nyugdíj

Kertész Krisztián: szükség van-e állami beavatkozásra a nyugdíjrendszerben?

Kertész Krisztián gazdaságpolitika szakirányos végzős Ph.D. hallgató, az MSZP Ésszerűség és Felelősség Platformjának elnöke a nyugdíjrendszerekben található piaci és kormányzati tökéletlenségeket elemezi az alábbi írásban. A megállapítások a mikroökonómiai tökéletes/tökéletlen piac elméleti hátteréből, illetve a kormányzati beavatkozások által generált piaci kudarcok elméleti rendszeréből következnek. A cikk áttekinti a tiszta piaci megoldást is, (azaz amikor nincs állami beavatkozás), és a három nagy nyugdíjrendszeri megoldást is. A végkövetkeztetés valószínüleg sokak számára meglepő: az állam mindenféle nyugdíjrendszere jobban torzít a viszonyokon, és jobban eltávolítja a gazdaságot a Pareto-hatékony egyensúlytól, mintha egyáltalán nem lenne semmilyen nyugdíjrendszer, csak egyéni öngondoskodás és mellette rászorultságelvű öregségi létminimum-nyugdíj.

Csúcson a nyugdíjpénztárak részvény állománya!

Mind a magán-, mind pedig az önkéntes nyugdíjpénztárak vagyonában csúcsra emelkedett a részvény állomány aránya az idei esztendő második negyedévének végén - derül ki a PSZÁF legfrissebb statisztikai adataiból. Az állampapírpiaci dominancia azonban továbbra is töretlen.

Németh György: a damaszkuszi útról és az NDC-ről (nyugdíjvita)

Fehér Csaba megítélése szerint a lelkesedés indokolatlan, bevezetésével nem orvosolhatók a magyar nyugellátó rendszer problémái, a hozzá fűzött remények nagy része illúzió, esetleges megvalósítása pedig olyan gazdaságpolitikai, politikai és technikai követelményeket támasztana, aminek a jelen és jövő magyar kormányai megfelelni nem tudnának. Az én megítélésem szerint viszont mindennek az ellenkezője igaz, s itt a lehetőség, hogy pont kerülhessen a történet végére, ha már 1997-ben nem került, bár, őszintén megvallva, akkor még senki nem rendelkezett azzal a tudással, hogy mint lehet a történet végére pontot tenni.

Farkas András: az igazság pillanata (nyugdíjvita)

Nem áll meg a nyugdíjvita. Az alábbiakban Dr.Farkas András, az Aviva Életbiztosító Zrt. alapító általános vezérigazgató-helyettese, fejti ki magánvéleményét. Az írást változtatás nélkül tesszük közzé.

Változatok kormányzati nyugdíj stratégiára - 2005 júl. vs. 2006 szept.

Egy év és két hónap. Ennyi idő telt el a kormányzat által publikált két, nyugdíj kiadásokat összesítő, tervszámokat tartalmazó táblázat megjelenése között. 2005. júliusában a Nyugdíjstratégiai jelentés (2004-2008 konvergencia programja alapján), míg idén szeptemberben a frissített konvergencia program tartalmazza a nyugdíj kiadásokra vonatkozó stratégia tervszámokat 2050-ig. A két táblázat összevetése - a helyenként nehézkes összehasonlíthatóság ellenére - érdekes tanulságokat tartalmaz.

Dr. Novák Imre: egy pénzcsapot az egészségügy területén le kellene zárni

A portfolio.hu oldalain az elmúlt időszakban ismét fellángolt a nyugdíjreform vitája, melynek következő részeként az alábbiakban egy nyugdíj- és egészségbiztosítással kapcsolatos írást teszünk közzé. Jelen anyag ellenére azonban továbbra is alapvetően a nyugdíjrendszer reformjával kapcsolatos szakértői hozzászólásokat várunk.

Edison sorsa újra kísért - reagálás Hamecz és Holtzer véleményére

Dr. Hegedüs László, Mérnök-közgazdász, az MKB nyugdíjpénztár gyógyszeripari tagozatának vezetője jutatta el szerkesztőségünkhöz a tegnapi Este című műsorban, Hamecz István MNB ügyvezető igazgató és Holtzer Péter (OTP Alapkezelő igazgatóságának elnöke) által képviselt véleményekre megfogalmazott reakcióját.

