból, az 5%-os importvesztést jelentene, ami érzékenyen érinthetné a mi régiónkat, és akár a legrosszabbra is fel kell készülni, ha mindez egy tartós hidegbetöréssel is párosulna – írta egy belső feljegyzésben az Európai Bizottság a tagállamoknak a mai energiaügyi tanácsülés előtt a Politico információi szerint.
„Egész Európában a magyar szabályozás engedi a legalacsonyabb befektetésarányos megtérülést” a villamosenergia elosztás területén, miközben évtizedek óta nem látott mértékű hálózatfejlesztések szükségesek, így a legalacsonyabb helyett fair, „európai szinten összevethető” tarifát szeretnénk – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Guntram Würzberg. Az E.ON Hungária Csoport elnök-vezérigazgatója ezzel arra utalt, hogy a 2025-től induló négyéves árszabályozási ciklusban olyan mértékű rendszerhasználati díjemeléseket tartanak szükségesnek, amelyekkel a tarifák uniós szinten összevethető mértékűre emelkednek, és amely a lakossági rezsicsökkentési rendszer szempontjából is nagy jelentőségű téma. Egyértelműsítette: „ha a lakossági szegmensben a szabályozás csak korlátozott rendszerhasználati díjemelést enged, akkor a versenypiaci szegmensnek kell többet fizetnie.” Mindezzel együtt azt továbbra is megerősítette: készek 1 milliárd eurót saját forrásból beruházni a magyar villamosenergia hálózat fejlesztésébe, és idén rekordméretű, 390 millió eurós összeget fordítanak erre többek között azért, hogy a naperőművek terjedését a továbbiakban is támogatni tudják.
Biztonsági és gazdasági téren már jelenleg is rendkívül lényeges a Magyarország és Olaszország közötti együttműködés, az energetikai együttműködés fejlesztése pedig a kapcsolatok újabb dimenzióját fogja jelenteni - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Rómában annak kapcsán, hogy tárgyalt az olasz kollégájával, Antonio Tajanival.
Lezárult az Európai Unió első közös középtávú gázvásárlási tendere, ahol az európai cégek által keresett mennyiség csaknem háromszorosát ajánlották fel nemzetközi cégek.
A következő időszak egyik legfőbb feladata az időjárásfüggő megújuló energiatermelők hálózatba integrálása, és a gondolkodásunk fókuszában az áll, hogy „egy szinten túl nem lehet teleépíteni vezetékekkel és alállomásokkal az országot, meg kell találni a hálózatfejlesztést kiegészítő alternatívákat” – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Juhász Edit. A Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal elnöke ezzel arra utalt, hogy a hálózatba és a vasba való óriási további beruházások helyett okos, digitalizációs eszközökben, illetve automatizált beavatkozási megoldásokban kell inkább gondolkodni, továbbá jobban ki kell használni a meglévő csatlakozási pontok, és az önfogyasztás, illetve a dinamikus árazás lehetőségeit, valamint a rugalmassági szolgáltatásokban rejlő megoldásokat. A kiegyenlítő energiapiacon tavaly december elején dinamikus hatósági árkorlátot kellett bevezetnie a Hivatalnak, és az elnök fontos üzenetként azt is jelezte: „a piaci egyensúly alakulását folyamatosan monitorozzuk, ha szükséges, akkor további lépéseket is megfontolunk.” Jelezte: fontos feladat a szabályozó hatóság számára a 2025-től kezdődő gáz- és áramár szabályozási ciklus kereteinek kialakítása, az idősoros átálláshoz kapcsolódó tarifa fejlesztés, a zöld gázok szabályozási kérdése és a származási garancia rendszer felállítása, ami a HMKE áramtermelésnél is jön majd. Ezek mellett folyamatosan nyomon követik az új nem-lakossági vízdíj, illetve a hulladékgazdálkodási, valamint az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer gyakorlati tapasztalatait is.
A globális és az európai földgázfelhasználás is emelkedhet 2024-ben a tavalyihoz képest, az árak pedig tovább ereszkedhetnek a Nemzetközi Energiaügynökség várakozásai szerint. A világ gáztermelése is tovább növekedhet, benne az újabb rekordot döntő Amerikai kitermeléssel, és két év csökkenés után Oroszországban is ismét felfelé indulhat a szegmens teljesítménye, bár még mindig nem fogja megközelíteni a háború előtti szintet.
A csehországi gázfogyasztás 2023-ban 10,4%-kal, 6,76 milliárd köbméterre esett, ami 1992 óta a legalacsonyabb, és mindez a 2022-es 20%-os zuhanást követte - közölte hétfőn a Cseh Energetikai Szabályozó Hivatal (ERU).
Az iparunknak szüksége van a gázszállításokra, és „a gáz a legstabilabb energiaforrás, ezért az a szándékunk, hogy növeljük a gázszállítások volumenét” – jelezte a boszniai Szerb Köztársaság elnöke az orosz Izvestija lap hétfői számában.
Katar évi 16 millió tonnával 142 millió tonnára tovább növeli a gáztermelést amellett is, hogy összeomlottak a gázárak világszerte, mert arra számít, hogy Európában még nagyon sokáig szükség lesz a gázra, az ázsiai gázkeresletet pedig a népesség növekedése is hajtani fogja - jelentette be vasárnapi tájékoztatóján QatarEnergy vezetője. A jelek szerint az éles globális gázkínálati versenyben Katar igyekszik kiaknázni óriási gáztartalékait, amint az északi mezőjének feltárásával halad.
Az iráni olajminiszter szerdán azt mondta: Izrael áll a múlt heti gázvezeték felrobbantás mögött – számolt be a Tasmin félhivatalos iráni hírügynökség.
A globális gáztermelés idén 2,8 százalékkal, 4162 milliárd köbméterre nőhet – áll a Gázexportáló Országok Fórumának (GECF) hétfői közleményében.
Véglegesítette a 275 millió köbméteres gázszállítási szerződés részleteit a magyar MVM és a török BOTAS, a szerződést rövidesen aláírják a felek, így a második negyedévben megkezdődhet a szállítás – jelentette be mai ankarai sajtótájékoztatóján Szijjártó Péter.
Két helyen is robbanások rongálták meg szerdára virradóra Irán legfontosabb gázvezetékét, helyi tisztségviselők szerint szabotázsakció történt.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Erre az adatra vártak a piacok egészen héten.
A miniszterelnök személyéről azonban még mindig nincs egyetértés.
Jelasity Radovánt, az Erste Bank elnök-vezérigazgatóját, a Magyar Bankszövetség elnökét kérdeztük a Checklistben.
A keddi Checklist a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáról jelentkezik.
Tényleg felfelé bukott Szergej Sojgu?
