Fokozódik a horror a magyar biztosítási piacon: kivérezteti a kormány a külföldieket?

Palkó István

2023. január 02. 13:05

Itt állítsd be, hogy a Portfolio az elsők között legyen a Google híreiben

Lassan minden karácsonyra időzít egy biztosítóvásárlást a magyar állam: egy éve az Aegon és az Union 45%-ának a megvásárlását jelentették be, most pedig a Posta Biztosító 67%-át vette meg a német Talanxtól ismeretlen áron, így a teljes biztosító az államé lett. Hogy teljes legyen a kép, szentestére egy újabb adóemelést is meglépett a kormány, amivel nagyjából a másfélszeresére emelte a még többségében külföldi kézben lévő szektor pótadó-terhelését. Egyes biztosítók veszteségessé válhatnak a különadótól, miközben amúgy is romlik a tőkemegfelelésük, mindez pedig felgyorsíthatja a külföldiek kivonulását.

Horrorisztikus adót kaptak a nyakukba a biztosítók – írtuk júniusban. A már tíz éve létező, a tavalyi költségvetésbe 115 milliárd forinttal betervezett biztosítási adó mellé akkor vezette be a kormány a nagyjából 50 milliárdra tervezett (ennél azonban magasabb) pótadót a második félévre. Hasonló összegű pótadót tervezett be a kormány 2023-as költségvetésbe is, deklaráltan átmeneti jelleggel. Az új adóteher önmagában a biztosítók legutóbbi ismert, 2021-es 80 milliárdos éves nyereségének csaknem a kétharmadát jelentette.

Ez azonban nem volt elég a kormánynak, szentestére megérkezett az újabb biztosítói feketeleves a horrorsztori folytatásaként: megemelték 2023-ra a sávosan kialakított pótadó legfelső kulcsát, amivel a tavalyihoz hasonlóan az aktuálisan képződő díjbevételeket terheli. A nem-életbiztosítások esetében 7-ről 12, az életbiztosítások esetében 3-ról 5 százalékra emelték a legfelső kulcsot. Így az alábbi táblázat szerint alakultak a pótadó kulcsai. (Mivel a 2022-es kulcsok csak a második félévben képződő díjbevételekre vonatkoztak, ez esetben a csökkenő adókulcs is jelentősen növekvő éves adóterhet jelent 2023-ra.)

A biztosítói pótadó kulcsa

2022	Nem-életbiztosítás	Életbiztosítás
1 Mrd alatt	4,0%	2,0%
1-18 Mrd	8,0%	3,0%
18 Mrd felett	14,0%	6,0%
2023 eredeti	Nem-életbiztosítás	Életbiztosítás
2 Mrd alatt	2,0%	1,0%
2-36 Mrd	4,0%	1,5%
36 Mrd felett	7,0%	3,0%
2023 módosított	Nem-életbiztosítás	Életbiztosítás
2 Mrd alatt	2,0%	1,0%
2-36 Mrd	4,0%	1,5%
36 Mrd felett	12,0%	5,0%
Forrás: 197/2022 kormányrendelet és módosítása, Portfolio

Az eredeti biztosítási adó és az új pótadó így most már összesen 219 milliárd forinttal szerepel a 2023-as költségvetésben. Ez a magyar biztosítók elmúlt négy negyedévi biztosítástechnikai eredményének a 4,6-szorosa és díjbevételének a 15%-a, vagyis 100 befizetett biztosítási díjból 15 forint „közvetlenül” az államhoz kerülhet különadó formájában.

Megbecsültük, hogy alakul így a legnagyobb biztosítók adóterhe. Alábbi számaink alsó becslésnek tekintendők, amelyben abból indultunk ki, hogy 10%-kal nőtt a díjbevétel a piacon az első három negyedévben 2021-hez képest, a legutóbbi negyedévben pedig már inkább stagnálás látható. A nyolc legnagyobb biztosító 2022-re 56 milliárd, 2023-ra pedig

50 milliárd forint pótadót fizetett volna, ez nő a karácsonyi adóemeléssel 75 milliárd forintra.

Alábbi ábránkon látható, hogy a pótadó általunk becsült 2023-as összege több biztosító esetében nagyobb a 2021-es adózott nyereségnél. Ha nem nő az alap jövedelmezőség (erre a mostani magas kárinfláció és kárgyakoriság-növekedés mellett rosszak a kilátások), akkor a biztosítók egy része veszteségessé válhat, az adó így a biztosítói tőke egy részét vonja el, ami alacsony tőkemegfelelés mellett tulajdonosi tőkeemelést tehet szükségessé. Az MNB már tavaly figyelmeztetett, hogy (nyilván a hozamkörnyezet emelkedéséből fakadó átértékelődések, másrészt a növekvő kár- és adóterhek miatt) miatt több biztosítónál is közel került a prudenciálisan 150%-os elvárt minimumszinthez a tőkemegfelelés (vagy már alá is ment ennek a szintnek.)

A Szolvencia II kockázatalapú tőkekövetelmény szerinti, a szektor egészére az egyedi adatokból összesítve számított szavatolótőke-feltöltöttségi szint 2022. III. negyedévben 169,5%. Ez az érték
az előző év azonos időszakához képest 52,5 százalékpontos míg az előző negyedévihez viszonyítva 6,3 százalékpontos csökkenést mutat,

- közölte legutóbbi statisztikai adatközléséhez kapcsolódóan, december elején az MNB, hozzátéve, hogy ez a szint még stabilnak számít.

Mint említettük, a többi különadóhoz hasonlóan a biztosítási pótadót is átmeneti jelleggel, 2022-re és 2023-ra vezette be a kormány, indoklásul pedig a járvány alatt megnövekvő életbiztosítási díjbevételeket mint biztosítói többletjövedelmet jelölte meg. Ehhez képest ahogy a fenti táblázatban is látható, elsősorban a nem-életbiztosításokat terheli az új adóteher, az „eredeti” biztosítási adóhoz hasonlóan.

Ami ennél is érdekesebb, hogy az új különadónak vajon milyen szerepe lesz a biztosítási piac tulajdonosi szerkezetében várható változásoknak, aminek csak az első két felvonása volt az Aegon-Union páros, illetve a Posta Biztosító (részleges) megvásárlása. Ezzel egyébként a harmadik, az ötödik és a hatodik legnagyobb biztosítókban terjeszkedett az állam, ezzel még a Posta Biztosító kivételével mind a 10 legnagyobb biztosító többségi külföldi tulajdonban van.

Kovács Zsolt miniszteri biztos a Portfolio-nak adott decemberi interjújában a kormány ezzel kapcsolatos elvárásairól meglehetősen nyíltan beszélt: ahogy a bankszektorban, a biztosítóknál is 50% feletti hazai tulajdon elérése a kormány célja, átmeneti tulajdonosi szerepvállalás mellett.

Arról nem beszélt a miniszteri biztos, hogy

adóemelésekkel „jóárasítanák” a külföldi tulajdonban lévő biztosítókat, hogy az állam vagy a hazai befektetők olcsón tudják megvásárolni őket,

de nehéz nem erre gondolni az újabb, karácsonyi adóemelés után, hiszen minél gyorsabban és radikálisabban zajlik le a folyamat, annál kedvezőbb a vevői oldal számára. A biztosítók egyes külföldi tulajdonosait arra kényszeríti a túlzott adóterhelés, hogy meggondolják, plusz tőkét tesznek-e romló szolvenciarátájú magyarországi biztosítójukba, vagy inkább eladják érdekeltségüket.