Az Európai Bizottság fellép az állampolgárságot az Európai Unión (EU) kívüli személyeknek értékesítő EU-tagországokkal szemben - jelezte egy keddi lapinterjúban a brüsszeli testület jogérvényesülésért felelős biztosa.
A következő hetekben további forintgyengülés jöhet, így a harmadik negyedévben akár 335-340-ig is emelkedhet az euró árfolyama - vélik a JP Morgan elemzői. Az amerikai bank meglátása szerint, ha ez bekövetkezik, akkor az az MNB-t is lépésre kényszerítheti, a piac már azzal számol, hogy a tervezettnél hamarabb jöhet kamatemelés a Monetáris Tanácstól.
Az utóbbi hetekben látott forintgyengülés és hozamemelkedés nehéz helyzet elé állíthatja a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) - hangzott el az Amundi Alapkezelő pénteki sajtóbeszélgetésén. A cég befektetési igazgatója szerint öt év után az első komolyabb kudarcba futhat bele a jelenlegi jegybanki vezetés, melynek hitelessége lehet a tét a következő időszakban. A szakember a legfontosabb globális kockázatokról is szót ejtett, melyek az utóbbi időszakban piaci turbulenciát okoztak.
Olasz válság, Brexit, Észak-Korea, emelkedő kötvényhozamok, szigorodó monetáris politika, orosz expanzió, vámháború - csak hogy néhányat említsünk a számtalan kockázat közül, amelyek egyszerre ránthatják mélybe a kötvény-, részvény- és árupiacokat. Ha valaki komolyan aggódik amiatt, hogy egy durva válság következhet be a következő években, netán hónapokban, jól teszi, ha elgondolkodik azon, hogy kockázatos eszközállományát biztonságos eszközökre cseréli, még akkor is, ha ezek alig-alig hoznak valamit a jelenlegi kamatkörnyezetben. Megnéztük, milyen befektetések közül válogathat az, aki biztonságos eszközt keres most.
Rendkívül fölerősödött a turbulencia a tőkepiacokon az elmúlt napokban, a vihart a magyar eszközök sem úszták meg. Idei csúcsáról már több mint 13%-ot esett a magyar blue chipek teljesítményét követő BUX index, míg a forint az euróval szemben kétéves mélypontra gyengült. Emelkedtek a hazai kötvényhozamok is, melynek köszönhetően a magyar hosszú állampapírok árfolyamát követő MAX index több mint 2%-ot esett. Mindez semmi viszont ahhoz a vérengzéshez képest, amit a török piacon láthatunk: a líra több mint 20%-ot gyengült három hét alatt, míg az isztambuli tőzsdeindex 15%-os mínuszban van. Megnéztük, hogy reagáltak a Magyarországon kezelt befektetési alapok az eseményekre.
Újabb négy bázisponttal 3,02 százalékra emelkedett szerdán a tízéves magyar referenciahozam, mely ennél magasabb utoljára tavaly augusztus végén volt. Az emelkedés májusban gyorsult be igazán, bő két hét alatt 50 bázisponttal ugrott meg a hozamunk.
Újabb Plotinus-kötvényeket cseréltek részvényekre.
Kötvényvisszavásárlási ajánlatot tett a Plotinus.
Sokan azt hiszik, hogy ha befektetési alapokban van a megtakarításaiknak egy része, akkor a pénzük biztos valamilyen részvényben vagy kötvényben forog. Ezzel szemben a valóság, hogy a befektetési alapokban kezelt teljes összvagyon 30%-a bankbetétekben és folyószámlán van, tehát a hazai befektetési alapokban kezelt teljes vagyon harmada gyakorlatilag semmit sem hoz.
A kereskedelmi háború kellős közepén időről időre felvetődik a kérdés, meddig hajlandó még Kína finanszírozni az amerikai adósságot. A jelek szerint még nem jött el az a pont, amikor tömegesen adnának el állampapírokat, legalábbis a kínai pénzügyminiszter-helyettes cáfolta, hogy ezt fontolgatnák.
