FONTOS Még mindig Oroszországban üzletelnek egyes bankok, záporoznak a nyugati fenyegetések
A zöld projektek már kedvezményt kaphatnak: a klímavédelem egyre fontosabb szempont a finanszírozásban
Bank

A zöld projektek már kedvezményt kaphatnak: a klímavédelem egyre fontosabb szempont a finanszírozásban

Ahogy a legtöbb üzleti döntést, úgy a bankok finanszírozási stratégiáját is a pénzügyi mutatók diktálták eddig. Eljött azonban az idő, amikor a fenntarthatósági számok is szempontként jelennek meg azon döntéshozatalban, hogy kapjon-e finanszírozást egy vállalat, egy projekt. Vannak bankok, amelyek már nem finomkodnak, határozott lépésekkel kizárnak a finanszírozásból bizonyos tevékenységeket, iparágakat, azokat, amelyek sem a világ, sem a banki hosszú távú klímasemlegességi célok közé nem illeszkednek, és változtatásra való törekvést sem mutatnak. Ezzel szemben a fenntarthatóság útjára lépőket, a fejlődésre vágyó vállalatokat, egyéneket tárt karokkal várja a bankszektor, a zöld portfóliók építésén ugyanis most különösen nagy a hangsúly. Suba Leventével, a K&H Csoport fenntarthatósági vezetőjével beszélgettünk a jelenlegi finanszírozási döntések új szemléletéről, a zöld hitelportfóliók kialakításáról, a vállalatok értékeléséről, a biztosítási és befektetési piac zöldüléséről, illetve a lakossági szektor tudatosságnövelésében eddig elért eredményekről, az energetikai ingatlanfelújítások támogatásáról. Suba Levente szeptember 12-én a Sustainable World konferencián is előad, illetve részt vesz a banki finanszírozásról szóló kerekasztal-beszélgetésben.

A magyarokat nem igazán lehet a legtudatosabb klímaaktivistáknak nevezni. A banki tapasztalatok alapján, hogyan halad a lakosság a zöld átállásban?

Azt látjuk, hogy a fenntarthatóság iránti érdeklődés kezdeti szakaszban van, még nem prioritás a társadalom nagy része számára. A lakosságnál inkább a pénzügyi szempontok, a megtakarítás motiválja a lépéseket ebbe az irányba. A legnagyobb lakossági hozzájárulás a klímavédelemhez az ingatlanok felújításán keresztül keletkezik, de azt, hogy a korszerűsítésbe belevágnak-e, nem környezetvédelmi szempont motiválja, hanem a rezsimegtakarítás. Esetleg az ingatlan értékének vagy forgalomképességének a növelése is hozzátesz ehhez. Talán egyes helyzetekben már az is megjelenik, hogy a felújítással fenntarthatóbbá válik az adott ingatlan, de egyértelműen nem ez a fő mögöttes motiváció. A vállalatoktól is azt a visszajelzést kapjuk a fogyasztást illetően, a lakosság még nagyon kis mértékben preferálja az olyan termékeket, amelyek fenntartható címkével bírnak, ártöbbletet ezért csak nagyon kis arányban hajlandók fizetni a magyarok.

Szeptember 12-én jön az üzleti fenntarthatósági konferenciánk, a Sustainable World 2023, ahol a projektek, vállalatok finanszírozása és az ingatlanpiac zöldülése is kemelt téma lesz. Suba Levente, a K&H képviseletében előad a rendezvényen. A részletekért kattintson!

A vállalati szféra talán már egy lépéssel előrébb jár.

A vállalatoknál valamelyest más a helyzet. Összességében a vállalati szektor is az út elején van, alacsony az ESG-vel, fenntarthatósággal kapcsolatos tudatosság. 2022 óta már a harmadik alkalommal készítettük el a K&H fenntarthatósági indexét, ami éppen az erre vonatkozó fejlettséget írja le a vállalatok oldaláról. Az adatok alapján a cégek 84%-a hallott már az EU 2050-es karbonsemlegességi céljáról, de ehhez képest csak 3%-uk rendelkezik karbonkibocsátás-csökkentési céllal. Hatalmas a szakadék a két arányszám között. Ebből azt szűrhetjük le, hogy a kisebb és a nagyobb cégek is látják, hogy a klímasemlegességgel, a fenntarthatósággal foglalkozni kell, de ez nagyon alacsony arányban transzformálódik akciókká. Kevesen rendelkeznek írásos stratégiával, még kevesebben mérnek vagy auditáltatják a méréseket, és ennél is csekélyebb azoknak a száma, akik karbonsemlegességi vagy más fenntarthatósági célokat tűznek ki.

