Összejött szerdán későn este az Egyesült Államok kétpárti szakértői delegációja és a Fehér Ház között annak a megállapodásnak a kerete, amely Joe Biden elnök számára kulcsfontosságú és az ország infrastruktúrafejlesztését célozza a koronavírus-válság utáni helyreállítás jegyében.
Az amerikai infrastruktúra a világ egyik legkomplexebb hálózata, amelynek gazdasági jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. A rendszer azonban több sebből vérzik, számos esetben elavult és nem képes megfelelni a mai kor elvárásainak. Ez egyrészt az infrastrukturális fejlesztésék finanszírozásából, másrészt pedig a politikai ellentétekből adódik. Bár Joe Biden nemrég bejelentett gazdaságösztönző csomagja éppen ezeket a problémákat hivatott megoldani, jó okunk van feltételezni, hogy még ez sem lesz elég a versenyképesség biztosításához.
Nyolc év alatt összesen 2000 milliárd dolláros infrastruktúrafejlesztési és gazdasági újraindítási programot jelentett be március végén Joe Biden amerikai elnök - az 1929-32-es gazdasági világválságot követő New Dealhez hasonló program célja, hogy az USA az infrastruktúra fejlesztésével lábaljon ki a válságból. Elsősorban a közlekedési infrastruktúrát, a közműhálózatot, a szélessávú internethálózatot és a feldolgozóipart fejlesztenék – ennek apropóján most megnéztük, mi is a helyzet pontosan az amerikai infrastruktúrával, tényleg olyan rossz-e a helyzet, hogy indokolt ez a példátlan stimulus. Természetesen a befektetések oldaláról is meg lehet fogni a dolgot, számos olyan tőzsdén jegyzett vállalat van ugyanis, amelyek jelentősen profitálhatnak az építkezések és az infrastruktúrafejlesztés beindulásából.
Nyolc év alatt összesen 2000 milliárd dolláros infrastruktúrafejlesztési és gazdasági újraindítási programot jelentett be szerdán Joe Biden amerikai elnök. A csomag finanszírozását a vállalati adókulcs emelése biztosítja részben.
A beszerzési eljárás alapján az Egészséges Budapest Programban résztvevő kórházak részére fognak többek között központi menedzsment és monitorozó rendszert kiépíteni a 4iG-nél.
Jövő nyárig készülhet el az a megvalósíthatósági tanulmány, amely alapján el lehet kezdeni a Budapest és Varsó közé tervezett, nagy sebességű vasútvonal hazai szakaszának építését. Az új vonal elsősorban személyszállító vonatok számára épülne - olvasható a Magyar Hírlap hétfői számában.
Tőkekedvezményt léptetett életbe az EU a közszolgáltatásokhoz kötődő infrastruktúrák zöld finanszírozását felvállaló bankoknak június végétől. Ha a finanszírozott projekt nem felel meg a fenntarthatósági követelményeknek, a szabályozói kedvezmény fejében a hitelintézet módosíttathatja a feltételeket (elvárva a negatív környezeti hatások kiküszöbölését) vagy akár el is állhat a hitelszerződéstől.
Jelentős fennakadások vannak a kínai kezdeményezésre indult „Egy övezet, egy út” program projektjeiben, sok ország a koronavírus-járvány miatt képtelen fizetni hiteleit az ázsiai ország felé. A mostani válság jelentheti a teljes program végét, de akár újragondolását is. A kínai terjeszkedés megítélése jó ideje ellentmondásos, az ellenzői szerint Kína eladósítja a feltörekvő országokat, és csak ő húz előnyt a beruházásokból. Magyarországon a Budapest-Belgrád vasútvonal a beruházások zászlóshajója, nálunk egyelőre nincs szó csúszásról vagy pénzügyi nehézségről, de állítólag a régió országai is elégedetlenek.
Az utóbbi években felpörgetett „Egy út, egy övezet” (Belt and road) program keretében tervezett beruházásokat sok ország kínai hitelből valósítaná meg, azonban most a koronavírus-járvány miatt bajba kerülhetnek, és a hitelterhek enyhítését vagy elengedését kérhetik Kínától – írja a CNBC. A lapnak nyilatkozó elemző szerint vannak olyan országok, melyek máris megkezdték a tárgyalásokat a hitelek átütemezéséről, és ha elhúzódik a válság, akkor ez a folyamat csak erősödhet.
