A Prémium Magyar Államkötvény (PMÁK) volt a magyar lakosság kedvenc állampapírja júniusban, összesen mintegy 73,4 milliárd forintnyi ilyen hitelpapírt vettünk az államtól. Szépen fogyott az új kétéves állampapír is, azonban úgy tűnik, a rövid állampapírok iránt egyre alacsonyabb a kereslet.
Hiába csökkentette januártól az ÁKK a rövid futamidejű állampapírokra adott banki forgalmazói jutalékot, az elmúlt két hónapban látott rekord forgalommal a bankoknak továbbra is jó üzletet jelent a lakossági állampapírok értékesítése.
Minden eddigi értékesítési csúcsot megdöntve, januárban 346 milliárd forinttal növekedett a lakossági állampapírok állománya. A Kamatozó és a Féléves Kincstárjegyek (KKJ, FKJ) valamint a Prémium Magyar Államkötvények (PMÁK) voltak a legkedveltebb befektetési eszközök. A januári és tavalyi év kiemelkedően magas keresletére reagálva ugyanakkor az adósságkezelő a kincstárjegyek kamatainak csökkentése mellett döntött - írja az ÁKK közleményében.
A lakossági állampapír olyan, mint a jó méz: egy ideig veszik az emberek, aztán akik szeretik ezt a mézet, feltöltik a készleteket, és már nem lehet annyit eladni, mint azelőtt - mondta Konkoly Miklós, a Budapest Alapkezelő vezérigazgatója a Portfolio-nak adott interjúban. Az alapkezelői piacnak nagy lökést adhat, ha a lakossági állampapírok piacán változás következik be, de az emberekben tudatosítani kell, hogy a magas hozam és az alacsony kockázat együtt nem létezik. Szerinte sokan úgy vannak a befektetési döntésekkel, mint a házi orvoslással, de a szelfibefektetők könnyen megégethetik magukat, ha nem figyelnek.
Érdekes adatokra bukkantunk a Magyar Államkincstár (MÁK) statisztikáiban: a nyugdíjas vagy nyugdíjközelben lévő magyarok vesznek a leggyakrabban állampapírt, igaz, 2014 óta az állampapírokat vásárlók átlagéletkora fokozatosan csökken. Az idén születettektől egészen az idén 106. születésnapjukat betöltőkig találunk ügyfeleket a kincstárnál, és érdekes az is, hogy vannak olyan lakossági papírok, amelyek a 30-as és 40-es korosztályban a legnépszerűbbek.
Bár a bankbetéteknél lényegesebben magasabb hozamot érhetünk el az állampapírokkal, nem minden esetben teljesen kockázatmentes és költségmentes befektetésről van szó. Íme három hasznos tudnivaló, ha lakossági állampapírba fektetnénk a pénzünket.
Átlépve az ezermilliárdos határt, 1024,4 milliárd forintra emelkedett július végére a lakossági állampapírok állománya, mely csaknem 30 százalékos növekedés az év eleje óta. A júliusi 64,8 milliárd forinttal összesen 4541,7 milliárd forintra nőtt a belföldi kisbefektetők számára értékesített forint állampapírok teljes mennyisége - írja az ÁKK közleményében.
Sosem voltak még olyan népszerűek az állampapírok Magyarországon, mint 2012 óta, ráadásul 2016 első felében minden korábbinál jobban felpörgött az értékesítés. A kötvényekhez járó rekord magas reálkamat szinte minden más fix hozamú befektetési formát maga mögött hagy hazánkban. Két bank és a Magyar Posta árulta el nekünk értékesítési számait. Főleg a rövidebb lejáratú állampapírokat kedvelik a magyarok, egyéves, illetve mióta elérhető, féléves időtávra szeretjük lekötni a pénzünket, hiába ígérnek magasabb kamatot a hosszabb lejáratú állampapírok.
