jegybank

Térdre kényszerül a török jegybank (2.)

Minden rendelkezésére álló eszközzel küzd az infláció gyorsulása ellen a török jegybank és szükség esetén kész az átmeneti mellett tartós hatású szigorító lépéseket is megtenni - érzékeltette a ma közzétett inflációs jelentés sajtótájékoztatóján Erdem Basci. A jegybankelnök ezt a ma sorra kerülő rendkívüli monetáris tanácsi ülés előtt mondta, amelytől a piaci szereplők legalább 200-300 bázispontos kamatemelést várnak. Basci a küszöbön álló kamatemelés "indoklásaként" azt érzékeltette, hogy a korábban vártnál magasabb lehet a januári infláció Törökországban. Ez a hónap során bekövetkezett líra zuhanással szorosan összefügg.

Mit tegyen a jegybank a zuhanó árfolyam láttán?

Elkerülhetetlennek látszik a kamatemelés az árfolyamválságba sodródott Törökországban, de az ottani bonyolult politikai viszonyokat tekintve egyéb különös megoldások sem kizártak. A teljes feltörekvő régiót (így a forintot is) fertőző krízist a gazdaságpolitika rövid távon könnyűszerrel megállíthatná - de nem biztos, hogy ez az első számú szempont.

Újra odavágott az asztalra a török jegybank

A líra megállíthatatlannak tûnõ hanyatlása miatt ma délelõtt közvetlenül beavatkozott a líra piacán a török jegybank, majd mivel ez lényegében hatástalan volt, így délután újra "odacsapott" az asztalra. A török líra hanyatlásának fertõzõ hatása több más feltörekvõ piaci devizánál, így például a forintnál is látszik, amely ma kilenchavi mélypontra esett az euróval szemben. Arra, hogy nagy csata bontakozhat ki a török jegybank és a piac között, már két hete felhívtuk a figyelmet. Számos szakértõ úgy gondolja, hogy ebbõl a negatív folyamatból csak a drasztikus kamatemelésen át vezet ki az út.

Fontosabb részletek

• Karácsony elõtt robbant a török kormány hitelességét jelentõsen csorbító korrupciós botrány Törökországban
• Ez kormánytagok mellett sok száz köztisztviselõ leváltását hozta magával, ami felkavarta a török társadalmat
• Tayyip Erdogan kormányfõ, illetve az AKP kormánypárt bõ évtizedes hatalma veszélybe került
• A jelentõs belpolitikai bizonytalanság mellett az is gyengíti a török piacokat, hogy az ország nagy mértékben szorul külsõ pénzügyi forrásokra
• A török jegybank már hosszabb ideje arra játszik, hogy el tudja kerülni a kamatemelést
• Emiatt hetek óta masszívan védi intervenciókkal a lírát
• Ez azonban hatástalannak bizonyul(t), a stratégia jelentõs presztízsveszteséget okozott a jegybanknak
• Sok szakértõ szerint elkerülhetetlen az akár drasztikus kamatemelés az országban
• Törökország egyébként Erdogan számára kulcsfontosságú választásokra készül a következõ hónapokban.

Nincs megállás! Nagyot vágott a jegybank!

A piaci várakozásoknál nagyobb mértékben, 15 bázisponttal csökkentette az irányadó rátát a jegybank. Ezzel az alapkamat holnaptól 2,85%. A lépés meglepetést jelent, hiszen az elemzők többsége úgy gondolta, hogy az augusztus óta alkalmazott 20 bázispontos lépésközt a 3 százalékos szint elérése után 10 bázispontra hozza le a tanács. Erre utalt a legutóbbi tanácsülés jegyzőkönyve is, igaz, ezután a jegybanki megszólalásokba bele lehetett látni azt is, hogy marad a tanács a korábbi tempónál. Így a 15 bázispont köztes megoldásnak tűnik.

Tovább zuhan a líra az elmaradt kamatemelésre (2.)