Erős versenyhátrányba fognak kerülni azok a vállalkozások, amelyek nem foglalkoznak ezzel a kérdéssel, főleg a nyugat-európai cégekkel egy piacon versenyezve.

A nagyobb vállalatoknál ugyanakkor már látszódik az aktivitás, egyértelmű, hogy ők fogják magukkal húzni a kisebb cégeket, akár azért, mert az értékláncukban szerepelnek, vevőik vagy beszállítóik. Abszolút hiszek abban, hogy a nagy multinacionális vállalatok a következő években a beszerzési döntéseikben a minőség és az ár mellett egyre inkább figyelembe veszik majd a fenntarthatósági számokat is, hiszen nekik is jelenteniük kell. A nagy cégek hazai és az EU-s jelentési kötelezettségei miatt így, aki beszállító akar maradni, annak ugyanezen követelményeknek kell megfelelnie. Ezt az üzenetet igyekszem elvinni az ügyfeleinkhez, hiszen erre a világra nem lehet gyorsan felkészülni, olyan újszerű gondolkodást igényel, aminek a begyakorlása évekbe telik. Ezért fontos ma elkezdeni a felkészülést, még akkor is, ha nem tűnik feszítőnek a napi üzletben. Azt látjuk, hogy az agráriumban a haladó gondolkodású nagy cégek értik a fenntarthatósági törekvéseket, ugyanez igaz a nagy ingatlanberuházások, kereskedelmi ingatlanok, irodaházak fejlesztőire, a vegyiparra, valamint az energetikai vállalatokra. Az ügyfélkörünkből mi arra tudunk következtetni, hogy sokkal inkább a vállalatméret determinál a fenntarthatósági érettségben, és nem az iparág.

Milyen szerepe van a banknak a fenntarthatósági célok gyorsításában? A finanszírozáson keresztül ez hogyan tud érvényesülni?

Aláírtuk az ENSZ felelős banki irányelveit, illetve a Collective Commitment to Climate Action klímavédelmi egyezményt, vagyis vállaltuk, hogy a párizsi egyezményhez igazítjuk a finanszírozási portfóliónkat, illetve a teljes működésünket. Ehhez szükséges, hogy egyáltalán ismerjük azokat a tényezőket, amik a működésünkben, finanszírozásunkban, befektetéseinkben hozzájárulnak a globális felmelegedéshez, melyek azok a portfóliók, szektorok, amik a leginkább közvetett módon hajtják a globális felmelegedést. Ennek ismeretében készülhetünk különböző akciókkal. Ha felismerjük, hogy hol kell beavatkozni, következő lépésként a hogyan kérdésre is el tudjuk kezdeni keresni a választ. A megismerésen túl vagyunk, 2022 őszén publikáltuk a KBC Csoport szintjén a klímavédelmi célokat. A legfontosabb iparágak az ingatlanfinanszírozás, beleértve a lakossági jelzáloghiteleket és a kereskedelmi ingatlanokat, az energetikai- és a járműfinanszírozások, valamint az agrárium. Ezen területeknél jelentős méretű portfólióval rendelkezünk, és ugyancsak ezeknek az iparágaknak a legnagyobb a hatása a globális felmelegedésre. A célok megvannak, csakúgy, mint az első visszamérések, most jön tehát annak a kialakítása, hogy milyen akciókkal tudjuk elérni, támogatni, a céljainkat. Egyszerűnek tűnhet, de egy nagyon újszerű gondolkodásra van szükség a bankban, illetve bármely cégnél, amely a fenntarthatósági pályára lép. Eddig arra fókuszáltunk, hogy mennyi a profitabilitás egy terméken, hogyan alakul a piaci részesedés, a tőkemegtérülés, a költségek, vagyis tipikus pénzügyi metrikát vettünk alapul. Ezek mellett már azt is figyelnünk kell, hogy miként alakul a CO2-kibocsátás ezeken a portfóliókon. A szervezetnek ezt a szempontot meg kell szoknia, ami a küldetésünk egyik része. A másik fele, hogy megfelelően egyensúlyozzunk a pénzügyi mutatók és a fenntarthatósági célok között,

ami gyakorlatban azt jelenti, hogy bizonyos szegmensek finanszírozásban, nem finomkodunk, nem kell mutatószámok alapján mérnünk, hanem egyszerűen kizárunk a finanszírozásból bizonyos tevékenységeket, iparágakat. Ilyen például a szénipar.

