Az alacsony eurózónás infláció és az euró erős szintje elképzelhető, hogy magától korrekcióba kezd idén és így az Európai Központi Bank részéről semmilyen lépésre nem lesz szükség - mondta a jegybank egyik döntéshozója a mai napon. Februárban az EKB nem lépett, de Mario Draghi jegybankelnök ilyen szerencsés önkorrekcióról nem beszélt, sőt inkább arra lehetett következtetni szavaiból, hogy a jegybank komolyan mérlegel valamiféle reakciót, csak éppen még megvárja a stáb márciusi előrejelzéseit.
"Nagyon komolyan" fontolgatja a Európai Központi Bank a negatív egynapos jegybanki betéti ráta bevezetését - mondta el egy mai konferencián az EKB egyik vezető döntéshozója a Reuters tudósítása szerint. A piacok számára ez már a sokadik, de most talán a leghatározottabb figyelmeztető jelzés egy ilyen döntésre, így nem véletlen, hogy az euró azonnal esni kezdett.
A banki jogosítványok visszavonása és a bankfelvásárlások engedélyezése is az Európai Központi Bank (EKB) hatásköre lesz az eurózónában. A jegybank novemberben veszi át az egységes bankfelügyeleti feladatokat- írja a Reuters.
Túl gyakran módosul a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény, ez pedig az MNB működésének instabilitását eredményezi - fogalmazza meg kritikáját az Európai Központi Bank most megjelent szakvéleményében, melyben a legújabb jegybanktörvény-módosítást véleményezte. Azt javasolja egyúttal, hogy vezesse át a törvényen az EKB korábbi módosítási javaslatait.
Az Európai Központi Bank a mai napon szinten tartotta az irányadó rátát, amit Mario Draghi azzal magyarázott, hogy az elemzéseik nem mutatnak jelentősen más képet az eddig már ismerthez képest. Továbbá arra is kitért, hogy a feltörekvő piaci helyzet komplexitása további elemzést igényel és részben emiatt nem léptek a mai döntésen. Az elnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a támogató környezetet hosszan fenn kívánják tartani.
Az Európai Központi Bank nem vágott tovább a jelenleg 0,25 százalékos irányadó rátán, ami a Bloomberg által felmért piaci konszenzusnak megfelelő. Ez alkalommal tehát a jegybank nem reagált a januárban újra négyéves mélypontra zuhanó inflációra. A piac Mario Draghi fél háromkor kezdődő sajtótájékoztatójára vár.
Januárban újra oda esett vissza az eurózónás infláció, ahol októberben volt: négyéves mélypontjára. Erre akkor az Európai Központi Bank a piaci várakozásokkal teljesen szembemenve azonnal kamatot vágott. De ma a dezinflációs nyomás újabb bizonyítékait látva sem gondolja a piac, hogy az EKB kamatot csökkentene. Ha nem is teszi, más eszközökkel még könnyen előállhat, sokan például a kötvényvásárlások sterilizációjának abbahagyására tippelnek.
Az Európai Központi Bank nemzetközi és európai kapcsolataiért ezentúl a francia Benoit Coeure felel. Coeure a német Jörg Asmussent váltja az EKB hattagú igazgatótanácsában, az új német tag pedig a bankfelügyelettel kapcsolatos ügyeket tartja irányítása alatt.
Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke egyszerre számít dicséretre Davosban az eurózóna megmentéséért és kritikára, azért mert túl keveset tettek eddig. Meglátása szerint gyenge és töredezett az eurózóna, ezért ő vigyázna a túlzott optimizmussal, leginkább csak a felmérés alapú statisztikákban állnak jól. Ugyanakkor deflációtól nem kell tartani, és amennyiben az egyes országok konszolidációja növekedésbarát tud lenni, akkor sokkal jobban alakulhat a jövő. Jelenleg az Egyesült Államok másfél évvel ezelőtti állapotát látjuk Európában - nyilatkozta az EKB elnöke a Neue Zürcher Zeitungnak.
Hatalmas, 767 milliárd eurós tőkehiányuk van az európai bankoknak az Európai Központi Bank átfogó vizsgálatát megelőzően - írja egy tanulmány a Bloomberg beszámolója szerint.
Nem lesz szüksége a bankoknak újabb kör olcsó, hosszú távú hitelre, köszönhetően a gazdasági környezet javulásának. Ezek a hitelek kulcsfontosságúak voltak a recesszió és az eurózóna hitelválsága ellen vívott harcban, de a jelenlegi eszközök elegendő likviditást biztosítanak - közölte Benoit Coeure, az EKB igazgatótanácsának tagja a Bloomberg tudósítása szerint.
