Mindössze négy országban élnek többen saját ingatlanban az unióban, mint Magyarországon: Romániában, Horvátországban, Szlovákiában és Litvániában. Ezzel szemben olyan nyugat-európai országokban, mint Németország, Dánia vagy Svédország a piaci alapon lakást bérlők aránya eléri a 30 százalékot, ami többek között a magas ingatlanárakra vezethető vissza. Magyarországon a bérlők aránya mindössze durván 15 százalék, azonban ez hosszú távon könnyen változhat, ahogy az emelkedő árak miatt egyre többen ragadhatnak bérleményben.
Az elmúlt tizenöt évben a háromszorosára nőtt a 35 év alattiakon belül a lakást bérlők aránya, 2015-re 66,4 százalékra csökkent a saját tulajdonú lakásban élő fiatalok aránya, a bérlakásban élők aránya pedig 30,3 százalékra nőtt – derült ki a Habitat for Humanity Magyarország és a Periféria Kutatóközpont közös lakhatási jelentéséből. Az MTA 2017/18-as felmérése alapján a fővárosi fiatalok 23,8 százaléka élt bérelt lakásban. A megkérdezettek közel kétharmada azt mondta, hogy csak azért él bérelt lakásban, mert nem tudott sajáthoz jutni. Legtöbbjük lakhatási célként a saját lakást jelölte meg, de nem voltak bizakodók, 40,4 százalékuk úgy vélte, hogy hosszú távon, akár évtizedekig is albérletben fog élni.
Hosszú évekig kell gyűjtögetni, de nem lehetetlen
Ha nincsen saját lakásuk és a családtól sem kaphatnak többmilliós segítséget, akkor a lakásvásárláshoz szükséges hitel önrészének előteremtése is nehézkes. Az egyik legnagyobb online ingatlan portál becslése szerint Budapesten átlagosan, a feltételezett éves lakás- és bérleti díj emelkedést is figyelembe véve, 43 havi bérleti díj megtakarításával jöhet össze egy olcsóbb lakáshoz az önrész. A portál adatai szerint az olcsónak számító maximum 40 négyzetméteres kiadó lakásokért Budapesten 100 ezer forint bérleti díjat kell fizetni, a hasonló kategóriába tartozó eladó lakások átlagára pedig 21,6 millió forint volt. Tehát legalább 3,5-4 év szükséges a fővárosban élő fiataloknak az önállósodáshoz, ha az el nem költött lakbér összegét félre tudják tenni.
Az államilag támogatott, feltételekhez kötött kedvezményes hitelek mellett a piacon mindenki számára elérhető több lakás-előtakarékossági konstrukció is, amely a lakáscélú megtakarításokat ösztönzi és fix kamatozású lakáskölcsön is igényelhető hozzá – a Fundamenta korábban élen járt ezen a területen, az állami támogatás megszüntetése óta pedig új termékekkel jött ki a piacra, valamint új üzleti területek felé is terjeszkedni kezdett.
A lakás-takarékpénztárak egyik legnagyobb előnyét a rögzített betéti és hitelkamatok jelentik, amelynek köszönhetően kiszámíthatóvá válik az otthonteremtés évekig tartó folyamata. A lakás-takarékpénztár már a szerződéskötéskor, előre meg tudja mondani a megtakarítási időszak után felvehető lakáskölcsön kamatának mértékét, ráadásul ez a mérték a teljes futamidő alatt – szerződésszerű teljesítés esetén – változatlan lesz. A kedvező kamattal nyújtott kölcsön mellett a lakás-előtakarékossági szerződések másik vonzereje lehet, hogy a betéti kamatokon túl, egyes konstrukciókban, az adott terméktől függő bónusz összeget is jóváírnak minden megtakarítási évben az elhelyezett megtakarításra
– tudta meg a Portfolio a Fundamentától.
Ha megvan a lakás, jöhet a felújítás
A lakhatási probléma mellett kevesebb szó esik a lakásállomány állapotáról. Bár idén és az elkövetkezendő években több tízezer új lakást adnak át, azért a piacon elérhető lakások többsége használt és rájuk fér a korszerűsítés. A KSH mikrocenzusának tíz évre vonatkozó lakásfelújítási adatai alapján kiderül, hogy a lakások több mint fele 1960 és 1990 között épült (1990 előtt épült a lakások 80%-a), azaz 30-60 évesek ezek az ingatlanok. 10 év alatt ugyan a magyarországi lakások 80 százalékában történt belső festés, de burkolatcsere vagy külső tatarozás már kevesebb, mint a felében. Energiamegtakarítást is eredményező - például hőszigeteléssel és a fűtési rendszer korszerűsítésével járó - felújítást a lakások alig negyedében végeztek. A lakásállományon belül minimum több százezres, de akár milliós nagyságrendű a közepesnél rosszabb állapotú vagy felújítandó lakások száma.
Egy-egy lakásfelújítás megtérülő beruházás lehet, akár az energiatakarékossági, akár értéknövelő szempontokat figyelembe véve, ugyanakkor az építőiparban kialakult munkaerőhiány, az alapanyagok drágulása miatt ma már egy lakásfelújítás jóval többe kerül, mint az elmúlt években, ezért érdemes ehhez is külön megtakarítást kapcsolni. A lakás-takarékpénztárak által kínált konstrukciókat nem csak lakásvásárlásra, de felújításra és korszerűsítésre is igénybe vehetjük, így azoknak is érdemes lakás-előtakarékossági szerződést kötni, akiknek fontos lakóingatlanuk állagmegőrzése.
A cikk megjelenését a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. támogatta.