A bankcsoport már 2022-től megfogalmazta, hogy nem finanszíroz olyan céget vagy cégcsoportot, amelynek a világon bárhol létezik szénnel kapcsolatos kapacitása, és nem tudja vállalni azt, hogy 2030-ig más energiaforrásra álljon át. Ennek az üzletpolitikának sajnos vannak áldozatai.

Ugyanakkor vannak olyan területek, amelyeknek a finanszírozását kifejezetten preferáljuk, ilyen például a megújuló energia vagy az energiahatékonyság.

Suba Levente interjú kch 2023
Suba Levente, kép forrása: Kaiser Ákos/Portfolio

A bank kockázatéhsége és a fenntarthatósági célok tehát néhol ellentétesen alakulhatnak.

Rövid távon előfordulhat, de hosszabb távon ezek egy irányba mutatnak. Nem gondolom, hogy azok a vállalatok lesznek igazán versenyképesek, akik a széniparra vagy más szennyező iparágakra alapozzák a jövőjüket. Rövid távon időnként fájdalmas döntést kell hoznunk, de hosszú távon erősen hiszünk benne, hogy a portfóliónk minőségét az tudja pozitívan befolyásolni, ha a klímára semleges, kevésbé káros, vagy jótékony hatású beruházásokat kezdünk el finanszírozni. Ez egy kockázati kérdés is, de mindez nem működik az ügyfelek nélkül. Határozott célunk, hogy a portfólióban minél nagyobb arányban szerepeljen megújuló energia vagy elektromos autók finanszírozása, de ehhez komolyan kell dolgoznunk azon, hogy az ügyfeleinket is magunkkal hozzuk ezen az úton. Éppen az alacsony tudatosság miatt kell rengeteg energiát fektetnünk abba, hogy az ügyfelek is elköteleződjenek a klímasemlegesség felé. A lakosság számára többféle kezdeményezésünk van, a kommunikációnkba is sokszor becsatornázódik a fenntarthatóság kérdése, míg a vállalatoknál még strukturáltabban, a nagyoktól elindulva, a közepesek és kisebbek felé haladva ütemezetten zajlik egy ügyfél-elkötelezési program. Már több mint 200 vállalati ügyfelünknél beszéltük át egy csoportos rendezvény, vagy egyedi ügyféltárgyalás keretében az EU-s célokat, a várható jelentési kötelezettségeket. A legnagyobb cégek tájékozottak, de ha már csak egy szinttel lejjebb megyünk, sokan tőlünk hallanak először arról, hogy például két év múlva jelentési kötelezettségük lesz fenntarthatósági témában (Corporate Sustainability Reporting Directive).

Suba Levente
K&H Csoport, Fenntarthatósági vezető
Közel 20 éve a K&H Banknál dolgozom. Ennek az időnek a legnagyobb részét vállalatfinanszírozási területen töltöttem, változatos pozíciókban, de többnyire sales és sales management pozíciókban. 202
Tovább
Közel 20 éve a K&H Banknál dolgozom. Ennek az időnek a legnagyobb részét vállalatfinanszírozási területen töltöttem, változatos pozíciókban, de többnyire sales és sales management pozíciókban. 202 Tovább

A pozitív ösztönzők egyike a zöld hitelek esetében a kedvezőbb kamatszint. Erre hogyan reagált a lakosság?

A pozitív ösztönzőkben sokkal inkább hiszünk, mint abban, hogy kizárásokkal hassunk a gazdaság egészére. A lakosságnál az első ilyen látványos kezdeményezésünk a K&H zöld jelzáloghitel volt, amit tavaly nyáron indítottunk el, elsőként a piacon. Büszkék vagyunk arra, hogy egy trendet indítottunk el ezzel, illetve sok más termékkel is elsőként jelenünk meg a hazai bankok között. A zöld hitelünk tavaly egy egyszeri pénzvisszatérítést adott a hitelösszeg 1 százalékáig, maximum 120 ezer forintig, de 2023 tavaszától már kamatkedvezményt jelent, ami pontosan 1 százalék. Ez elengedhetetlen az ügyfelek figyelmének felkeltésében. Jelenleg azt látjuk, hogy a rendkívül magas kamatkörnyezetben a jelzáloghitelek iránti kereslet összességében csökkent, ezen belül a zöld hitelezés aránya viszont növekedni fog.