Egyik kamatlábát sem emelte meg mai döntésével a török jegybank, így a líra azonnal új történelmi mélypontra zuhant a dollárral szemben. Burkoltan azonban mégis drasztikus kamatemelést hajtott végre a török jegybank.

Miért (lenne) fontos a jó jegybanki kommunikáció?

A jegybank szakmai tevékenységével kapcsolatban az utóbbi időben számos közgazdász fogalmazott meg kritikát. A kamatcsökkentés üteme, mértéke, valamint a Növekedési Hitelprogram első, majd második köre sok szakértőben ébresztett kételyeket. Arról persze hosszan lehetne vitatkozni, hogy a megfogalmazott problémák milyen valószínűséggel következhetnek be, illetve milyen makrogazdasági hatásokkal járhatnak, mégsem alakult ki hosszas szakmai diskurzus és nem is alakulhatott ki, amiben jelentős szerepe van a jegybanki kommunikációban bekövetkezett változásnak.

Újabb 20-as vágással 3%-ra ért az alapkamat

A várakozásoknak megfelelően 20 bázisponttal csökkentette az irányadó rátát a jegybank monetáris tanácsa. Ezzel holnaptól az alapkamat 3 százalék. A döntés a múlt év augusztusa óta tartó lazítási ciklus folytatását jelenti, és a piac egyre inkább egyöntetûen a kamatcsökkentések folytatását várja.

Meglengette a kisebb ütemű kamatvágás lehetőségét az MNB

Az ország kockázati megítélésének alakulását és a gazdasági növekedés javulását is figyelembe véve sor kerülhet még kamatcsökkentésre, azonban indokolttá válhat a csökkentés ütemének mérséklése - áll a monetáris tanács kamatdöntés után megjelent közleményében. Ez azt jelentheti, hogy januártól 10 bázispontos lépésközre áll át a monetáris tanács, amennyiben nem történik semmi rendkívüli. A helyzetértékelés amúgy nemigen tér el az eddig megfogalmazottaktól: kedvező inflációs kilátások, kapacitásfeleslegek a gazdaságban, változékony globális hangulat - az óvatosság hangsúlyozása és további kamatvágások.

Kína megint odacsapott a szuperpénznek

A kínai jegybank tegnap megtiltotta az ország fizetési szolgáltatóinak, hogy a Bitcoin tőzsdék számára fizetéseket teljesítsenek. Az eredetileg a coindesk.com hasábjain megjelent pletykát azóta több fizetési szolgáltató, az Alipay és a Tenpay is megerősítette. A hírre bezuhant a szuperpénz árfolyama.

Egy nappal a Fed előtt - Rendületlen marad az MNB?

Újabb 20 bázispontos kamatvágás jöhet jövő kedden a Portfolio.hu által megkérdezett szakértők szerint, így 3,0% százalékos alapkamattal zárhatjuk az évet. Korábban úgy gondolta a piac, itt lehet a kamatcsökkentés vége, most viszont többen számítanak arra, hogy még tovább megy a jegybank a kamatcsökkentéssel. Hogy meddig, az viszont nagy kérdés. Az elemzők szerint elkélne az iránymutatás, ez megnyugtatná a forint piacát is, 3% alatt ugyanis fokozódnak a kockázatok, pláne ha a Fed behúzza a féket.

Tőkeemelésre szorulhatnak az osztrák bankok

Az osztrák bankok idén jelentősen megerősítették tőkehelyzetüket, de tovább kell javítaniuk tőkemutatóikat - derül ki az osztrák jegybank féléves pénzügyi stabilitási jelentéséből. A jelentős keleti tőkekitettségük miatt is szükség lehet erre, különösen nem sokkal az EKB nagy eszközátvilágítása előtt - írja a Reuters.

A kínai jegybank figyelmeztet: ne használják a Bitcoint a bankok

A kínai központi bank arra figyelmeztette a bankokat, ne használják a Bitcoint, mivel nagy kockázatokat rejt magában - tudósított a Reuters. A virtuális pénz szerintük ugyanakkor nem fenyegeti a pénzügyi rendszert, de figyelni fogják a BTC-hez kötődő kockázatokat. Eközben Kína a Bitcoin mekkájává válik, az országban futótűzként terjed a használata - írja a Wall Street Journal.

