Az MNB átfogó vizsgálata nyomán összesen 25 millió forint bírságot szabott ki a Duna Takarék Bank Zrt.-re egyebek közt a csalásmegelőzési rendszer, a projekthitelezési gyakorlat, a monitoring és behajtási tevékenység kapcsán feltárt – részben régebb óta fennálló, ismétlődő – problémák miatt. Hiányosságok merültek fel emellett az értékvesztés-képzésnél és az IT-területen is. A feltárt hibák ugyanakkor nem érintik a bank megbízható működését - derül ki az MNB közleményéből.
Ajánlást tett közzé a jegybank a lakóingatlan-fejlesztések projektfinanszírozásánál alkalmazandó egységes kockázatkezelési elvek megvalósítása érdekében. Az MNB ennek kapcsán elvárja egyebek közt, hogy erősödjék az ingatlanvásárlásokhoz hitelt felvevő (lakossági) ügyfelek biztonsága, aminek érdekében a finanszírozó bankoknak számos szigorú előírást kell betartatniuk az ingatlanfejlesztőkkel is.
Az MNB felülvizsgálta a hitelintézetek problémás és devizában denominált projekthitel-állományához kapcsolódó kockázatokat kezelő rendszerkockázati tőkepufferrátákat. A 2019 harmadik negyedév végi állományok alapján 2020. január 1-jétől az MNB egy bankot sem kötelez rendszerkockázati tőkepuffer tartására. A makroprudenciális eszköz továbbra is preventív módon ellenösztönzi az egészségtelen szerkezetű projekthitelezésből eredő kockázatok kialakulását – közölte a jegybank. Az MNB egyébként július 1-je óta már csak egy bank, a CIB részére írt elő rendszerkockázati tőkepuffert.
Nem valószínű a következő 2-3 évben a kereslet visszaesése, árcsökkenés és hozamemelkedés a magyar ingatlan- és benne az irodapiacon, a magas árszint azonban fékezi az akvizíciós tevékenységet - derült ki a Portfolio Hitelezés 2019 konferenciájának projektfinanszírozási panelbeszélgetéséből, amelyben a SZIT-ek és a kötvénykibocsátás előnyeiről-hátrányairól, az ingatlanalapok új szabályozásáról és a coworking koncepcióról is szó esett.
Üdvözli a Magyar Bankszövetség azt a három ajánlást, amelyet az ingatlan-értékbecsléssel, a nem teljesítő hitelekkel és a projekthitelek értékelésével kapcsolatban adott ki a Magyar Nemzeti Bank a múlt héten. Ugyanakkor diplomatikusan jelezték a bankok: túl rövidnek tartják a július 1-jéig tartó felkészülési időt.
Új ajánlást adott ki az MNB az értékbecslőkkel, az értékbecslések tartalmával és a piaci érték meghatározásának módszertanával kapcsolatban, iránymutatást adva a pénzügyi intézményeknek. Két további új ajánlás is megjelent a magas arányú nem teljesítő hitelekkel, valamint a projekthitelek értékelésével kapcsolatos kockázatok kezeléséről.
Az MNB ezen a héten megjelent Pénzügyi stabilitási jelentéséből kiderült, hogy bár élénkül Magyarországon a projekthitelezés, messze vagyunk még a válság előtti szinttől.
Nemcsak a lakáshitelezés éli reneszánszát Magyarországon, hanem az új lakások fejlesztőinek folyósított projekthitelek is növekedési pályára álltak. A piacon aktív FHB és K&H szakértőit kérdeztük a téma három aktuális aspektusáról.
A lakásépítések felfutása duplán megéri a bankoknak: a jellemzően 10-20 évre kihelyezett lakossági lakáshitelek mellett az általában 2-3 éves futamidőre folyósított fejlesztői projekthitelek iránti kereslet is dinamikusan nő. A bankok így egy lakásfejlesztés mindkét oldalán tudnak hitelezni. A lakáshitelekkel sokat foglalkozunk, most röviden a lakásfejlesztési célú projekthitelek piacát mutatjuk be a jegybank adatai és Hegedüs Gábor, az FHB főosztályvezetője segítségével. A piac legnagyobb kockázatának ma a kivitelezési költségek drasztikus emelkedése tűnik.