Természetesen várjuk, hogy a kormány előlépjen egy lakásfelújítási programmal, és reméljük, hogy ha ez megvalósul, akkor ahhoz nagyon jól fog passzolni a termékünk. Az egyértelmű, hogy pénzügyi ösztönzőre szükség van, de emellett a tudatosság növelésére is. Éppen ebből a célból hoztuk létre egy hazai egyetemmel közösen kifejlesztve a weboldalunkon június végétől elérhető energetikai kalkulátort, ami segít a lakosság számára megérteni, hogy milyen változást hozhat egy energiahatékonysági felújítás.

Nincs szükség mérnöki tudásra, műszaki dokumentációra a használatához, és körülbelül két perc alatt kiderül, hogy az adott ingatlannak mi a jelenlegi energetikai besorolása, az üzemeltetési költsége, és a különböző beruházások után hogyan fog alakulni a rezsiköltség, az energetikai besorolás, valamint az ingatlan CO2-kibocsátása. Noha nem helyettesít egy teljes körű energetikai felmérést, iránymutatásként nagyon hasznos becslést nyújt egy 2, 5, 10 millió forintos energetikai felújítás kezdeti fázisában.

A kisebb vagy nagyobb felújítások népszerűbbek most?

Nem igazán aktív a felújítási piac jelenleg. A zöld hitel nagy részét vásárlásra fordítják, de nagyon bízunk benne, hogy ez változni fog. Azok az ingatlanok, amelyek ma állnak, 90-95%-ban 2050-ben is állni fognak, addigra Magyarország karbonsemlegességi célt tűzött ki, tehát meg kell újulnia az egész ingatlanállománynak.

Emiatt a következő évtizedekben a felújításon kell, hogy legyen a hangsúly.

Suba Levente interjú k&h 2023
Suba Levente, kép forrása: Kaiser Ákos/Portfolio

A vállalatoknál milyen a pozitív pénzügyi ösztönzők fogadtatása?

A vállalatok számára van egy lízingtermékünk, ami a tisztán elektromos autókra biztosít kedvezményes forrást, ennek nagyon jó volt a fogadtatása, több mint egy éve fut, és a lízingcégünk új szerződéseiben messze felülreprezentált. Ez azt is eredményezi, hogy a portfóliónk közvetett karbonkibocsátása szépen elindult lefelé. A különböző beruházási finanszírozásoknál is egyértelműen törekszünk arra, hogy minél nagyobb arányban jelenjenek meg a zöld hitelek, amelyeknek az árazásában akár kedvezményt is tudunk érvényesíteni. Nyilván egy vállalati hitel árazása mindig egyedi, ezért nehezebb tetten érni, hogy abból mennyi kapcsolódik a zöldítéshez, de törekszünk arra, hogy egyre több zöld hitel legyen a portfóliónkban. Az első EU Taxonómiának teljesen megfelelő hitelszerződést már tavaly megkötöttük, és további ilyeneken is dolgozunk.

Hogyan történik a vállalatok fenntarthatósági átvilágítása? Milyen szempontokat néz a K&H?

A cégek fenntarthatósági vagy ESG besorolását, minősítését ma még szubjektív alapon tudjuk meghatározni. Minden hitel-előterjesztésnek része már egy ESG értékelés, de ezt minősítésbe beépíteni, esetleg erre számszaki modellt építeni túl korai lenne, hiszen még nem állnak rendelkezésre adatok kellő mennyiségben. Az egyik első adat, amit ehhez bekérnénk, a vállalatok CO2-kibocsátása lenne, de ezt ma a cégek maximum 5%-a tudja a rendelkezésünkre bocsátani. Az első lépés, hogy a vállalatok elkezdjenek ilyen adatokat gyűjteni saját magukról, ebben segíthet majd különösen a fenntarthatósági jelentési direktíva, ami alapján a 250 főt meghaladó, és egy bizonyos árbevételi szinttel rendelkező cégeknek már riportálni kell 2026-tól.

A befektetési termékeknél a fenntarthatóság hogyan jelenik meg?