Abban mindenki egyetért, hogy a következő 1-1,5 év még viszonylag nyugalommal telhet a piacokon, a nagy kérdés, hogy mi következik ezután. A Portfolio mai Investment, Wealth and Savings (IWS) konferenciáján a makrogazdasági szakemberek a piaci kilátásokról, a részvénypiaci befektetési lehetőségekről és arról beszélgettek, van-e még helye a kötvényeknek a befektetési portfólióban. A panelrésztvevők szerint több tényező is van, ami kirobbanthatja a következő válságot, és ezek között van olyan, amire sokan nem csak, hogy nem készültek fel, de még nem is tudnak róla.
Korábban sosem látott összegű friss tőke áramlott egyetlen hét alatt a részvényalapokba, vagyis a jelek szerint a befektetők mostanra teljesen elfelejtették a februári korrekciót.
Az amerikai hozamok emelkedése új stratégiát ébreszthet fel a befektetőkben, sokan ismét a biztonságos készpénz felé menekülhetnek - mondta a CNBC által megkérdezett szakértő.
Folytatódik a kötvényhozam-emelkedés, ami a biztosítóknak kifejezetten jó hír, hiszen a garantált termékeik hozamait és a bevételeiket is javítja - véli Vágó Attila, a Concorde Értékpapír vezető elemzője. A szakember a világgazdaság jelenlegi anomáliáiról is beszélt a Portfoio Biztosítás 2018 konferenciáján és arról is, mikor várható a következő komolyabb részvénypiaci visszaesés.
Bár a gazdasági és a tőkepiaci felívelő ciklus kései fázisában járunk, hiba lenne zárni a pozíciókat és elmenekülni a piacokról, mert akik a ralinak ebben a szakaszában már nem vesznek részt, azok hosszútávon komoly hozamról mondanak le, mondták a Fidelity szakemberei egy budapesti konferencián. Bár egyre több a figyelmeztető jel, a kockázat, továbbra is érdemes azokat az eszközöket keresni, amelyek felülteljesítők lehetnek a következő években, a Fidelití szerint ilyenek lehetnek az európai részvények vagy az inflációkövető kötvények.
Húsz éve nem látott szintre építették le kötvénykitettségüket a profi portfóliómenedzserek, háromból több mint ketten alulsúlyozzák az eszközosztályt - derül ki a Bank of America-Merrill Lynch szokásos felméréséből, melyet a CNBC idéz. A kimutatás szerint a részvénypozíciók is csökkentek, cserébe készpénzbe menekülnek a befektetők.
Görögország hétéves lejáratú kötvényt bocsátott ki csütörtökön 3 milliárd euró értékben. Több mint kétszeres volt a túljegyzés.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 61,5 milliárd forintért - meghirdetett mennyiségnél 1,5 milliárd forinttal nagyobb összegben - értékesített 3, 5 és 15 éves lejáratú államkötvényeket csütörtöki aukcióján.
Tavaly eddig sosem látott szintre, 6000 milliárd forint fölé nőtt a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon, miközben a kötvényalapok mellett az ingatlan, abszolút hozamú és vegyes alapok is beléptek az ezermilliárd forintos körbe. De vajon a lakossági vagy sokkal inkább az intézményi befektetők keresletének köszönhető a befektetési alapok felfutása? Kik veszik igazából az ingatlanalapokat és kik "tehetnek" arról, hogy a pénzpiaci alapok mélyrepülése még mindig tart? Alábbi cikkünkben ezeknek a kérdéseknek jártunk utána.
Elkezdett menekülni a pénz a kötvényalapokból: 2017-ben mintegy 180 milliárd forintnyi vagyont rántottak ki a befektetők ebből a terméktípusból. Nem csoda, hiszen a tartósan alacsony hozamkörnyezetben egyre kevesebb olyan kockázatkerülő kötvényportfólió van, amellyel érdemi hozamot lehet elérni. Szerencsére ebben a helyzetben is vannak olyan kötvényportfóliók, melyekkel akár 9%-os hozamot is el lehetett érni tavaly, de a lehetőségek tárháza egyre szűkül.
Nagy tervekkel álltak elő.
Van olyan forgatókönyv, hogy egyikőjük sem nyer egyértelműen.
Gyakorlati, jól bevált módszerek.
Úgy beszél, mintha nyert volna az államban.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.