Mivel közel a felére csökkent a bankrendszer vállalati nem teljesítő hiteleinek aránya, és a fennmaradó állományt már a piac is képes kezelni, az MNB a MARK Zrt. piaci értékesítése mellett döntött. A kiírt pályázat során a szlovák APS Invesmentet válaszottták, rövid határidőn belül adásvételi szerződés megkötésére kerül sor - közölte a jegybank. A várható árat nem közölték. Tudomásunk szerint a MARK eddig egyáltalán nem várásolt követelést a bankoktól, de az eladás nem meglepetés: az MNB korábban már többször jelezte, hogy idővel a társaság privatizálása a célja.
Végéhez közeledik az MNB tulajdonában lévő "rossz bank", a MARK Zrt. működése. Az Index információi szerint a hazai pénzügyi piaci szereplők szerint már nem várható semmi érdemi lépés a cégtől, sokkal valószínűbb, hogy a cseh központú APS Holding veszi meg a "rossz bankot".
Üresen maradt telkek, épülettorzók és banki kézbe került szállodák fémjelezték évekig a magyar nagybankok válság előtti egyik legnagyobb baklövését, a nyakló nélküli projekthitelezést. A CIB, az MKB, a Raiffeisen és az Erste tulajdonosának több száz milliárd forintnyi tőkét kellett leánybankjába raknia 2009 és 2015 között, hogy a balul elsült ingatlanprojekteken elszenvedett hitelezési veszteségeket túléljék. Manapság ismét éledezik ez a hitelpiaci szegmens is, remélhetőleg már a válság tanulságaival gazdagodva. Az új finanszírozás legnagyobb szereplői közül az UniCredit és a Raiffeisen illetékesével, valamint a hitelfelvevő Diófa Alapkezelő vezetőjével beszélgettünk.
Hátrányosan érintheti a finanszírozó bankokat a Kúria friss határozata, amely szerint a jövőbeni követeléseken önmagában a zálogjog megalapításával nem jön létre zálogjog. A pénzintézetek az érvényes zálogszerződés alapján nem támaszthatnak igényt az adós azon követeléseire, amelyek már a felszámolási eljárás megindulását követően keletkeznek, így például egy irodaház havonta esedékes bérleti díjából származó bevételére - hívta fel a figyelmet a héten a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda.
Amikor tavaly februárban aláírta az EBRD felé tett szándéknyilatkozatát a kormány, akkor nemcsak a bankadó csökkentését ígérte meg, hanem például azt is vállalta, hogy a legjobb nemzetközi gyakorlatokat követi Magyarország a bankok nem teljesítő hitelállományának leépítése során. Kezd beérni az elhatározás: az EY az EBRD által finanszírozott tanulmányban foglalta össze a konkrét teendőket a problémás vállalati hitelek kezelésére, és akár MNB-ajánlás is születhet a témában. Haás Lászlóval, a tanácsadócég Restrukturálási és Finanszírozási Üzletágának igazgatójával beszélgettünk a témáról.
Nem jutottak még tovább a tárgyalásnál a bankok a MARK Zrt.-nek értékesítendő projekthiteleikkel és ingatlanokkal kapcsolatban, a nagybank fele pedig nem is regisztrált nála - írja a Világgazdaság.
A 2008 előtti néhány év a lakossági devizahitelezésnek és a vállalati projekthitelezésnek köszönhetően a hitelboom időszaka volt Magyarországon. Az ezt követő összeomlást két érdekes ábrán szemléltetjük.
Mennyire vagyunk felkészülve a közelgő változásokra?
Egy másik fontos kérdésben is nyilatkozott a külügyminiszter.
Az euróval szemben már közel 7 egységet gyengült a magyar fizetőeszköz kedd óta.
Szűcs Anita Franciaország-kutatót kérdeztük a Checklist mai adásában.
Hoffmann Mihályt, az EXIM Bank pénzügyi vezérigazgató-helyettesét kérdeztük.
Mi jön az AI után?