A magyar piacon a felelős befektetések területén piacvezetők vagyunk, mi nyújtjuk a legtöbb olyan befektetési alapot, ami figyelembe vesz fenntarthatósági célokat is.

Nő az érdeklődés a felelős befektetési alapok iránt?

A felelős alap kínálatunk gerincét a vegyes- és részvény alapjainak adják. 2022 óta a piac egészén visszaesett az érdeklődés ezek iránt a termékek iránt, legyenek akár felelősek vagy sem. Az ügyfelek inkább az állampapírokat, valamint a kötvény- és pénzpiaci alapokat keresték. Ezért is igyekszünk reagálni az igények változására és bővíteni az elérhető befektetések körét. Idén piacra léptünk egy felelős, euróban kibocsátott pénzpiaci alappal, ami pár hónap alatt az egyik legkeresettebb befektetéssé vált a K&H Private Banking ügyfelek körében.

Egy hagyományos befektetési alaphoz képest a felelős alapoknál elérhető hozamprémium?

Fontos, hogy az összehasonlításból kivegyük az állampapírokat tartalmazó alapokat, de ezeken túl, a rendelkezésre álló kutatási eredmények alapján a kizárólag fenntartható tevékenységű vállalatokba fektető részvényalapok hosszabb távú teljesítménye nem marad el, azoktól az részvényalapoktól, akik nem alkalmaznak fenntarthatósági szűréseket.  Az egyik nagy különbség, hogy egy felelős befektetési alap nálunk nem fektet olajiparba, így az olajár változásának a függvényében a hagyományos részvényalap hozama is változik. Amikor felmegy az olaj ára, akkor az ilyen cégek részvényeit tartalmazó alapok árfolyama emelkedik rövid távon, de hosszú távon az emelkedések és csökkenések kiegyenlíthetik egymást. Aki felelős alapot választ, az hosszú távon megkapja ugyanazt a hozamot, ráadásul befektetésével egy élhetőbb világot támogat. 

A biztosítási piac készül már a klímaváltozással járó kockázatokra? Lehet zöldíteni a biztosítási termékeket?

A K&H Csoportnak legnagyobb arányban jármű- és lakásbiztosításai vannak, ezeknél is igyekszünk a fenntartható döntések felé terelni az ügyfeleket, például a magasabb energetikai minősítéssel rendelkező lakóingatlan esetén százalékos kedvezményt adunk a biztosítási díjból. Egy teljesen elektromos vagy hibrid autóra szintén kedvezőbb biztosítási költséget kalkulálunk. Ezek is hozzájárulnak a helyes útra való tereléshez, de alapvetően a biztosítóknak sokkal fontosabb szerepe van a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban, és abban, hogy felhívják az ügyfelek figyelmét, hogy bizonyos megelőző intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy ellenállóbbak legyenek a klímaváltozásnak.

Készülhetünk arra, hogy egyes ingatlanok, amik ma minden probléma nélkül biztosíthatók, drágábban vagy egyáltalán nem lesznek biztosításképesek.

A kockázatkezelési módszerekben nálunk elindultak azok a fejlesztések, amivel jobban tudjuk majd modellezni, hogy a klímaváltozás hol, milyen lokális hatásokat okozhat, például hogyan változik meg az árvízkockázat bizonyos területeken, és ehhez hogyan alkalmazkodhat a biztosító, milyen változtatások szükségesek a termékekben. Az elsődleges szemléletbeli változás, hogy eddig múltbeli adatok alapján készültek a modellek, vagyis arra alapoztak, hogy a múltban a természeti események milyen károkat okoztak. Igyekszünk egyre inkább a jövőbe tekintő modellek alapján előrejelezni, így meghatározni, hogy a klímaváltozás miatt hogyan változik az időjárás, és mennyivel több, milyen típusú károkat vetít előre. Még nem tartunk ott, hogy konkrét változásokról számoljak be, de a munka elindult.

A közvetett kibocsátás a bankok számára különösen nagy méreteket ölt. Ezt hogyan becsülik, mérik, csökkentik?

