Brüsszel felszámolja az utolsó akadályt is, hogy katonákat vezényelhessen a frontra

Az Európai Unió újrafegyverkezésbe kezdett, miután Donald Trump visszatérésével a Fehér Házba teljesen bizonytalanná vált, hogy az amerikai biztonsági védőernyő még valóban kiterjed-e Európára. Azonban túl azon, hogy évtizedeken át alulfinanszírozták az EU-tagállamok a hadseregeiket, elmaradtak a fejlesztések, az Európai Számvevőszék arra figyelmeztetett még áprilisban, hogy a katonai mobilitási infrastruktúra is romokban hever.

Amint arról írtunk, Lényegében a frontra is nehezen jutnának ki az európai katonák egy támadás esetén, mert hiányoznak a megfelelő vasúti fejlesztések és logisztikai csomópontok.

Az Európai Bizottság éppen ezért új lendületet adna a katonai mobilitás ügyének is:

elindult a „Military Mobility Package” kidolgozása, amelynek célja, hogy megszüntesse a katonai egységek és eszközök szabad mozgását gátló akadályokat az Európai Unión belül és azon túl.

A csomag részét képezi az infrastrukturális szűk keresztmetszetek felszámolása, a nemzeti eljárások harmonizálása, valamint a kapacitáshiányok kezelése. Mindez az EU 2030-as védelmi felkészültségi fehér könyvében foglalt célkitűzésekre épül, és szorosabban illeszkedik a közlekedési, energia- és adópolitikákhoz is.

Az Európai Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat (EEAS) közösen készítik elő a csomagot, amelyhez egy közlemény, egy rendelet és több jogszabály-módosítás is társul majd. A cél, hogy a katonai mozgások zökkenőmentesen történhessenek, akár NATO-műveletek támogatása, akár uniós válságkezelés részeként.

A katonai mobilitás kulcsfontosságú biztonságunk szempontjából. Ez arról szól, hogy képesek vagyunk csapatokat eljuttatni oda, ahol szükség van rájuk, akkor, amikor szükség van rájuk

– fogalmazott Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikai főképviselő.

Hozzátette: „Ezért gyorsítottuk fel az egyeztetéseket, hogy az év végére elkészüljön egy átfogó katonai mobilitási csomag.”

A bizottság most nyilvános konzultációt indít, amelynek keretében 2025 júniusa és augusztusa között várják a tagállamok, a NATO, az Európai Védelmi Ügynökség (EDA), a PESCO, az ágazati szereplők, kutatóintézetek és civil szervezetek javaslatait. A véleménynyilvánítás több csatornán történik: uniós kérdőíven, állásfoglalások és kutatási anyagok benyújtásán, valamint kétoldalú egyeztetéseken keresztül. A cél, hogy az új csomag széles körű támogatottságot élvezzen, és gyakorlati megoldásokat nyújtson a védelmi mobilitás problémáira.

A mostani kezdeményezés szervesen épül a 2018-as Katonai Mobilitási Akciótervre, valamint a 2022-es Military Mobility 2.0 dokumentumra.

A mostani, 2021–2027-es költségvetési ciklusban a Bizottság 1,7 milliárd eurót biztosított a katonai és civil célokat is kiszolgáló közlekedési infrastruktúrák fejlesztésére, 95 projekt keretében, 21 tagállamban.

Ennek ellenére még mindig számos akadály nehezíti a gyors katonai mozgást, ezért indokolt egy új, ambiciózus csomag. „A katonai mobilitás túlmutat a csapatok egyik helyről a másikra történő szállításán. Egységes, egész kormányzati szemléletre van szükség, amelyet valós kapacitások is alátámasztanak” – hangsúlyozta Andrius Kubilius, az uniós védelmi és űrpolitikai biztos. Mint mondta:

A 2025-ös csomag egy olyan eszköztárat kínál majd a tagállamoknak, amely békeidőben és válsághelyzetekben egyaránt alkalmazható.

A közlekedési dimenzió kulcsszerepére Apostolos Tzitzikostas, a fenntartható közlekedésért és turizmusért felelős biztos hívta fel a figyelmet. „Az, hogy hadseregeink és felszereléseik gyorsan és hatékonyan mozoghassanak az EU-n belül, csak akkor lehetséges, ha a közlekedési infrastruktúrát kettős felhasználásra – civil és katonai – egyaránt alkalmassá tesszük” – mondta. Hozzátette: „A NATO-val és a tagállamokkal közösen négy stratégiai folyosót és kritikus szűk keresztmetszetet azonosítottunk, amelyek sürgős beavatkozást igényelnek.” Emellett jogszabályi egyszerűsítésre is szükség van, hogy a katonai mozgások békeidőben és válság idején is akadálymentesek lehessenek.

Az év végéig elkészülő csomag célja nem csupán a védelmi reagálóképesség növelése, hanem az uniós stratégiai autonómia erősítése is. A Bizottság reményei szerint a most induló egyeztetések révén olyan átfogó és működőképes megoldás születhet, amely a jelenlegi geopolitikai kihívások között is biztosítja, hogy az EU gyorsan, hatékonyan és összehangoltan tudjon fellépni.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az Európai Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.