A lakosság kedvencének számító Kamatozó Kincstárjegyek hozama még mindig magas, amellett, hogy a hitelpapír likviditása kedvezőbb, ezért ez rövid távon jobb befektetés, mint a bankbetétek. Jelenleg viszont úgy néz ki, hogy a Bónusz Államkötvények és a Kincstárjegyek hozama is csökkenhet, hosszú távra a Prémium Államkötvény lehet a legjobb megoldás.
Az elmúlt öt és fél évben közel 200 milliárd forintjába kerülhetett az államkasszának az, hogy a piaci kincstárjegyek helyett lakossági állampapírban adósodott el - derül ki az Államadósság Kezelő Központtól (ÁKK) kapott statisztikából. A csillapíthatatlan lakossági rohammal 2016-ban még egy mérföldkőhöz érkezhet el az adósságkezelő: először fizethet ki több mint százmilliárd forint kamatot egy év alatt a lakossági kötvények után. Azt eddig is tudtuk, hogy sokkal magasabb kamatot fizet az állam a lakossági kötvények után, most azonban már azt is tudjuk, mennyibe került ez évente. Így pedig könnyebb eldönteni, megéri-e a magasabb lakossági hozam.
Ha az állampapírok magas hozamából szeretnénk részesülni, nem árt azzal tisztában lennünk, hogy nem teljesen kockázatmentes, illetve költségmentes befektetésről beszélünk minden esetben, sőt, még a hozam is változhat. Íme három hasznos tanács, ha lakossági állampapírra fáj a fogunk.
174,7 milliárd forinttal emelkedett májusban a lakossági állampapírok állománya. A legkeresettebbek a Kamatozó és a Féléves Kincstárjegyek voltak, míg a Prémium Magyar Állampapírokból most kevesebbet újítottak meg a magyarok - derült ki az ÁKK legfrissebb közleményéből.
Közel 100 milliárd forinttal emelkedett márciusban a lakossági állampapírok állománya. A Féléves Kincstárjegy (FKJ) volt márciusban a legkedveltebb, mióta a banki értékesítési hálózatban is kapni lehet. A Prémium Magyar Államkötvény (PMÁK) esetén a hóközi kamatcsökkentést megelőző intenzív vásárlások emelték az átlagos fölé az értékesített mennyiséget - áll az ÁKK közleményében.
260 milliárd forinttal emelkedett februárban a lakossági állampapírok állománya. Kamatozó Kincstárjegyből (KKJ) vásároltak a legtöbbet a magyarok, még a hó eleji 25 bázispontos kamatcsökkentés előtt. A Féléves Kincstárjegy (FKJ) is sláger volt, de jól fogyott a Prémium Magyar Államkötvény (PMÁK) is - áll az ÁKK legfrissebb közleményében.
Egységesen 25 bázisponttal csökkenti a lakosság számára értékesített fél,- egy és kétéves kincstárjegyek kamatát az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) február 8-tól (tehát hétfőtől). Az egyéves Kamatozó Kincstárjegy és a Kincstári Takarékjegy Plusz éves kamata 2,5 százalékra, a Féléves Kincstárjegy és az egyéves futamidejű Kincstári Takarékjegy 2,25 százalékra, a kétéves Kincstári Takarékjegy kamata pedig 2,75 százalékra csökken -írja az ÁKK legfrissebb közleményében.
Az államkötvények gyakorlatilag minden más fix hozamú, szabad felhasználású befektetést lenyomtak Magyarországon tavaly, úgy is, hogy az egyik legmagasabb hozamú állampapírtípus kamata az infláció hiányában csak a kamatprémiumból állt. Idén azonban változások várhatnak az államkötvényekre, egyrészt az infláció, másrészt a felminősítés miatt, ha minden tervszerűen zajlik.
Megjöttek a friss számok.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Ez főleg a németeknek és japánoknak okoz kihívást.
Két forgatókönyvet is felvázolt az Oxford Economics.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