Van, ahol van adatunk, és van, ahol nincs. A lakossági jelzáloghitel-portfóliónál egészen jónak írható le az adatellátottság, így kevésbé kell becslésre támaszkodnunk. Az energiahatékonysági tanúsítványokat a hitelfolyamat során bekérjük az ügyfelektől, ebből számítható az ingatlan CO2-kibocsátása. A korábbi hitelek esetében nagy erőfeszítéseket tettünk, hogy a nyilvános adatbázisokból megszerezzük a tanúsítványokat, 100%-os arányt nem értünk még el, de a portfólió egy jelentős részét lefedtük. A járműfinanszírozások esetén nagyon jól kalkulálható a CO2-kibocsátás, illetve a vállalati hitelek esetében az energiapiaci ügyfeleinktől is érkezik adat, és például egy napelempark finanszírozásakor viszonylag könnyű kiszámolni az ügyletből fakadó közvetett CO2-kibocsátásunkat. Nagyobb problémát a vállalati szegmens többi része jelent: agrárium, élelmiszeripar, ipari vállalatok, közülük is főleg a kisebbek. A portfólió jelentős részét adják ezek a szegmensek, és adatok hiányában a nemzetközi szervezetek által elismert, egységes banki becslési módszertanra tudunk csak támaszkodni.

A közvetett kibocsátásnak ugyan körülbelül az csak az ezred része, de a saját működésünk fenntarthatóbbá tételével is foglalkozunk, 2030-ra a 2015-ös értékekhez képest 80%-os megtakarítást szeretnénk elérni a CO2-kibocsátásunkban, ebből már több mint 70%-ot teljesítettünk. Egyre több banki ingatlant korszerűsítünk, szigeteljük ezeket, hőszivattyús fűtésre térünk át, illetve a flottába kis fogyasztású gépjárműveket vásárolunk. Az épületeink zöld árammal üzemelnek, a papírmentességet is folyamatosan növeljük, ami jelentős megtakarítás, illetve a nem csökkenthető tételeket karbonkreditek vásárlásával ellentételezzük. Utóbbi segítségével már 2021 óta nettó karbonsemleges a saját működésünk.

Nagyságrendileg mekkora a hitelportfólió azon része, ahol csak becslésre tudnak támaszkodni?

Több, mint a portfólió fele.

Mely iparágak okozzák a legnagyobb közvetett kibocsátást a banknak?

A lakossági jelzáloghitel-portfólió nagy közvetett kibocsátást okoz, emellett jelentős az energetikai, az agrár, illetve a járművekre vonatkozó portfólió.

Mik a következő lépések a bank zöldítési stratégiájába? Mire készülnek?

Az energetikai kalkulátorunkat nem rég vezettük be, ezt mindenképpen szeretnénk népszerűsíteni, hogy segítsük a felújítások alakulását. A zöld jelzáloghitel árazásában folyamatosan törekszünk arra, hogy a jelzáloghitel-termékek közül ez legyen a legvonzóbb a K&H Bank kínálatában. A vállalati ügyfeleknek továbbra is elérhető lesz a kedvezményes elektromosautó-finanszírozás és folyamatosan dolgozunk azon, hogy növekedjen az energetikával, ingatlanokkal kapcsolatos zöld hitelezés volumene is. Összességében tehát a zöldhitel-portfóliónkat szeretnénk gyarapítani. Egy másik célunk, hogy az adattisztaságot is javítsuk, ennek megfelelően az év végén várható egy olyan kezdeményezés a részünkről, ami az agrárügyfeleink környezeti lábnyomát segít számszerűsíteni. Szeptember hagyományosan a fenntarthatóság hónapja nálunk, amikor is a téma még nagyobb figyelmet kap, és ennek megfelelően több bejelentést is fogunk tenni.

A cikk elkészülését a K&H támogatta.

Címlapkép forrása: Kaiser Ákos/Portfolio

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
18 éve nem látott ilyet Magyarország: dől a pénz azokhoz, akik félre tudnak tenni
Díjmentes előadás

Kereskedés külföldi részvényekkel

Kezdőként hogyan tudsz külföldi részvényekkel kereskedni? Melyek lehetnek a kiválasztás szempontjai? Bemutatjuk melyik platformunk a legoptimálisabb külföldi részvények vásárlásához.

Díjmentes előadás

Tőzsdei megbízások helyes használata

Kérdések és válaszok azzal kapcsolatban, hogy mire figyelj, ha kezdő befektető vagy!

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu Infostart.hu

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Financial IT 2024
2024. június 11.
Portfolio Property X 2024
2024. május 29.
Portfolio Agrofuture 2024
2024. május 23.
Automotive Business in CEE Region Conference 2024
2024. június 5.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet
raiffeisen orosz