Az EKB idei átfogó banki stressztesztjének egyik fontos részletéről született döntés: a tervek szerint a szimulált recesszió esetén nem eshet 6 százalék alá a pénzintézetek a tőkemegfelelési mutatója - írja a Bloomberg hírügynökség az ügyhöz közel álló forrásra hivatkozva.
Az írek megcsinálták! Tavaly december 15-én véget ért az úgynevezett trojkával (EU-IMF-EKB) kötött megállapodás, aminek a feltételeit egytől egyig teljesítették. Még csak készenléti hitelmegállapodást sem kötöttek már az IMF-el, ugyanis megtehetik. 20 milliárd eurónyi tartaléka van az államnak és egyre sikeresebb kötvény-aukciókat rendeznek, ahol a befektetői árazás azt mutatja, hogy tulajdonképpen a piac pár év után már nem is néz rossz szemmel egy olyan országra, aki rekordsebességgel triplázta meg az államadósságát. Ez azt jelenti, hogy elhiszik az íreknek, hogy a 124 százalékon kicsúcsosodó adóssághegyet le tudják építeni fegyelmezett fiskális politikával, méghozzá olyannyira, hogy az országkockázatot jelző CDS-feláruk már 100 bázispontig esett. Pedig ők csak 2015-ben tudnak majd 3 százaléknál kisebb deficitet felmutatni és az államadósság még 2016-ban is bőven 100 százalék fölött lesz az előrejelzések szerint. Az ír jegybank nem aggódik az EKB stressz tesztje miatt, pedig átlagosan 27 százalék a nem teljesítő hitelek aránya a jórészt állami tulajdonban lévő bankrendszerben. Az ír pénzügyminisztérium szuper optimista, de ottjártunkkor hallottunk olyan elemzői véleményeket is, hogy az ír papírokkal kereskedők egész egyszerűen ostobák.
A Portfolio.hu az Európai Bizottság meghívására járt Írországban és vett részt a kilátásokról és tanulságokról szóló panelbeszélgetéseken.
Idén szeptember 23-án kerül forgalomba az új 10 eurós bankjegy. Az Európai Központi Bank tájékoztatása szerint a legújabb bankjegy-technológiai eredményeknek köszönhetően még nehezebben hamisítható.
Elronthatja az Európai Központi Bank által végrehajtandó idei bankvizsgálatokat, hogy az egyes országokban más-más módon sorolják be a bankok rossz minőségű hiteleit - számol be egy EKB-s belső dokumentumról a Bloomberg.
A német kormányban szerepet vállal az Európai Központi Bank egyik igazgatója és így a helyére a Bundesbank jelenlegi alelnöke kerülhet. Sabine Lautenschläger jogi háttérrel rendelkezik és leginkább felügyelettel kapcsolatos tapasztalatai vannak, piaci vélemények szerint így a monetáris politikára nem sok hatást fog gyakorolni. Megválasztása esetén ő lesz az egyetlen nő az EKB hattagú igazgatótanácsában.
Kevés dologgal volt olyan könnyű pénzt keresni az elmúlt hónapokban, mint az EKB kamatdöntéssel. Az utóbbi öt alkalommal a kamatdöntés előtt ugyanis rendre emelkedtek, utána - és főként az EKB-elnök beszéde alatt - viszont rendre estek a tőzsdék. Nem is keveset.
Az Európai Bizottság fél éves átmeneti időszakot javasol a SEPA-átállásra a késlekedő piaci szereplők miatt, mivel a jelek szerint nem mindenki tudja tartani a februári határidőt. Ha a javaslatot elfogadja az Európai Tanács és a parlament, akkor hat hónapig még nem tiltják meg a nem SEPA tranzakciókat.
Európától kezdve Kínán át a Japánokig és a fejlődő országokig minden régióban fontos változások várhatóak idén - írja a Businessinsider.com. A Morgan Stanley elemzői összegyűjtötték, hogy melyek lesznek a legfontosabb sztorik és változások az idei évben gazdasági-pénzügyi területen.
A vezető nyugati indexek esnek azt követően, hogy az EKB nem változtatott irányadó kamatrátáján, és Mario Draghi arról beszélt sajtótájékoztatóján, hogy továbbra is maradnak a laza monetáris kondíciók. A magyar tőzsde viszont remek formában volt, az emelkedést a Richter-Magyar Telekom páros vezette.
