1. Átalakultak a családtámogatások
Megszűnt az otthonfelújítási támogatás és a nagycsaládosok autóvásárlási kedvezménye, miután nem hosszabbította meg a kormány a 2022. december 31-ei igénylési határidőt. Mindkét támogatás esetében adott azért némi könnyítést a kormány: egyrészt a gyermek elhalálozásában vagy halva születésében érintett igénylők, valamint a napelemes, napkollektoros munkálatot végzők 2023. március 31-éig haladékot kaptak az otthonfelújítási támogatás iránti kérelem benyújtására. Másrészt eddig a nagycsaládosok autóvásárlási kedvezményénél úgy volt, hogy ha az adásvételi szerződés vagy a pénzügyi lízingszerződés a támogatási határozat véglegessé válásától számított hat hónapon belül nem jön létre, a szerzési támogatás nem folyósítható, ez a hat hónap egy évre módosult. Az újonnan gyermeket vállaló 30 év alatti anyák szja-mentessége és más adózási változások mellett új családtámogatás is megjelent: ha a 30. életévét be nem töltött hitelfelvevő nőnek a felsőoktatási tanulmányai alatt, vagy azok sikeres befejezését (az oklevél megszerzését) követő két éven belül gyermeke születik, vagy gyermeket fogad örökbe, akkor a fennálló diákhitel-tartozása 100%-ának megfelelő vissza nem térítendő gyermektámogatásban részesülhet, ha kérelmét 60 napon belül benyújtja a Diákhitel szervezethez. Ami a többi családtámogatást illeti, egy december 28-ai rendelet szerint az előzetes várakozásokkal ellentétben a babaváró hitel változtatás nélkül megy tovább, a falusi CSOK-hoz és a lakásáfa-visszaigényléshez hasonlóan 2024. december 31. az új igénylési határideje. A jelzáloghitel-elengedés és a CSOK egyáltalán nem változott, a CSOK kapcsán azonban Orbán Viktor miniszterelnök karácsonyi interjújában arra utalt, hogy év közben célzottabbá tehetik. Az egy-, két- és háromgyermekesek 2023-as lehetőségeit itt foglaltuk össze.
2. Megemelték a biztosítók tavaly bevezetett pótadóját
Egy szenteste előtt megjelent rendeletben megemelte a kormány 2023-ra a biztosítók sávosan kialakított pótadójának a legfelső kulcsát, amivel a tavalyihoz hasonlóan az aktuálisan képződő díjbevételeket terheli. A nem-életbiztosítások esetében 7-ről 12, az életbiztosítások esetében 3-ról 5 százalékra emelték a legfelső kulcsot. Az eredeti biztosítási adó és az új pótadó így most már összesen 219 milliárd forinttal szerepel a 2023-as költségvetésben. Ez a magyar biztosítók elmúlt négy negyedévi biztosítástechnikai eredményének a 4,6-szorosa és díjbevételének a 15%-a, vagyis 100 befizetett biztosítási díjból 15 forint „közvetlenül” az államhoz kerülhet különadó formájában. A témában írt év eleji összefoglaló cikkünkben megbecsültük, hogy alakul így a legnagyobb biztosítók adóterhe. A nyolc legnagyobb biztosító 2022-re 56 milliárd, 2023-ra pedig mintegy 50 milliárd forint pótadót fizetett volna, ez nőhet az adókulcsok emelkedése következtében 75 milliárd forintra. A pótadó általunk becsült 2023-as összege több biztosító esetében nagyobb a 2021-es adózott nyereségnél, és egyes biztosítóknál tőkepótlási szükséglet keletkezhet. Elemzésünk szerint a biztosítók túlzott adóterhelése azt a célt szolgálhatja, hogy ezzel a kényszerrel a kormány és a hazai befektetők mielőbb 50% feletti tulajdont szerezhessenek a biztosítási szektorban. E célról, és a biztosítási szektor átalakításáról Kovács Zsolt miniszteri biztos beszélt a Portfolio-nak adott interjújában is. A biztosítóvezérek ebben a cikkünkben értékelték a tavalyi évet, és adtak előrejelzést 2023-ra.
3. Megvette az állam a Posta Biztosítót
Az állam nevében a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. megvásárolja a Posta Biztosítót – jelentette be a Gazdaságfejlesztési Minisztérium december 22-én. A Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. és a német Talanx Csoport szerződést kötött ugyanis a Magyar Posta Életbiztosító Zrt. és a Magyar Posta Biztosító Zrt. 66,9%-os üzletrészének adásvételéről, így a Posta Biztosítók tisztán hazai tulajdonban kerülhetnek. A tranzakció várhatóan 2023 első felében zárulhat le. A Posta Biztosítók a legdinamikusabban növekedő biztosítótársaságok közé tartoznak, így az ügylet hozzájárul a piaci verseny és a szolgáltatási színvonal erősödéséhez, a költségek csökkenéséhez – véli a kormány. A társaságok a 2021-es üzleti évben összesen mintegy 350 millió euró bruttó díjbevételt értek el. Szerepük egyaránt meghatározó az életbiztosítási-, valamint az utas-, gépjármű-, lakás- és nyugdíjbiztosítási szegmensekben. Egy ezt követően megjelent rendelet értelmében a biztosító feletti közvetlen egyedüli irányításszerzését közérdekből nemzetstratégiai jelentőségű összefonódásnak minősítette a kormány, vagyis az ügyletet nem vizsgálhatja a Gazdasági Versenyhivatal. Ez nem szokatlan, ugyanis a kormány a számára stratégiai tekintett ügyekben rendszeresen alkalmazza ezt az eszközt, legutóbb a 4iG-val közös Vodafone-ügylet esetében jelezte a kormány ezt a szándékát.
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja az éves előfizetés esetén most 33%-os kedvezménnyel 19 990 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