Megszólalt a kínai jegybankelnök

Peking célja, hogy liberalizálja a kamatokat, és csökkentse az intervenciót - nyilatkozta a kínai jegybankelnök egy pénzügyi fórumon.

Hamarosan elér a falig az MNB

Jövő hét kedden újból jöhet a 0,2 százalékpontos jegybanki kamatcsökkentés a Portfolio.hu által megkérdezett szakértők szerint. Így 3,2 százalékra süllyedne az irányadó ráta. Az előrejelzések szerint még egy további kamatcsökkentés jön év végéig, azaz 3 százaléknál lehet a kamatvágások alja, jövőre viszont a kamatemelések jöhetnek.

Palotai: nulla körüli jegybanki eredmény várható idén (2.)

"Nagyon valószínű", hogy idén nulla körül alakul a jegybank éves eredménye, így az is nagyon valószínű, hogy a központi költségvetésnek jövőre nem kell a jegybanki veszteségtérítés miatti kiadással számolnia - mondta el egy mai jegybanki sajtóbeszélgetésen Palotai Dániel.

Londoni elemzők: még két ilyen kamatvágás jöhet

A Magyar Nemzeti Banknak (MNB) a 3,00 százalékos alapkamat eléréséig várhatóan lesz mozgástere a monetáris enyhítés folytatásához, ha nem romlanak a külső kockázati feltételek - jósolták a monetáris tanács által kedden végrehajtott 0,20 százalékpontos kamatcsökkentés bejelentése után londoni pénzügyi elemzők.

Új eszközökkel regulázhatja meg a bankokat az MNB

Számos új eszközt adott a jegybanktörvény az MNB kezébe a pénzügyi stabilitás erősítésére és a bankszektor gazdasági ciklust erősítő viselkedésének mérséklésére. Ilyen a hitelfedezeti mutatók (LTV) és a jövedelemarányos törlesztőrészletek (PTI) szabályozása a hitelezésben, illetve anticiklikus vagy rendszerkockázati tőkepufferek, valamint likviditáskezelő szabályok előírása a bankok számára - jelentette ki kedden Balog Ádám, az MNB alelnöke, mindezzel kapcsolatos konkrét jegybanki terveket azonban nem említett. Az MNB egyúttal szanálási hatóság is lesz, ennek finanszírozásának módja még nem dőlt el.

Nőttek a négyéves mélypontról Magyarország nemzetközi tartalékai

Kismértékben, 263 millió euróval 30,88 milliárd euróra emelkedtek augusztusról szeptember végére Magyarország nemzetközi tartalékai - közölte ma reggel az előzetes adatot a Magyar Nemzeti Bank. Ez azt jelenti, hogy csaknem négyéves mélypontról felfelé tudtak mozdulni a tartalékok azt megelőzően is, hogy október elején meglódultak volna a Brüsszel felől felszabadított EU-pénzek hatására (amelyről múlt héten érkezett hír).

Kandrács Csabát jelölték új monetáristanács-tagnak (2.)

A Magyar Államkincstár korábbi elnökét, Kandrács Csabát jelöli új monetáristanács-tagnak a parlament gazdasági bizottságának elnöke - tudósított ellenzéki képviselők elmondása alapján a fejleményről a Reuters. A hírügynökség beszámolója szerint a testület már ma meghallgatja az MNB-PSZÁF összevonás nyomán a jegybank új alelnökének jelölt Windisch Lászlót is. Kandrács jelölését a délelőtt folyamán Rogán Antal, a gazdasági bizottság fideszes elnöke is megerősítette.

Windisch László lehet az új jegybanki alelnök

Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank költségvetési elemzések igazgatóságának vezetője lehet az MNB Monetáris Tanácsának harmadik alelnöke az Origo értesülései szerint.