Hegedűs Levente, a Kinstellar Budapest bankjogi és tőkepiaci csoportjának tanácsadója előadásában a zöld finanszírozással kapcsolatos gondolatait osztotta meg:
- Kevésbé hatékonyan tud forráshoz jutni ma már a piacon az olyan vállalat, amelynek nincs fenntarthatósági célkitűzése.
- Az érdeklődés a zöld kibocsátások iránt sokkal nagyobb a piacon, emellett a finanszírozási feltételek is kedvezőbbek tudnak lenni, mint a hagyományos forrásbevonási körök.
- A zöld kötvényeket kibocsátani nem tudó cégek számára is vannak fenntarthatósági lehetőségek, ilyen pl. a barna kötvény kibocsátás, vagy éppen a fenntarthatósághoz kapcsolt hitelek. Mindez nagy lépés abba az irányba, hogy elkerülhető legyen a green washing.
- A szakértő előadásában kitért azokra a nemzetközi kezdeményezésekre, jogszabályokra, amelyek igyekeznek a zöld finanszírozást előmozdítani. Ebben az EU is előrébb lépett, már tervezet formájában elérhető az EU-s zöld kötvénykibocsátásról szóló feltételrendszer.
- Itthon az MNB Zöld Programját emelte ki, a jegybank zöld ajánlásai sokszor már deklarált célokat is megfogalmaznak. A tőkekedvezmény-program már konkrét hatással is bír a bankok oldaláról.
Az előadást követő panelbeszélgetésben a résztvevőket Bozsik Balázs, a BÉT vezérigazgatói tanácsadója kérdezte a fenntartható befektetésekről, kitérve az ebből adódó piaci lehetőségekre, az ESG-szempontok egyre nagyobb arányú beépülésébe a mindennapi működésbe és azokra a gyenge pontokra is, ahol még lenne hova fejlődni itthon és a nagyvilágban is:
Wieder Gergő, a KPMG szenior menedzsere a beszélgetés során kiemelte, hogy korábban inkább értékrendi kérdésként tekintettek a vállalatok az ESG-témára, most viszont azt látjuk, hogy azok a társaságok, amelyeknek az ESG szempontok szerint jobb a működésük, közép és hosszú távon fenntarthatóbbak is üzleti szemponból. Ezt a befektetők és a fogyasztók is visszaigazolják. Befektetői oldalról fontos adalék, hogy a jobb ESG-minősítéssel rendelkező cégek jobban is teljesítenek a piacon lévő egyéb vállalathoz képest.
A finanszírozási oldal kapcsán elmondta, hogy jelentős összegek kellenek majd a karbonsemleges átálláshoz, így ebben a piacban rendkívül nagy a potenciál. Tavaly még csak egy cég bocsátott ki zöld kötvényt Magyarországon, ma már több mint tízre nőtt a számuk. Hozzátette, hogy a zöld hitelek keresleti és kínálati oldala is erősödni tudott az utóbbi időszakban.
A Taxonómia pedig pl. abban segít eligazodni, hogy mi számít zöldnek – mondta el a szakember. Ezeket a feltételrendszereket használja az MNB is a Zöld Programja keretében. A piaci felmérések alapján nagy az igény ezekre a hitelekre.
Vállalati oldalról a feltételeknek egy részét könnyebb, másik részét nehezebb teljesíteni, így a cégek sokszor igyekeznek optimalizálni és arra fókuszálni, amivel leginkább tudják növelni ESG-besorolásukat. Nem segít a helyzeten, hogy még mindig nincs egységes szabályozás arra vonatkozóan, miképpen és milyen feltételek mentén kell a fenntarthatósági jelentéseket publikálni, illetve milyen módon kell megbízhatóbbá tenni (külső validáció).
Miklós Rozália, az MSCI budapesti irodájának ügyvezető igazgatója kitért arra, hogy az MSCI az egyik legnagyobb, független ESG-minősítéssel foglalkozó cég globálisan. Tisztázásként elmondta, hogy az ESG-minősítésnél a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontok mind latba esnek, de iparágtól függően különböző mértékben az egyes vállalatok esetében.
A nagybefektetők azonban nem úgy használják az ESG-minősítéseket, mint a kisebb befektetők, ezért ezeket az adatokat integrálják más termékekbe is, például ESG-indexekbe – mondta el a szakértő.
Pókos Gergely, az OTP Bank Zöld Program Igazgatóság vezetője a bank oldaláról nézve értékelte a fenntarthatósági témakör és célok előretörését. Minden bankot egyrészt a szabályozás, másrészt a befektetők is terelik a fenntarthatóság irányába, amellett, hogy ez banki üzletpolitika is. A gondolkodás azonban sokszor elmegy a kockázatok irányába, és bár a fenntarthatóságra való törekvés magas költségekkel jár, ez a jövő, így mindenképp megéri ebbe fektetni. A bankoknak pedig nagy üzleti potenciál rejlik a fenntarthatóságban.
Egy folyamat elején tartunk - mondta, vannak olyan területek a gazdaságban, ahol jobban megfogható a fenntarthatóság, de vannak olyan területek, ahol még hiányos a tudás. Ha vesszük az ESG-t, mint mozaikszót, a bank számára ebből a vállalatirányítás talán a legkönnyebben megfogható rész, ezt látja leginkább. Magyarországon nagyobb szerencsés a szabályozói oldali hozzáállás, a feltételrendszerek részletezik, hogy milyen feltételek mellett lehet zöld hiteleket kihelyezni vagy igénybe venni.
Vízkeleti Sándor, az Amundi Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója és a BAMOSZ elnöke szerint Magyarországon kissé le van maradva a piac a fenntarthatóságban, a társadalmi felelősségvállalásban és erős vállalatirányítási rendszerben még lenne hova fejlődni. Sok zöld kötvény kibocsátás van már itthon, de social bond (társadalmi szerepvállalásra épülő kötvények) kibocsátás kevés.
Beszélt arról is, hogy az új számítógépes, algoritmusos lehetőségek ma már lehetővé teszik, hogy az ESG-befektetéseket a passzívan kezelt alapokba, egyéb termékekbe is be lehessen építeni. Itt példaként említette, hogy az egyik magyar nyugdíjpénztárnál már működik egy ESG-portfólió, amelyben mostanra 4,5 milliárd forintos vagyont kezelnek, tehát a kereslet megvan rá.
Az EU már elkészült saját fenntarthatósági irányelvével, az SFDR-rel, de a szabályozás folyamatosan fejlődik, így egyre kisebb a tér a green washingra – tette hozzá.
Képek és címlapkép forrása: Portfolio/Stiller Ákos