Alig fogadta el 2000 milliárd dolláros gazdaságélénkítő csomagját a kongresszus, Donald Trump amerikai elnök máris egy hasonló méretű infrastruktúra-fejlesztési tervet sürget.
Budapestre főleg jellemző, hogy egy új építésű lakóprojekt több száz lakást foglal magában, sőt akár több ezret, ha a fejlesztés összes ütemét beleszámoljuk. A környék fejlődéséhez azonban nemcsak a lakásépítések tartoznak hozzá, az egyszerre megjelenő több száz család ugyanis komoly infrastrukturális terhet jelent az adott kerület számára, amit valamilyen módon kezelni kell. Ebbe beletartozik az iskolai, óvodai férőhelyek számának biztosítása, vagy éppen, hogy legyen egészségügyi intézmény, orvosi ellátás a környék új lakóinak is. Budapest egyes részeit elnézve azonban úgy tűnik, hogy pont azokban a kerületekben van az átlagnál kevesebb óvoda és általános iskola, ahol a legtöbb projektet építik, ez pedig komoly kihívást okozhat az új helyre költöző családoknak. Megnéztük, mennyire bővelkednek az egyes kerületek új lakásban és oktatási intézményekben.
Néhány technikai jellegű módosítás mellett lényeges fejlemény történt a március közepén bezárt "Élelmiszeripari komplex beruházások támogatása kombinált hiteltermékkel" című (GINOP-1.2.6-8.3.4-16 kódszámú) felhívásnál, hiszen egy friss hivatalos közlemény szerint a vissza nem térítendő támogatás keretösszegét 31,11 milliárd forintról érdemben, 24,064 milliárd forintra vágták.
Az eddigi 15,6-ról 10,3 milliárd forinttal, azaz harmadával vágták az "Aktív turisztikai hálózatok infrastruktúrájának fejlesztése" című, GINOP-7.1.2-15 kódszámú uniós pályázat keretösszegét és közben néhány lényeges technikai szabályt átírtak a felhívásban - derült ki a hivatalos pályázati oldali közleményből.
A kormány 3200 milliárd forintot fordít 2024-ig közútfejlesztésre, amelynek nagyobb részét, 1800 milliárdot a hazai költségvetésből biztosítja a fejlesztésekhez - jelezte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára egy útfelújítási projekt mai alapkőletételén. Egy minapi kormányhatározatból már látszott, hogy a kormány útfejlesztési elképzeléseinek időhorizontja immár nem 2022-ig, hanem 2024-ig szól.
Több mint 250 millió forintból teszik rendbe a Váci úton ideiglenesen kialakított buszsávot, ugyanis a 3-as metró északi szakaszának buszos pótlása megviselte ezt az útvonalat - közölte a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. (BKK) a Világgazdasággal.
Matteo Salvini olasz belügyminiszter kijelentette, minden városnak új stadionra van szüksége. Az olasz sportsajtóban hetek óta téma, hogy az AC Milan és az Internazionale is szeretne kiköltözni a San Siro Stadionból, és egy új arénát építtetnének Milánóban.
A Népliget mellett épülhet meg a 2022-es magyar-szlovák férfi kézilabda Európa-bajnokságra tervezett új multifunkciós csarnok - derül ki a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendeletből. A beruházás előkészítésére 3 milliárd forintot különített el a kormány.
Újabb egy kilométer hosszan, a XV. kerületi Wesselényi utca és a Szentmihály út között épít zajvédő falat az M3-as autópálya Budapestről kivezető szakaszán a Budapesti Közlekedési Központ (BKK).
Magyarország gyorsforgalmi törzshálózata öt éven belül szinte teljesen kiépül - fejtette ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára az Egert az M3-as autópályával összekötő M25-ös autóút északi ütemének és a fejlesztéshez kapcsolódó beruházások szerdai átadó ünnepségén, Nagytálya közelében.