Hamecz-Holtzer vélemény:
2006.09.06 10:19
Ez már rég nem nyugdíjbiztosítás


A szabad véleményalkotást tiszteletben tartva a Portfolio.hu az írás közreadása mellett felhívja a figyelmet, hogy az alábbiakban megfogalmazott kérdések nem egy esetben a téma olyan mélységét (vagy részletezettségét) érinti, melyre a tegnapi TV műsor adottságai (elsősorban idő) mellett eleve lehetetlen lett volna válaszolni.

Ez már rég nem nyugdíjbiztosítás

2012-től a nemzeti össztermék 5%-át elérő hiányt is generálhat a nyugdíjrendszer, ha nem történik változás a jelenlegi struktúrához képest - mondta Hamecz István, az MNB ügyvezető igazgatója tegnap az Estében. Holtzer Péter, az OTP Alapkezelő igazgatóságának elnöke - aki szintén a műsor vendége volt - a probléma gyökerét nem annyira a demográfiai helyzetben, mint a foglalkoztatottak illetve járulékot fizetők alacsony számában látja. Becslések szerint kb. egy millió olyan munkavállaló van, aki nem fizet járulékot, de ez indokolt lenne. A megoldást több fronton kell keresni. Egyrész ösztönözni kellene a minél későbbi nyugdíjbavonulást, emelni kellene a nyugdíjkorhatárt, de emellett más eszközökkel is növelni kellene az aktivitási rátát, a járulékfizetési hajlandóságot, a rokkantsági feltételeket pedig szigorítani kellene.

Fehér Csaba: a névleges egyéni számlás rendszer kritikája és más irányba tett javaslatok

A szerző, Fehér Csaba a Világbank közgazdásza. A Portfolio.hu hasábjain zajló nyugdíjvita kezdeményezője, Holtzer Péter szerint "ezzel az írással a vita rendkívül fontos fázisába ért. Ezért javaslom, hogy a vitát követő, értő közönség szánja rá idejét és energiáját a következő oldalak figyelmes elolvasására, mivel mind az eddigi hozzászólások, mind a várható további vélemények számára igen jó referenciapontul szolgálhat."

Folytatódik a nyugdíjvita: az eredeti rendszer alapvetéseinek feladása

Folytatódik a portfolio.hu hasábjain májusban Holtzer Péter által elindított nyugdíjvita. Az alábbiakban dr. Hegedűs László véleményét tesszük közzé, aki személyesen vett részt az egyik pénztár megalakításában, s évekig a pénztár igazgatósági tagja is volt.

A nyugdíjrendszer hézagai - az állami szférából is látható hiányosságok

Miközben a Portfolio.hu virtuális hasábjain megjelenő szakértői publikációk is jelzik, hogy a hazai nyugdíjrendszer számos válság tényezővel küzd, addig az Állami Számvevőszék egy közelmúltban publikált jelentése arra mutat rá, hogy még a korábban meghatározott szabályozói munka is lemaradásban van a tervekhez képest. A 2009-től és 2013-tól életbe léptetni tervezett változások jogszabályi környezete nem tisztázott több ponton, így jelenlegi formájában nyugdíjrendszerünk szabályozása már középtávon sem alkalmazható. A legnagyobb hiányosságok talán a korkedvezményes nyugdíjazás szabályozásában lelhetők fel, ahol a jelenleg érvényben lévő rendszer 2007. január 1-től már nem alkalmazható, az új előírások pedig még nem születtek meg.

Öregszünk... fájdalmasan öregszünk...

Az idő megállíthatatlanul halad. Ezen távolról sem új keletű tény azonban a szigorúan negatív demográfiai trenddel párosulva a jelenlegi nyugdíjellátási rendszerek mellett hosszú távon elkerülhetetlen változásokat generál a fejlett államok eladósodottságában. Az időskori és egészségügyi ellátás reformja nélkül a Standard & Poor’s egyik legfrissebb elemzése szerint a világ fejlett 32 tagállama közül 29 spekulatív besorolásba fog átkerülni 2050-re. Magyarország - mint a vizsgált mintában az egyik egyébként is leggyengébb fiskális bázissal rendelkező ország - 2020-ra kaphat spekulatív minősítést. Az S&P elemzői szerint a 2050-ig számított fedezetlen nyugdíjadósság hazánkban a 2. legnagyobb az elemzés tárgyát képező fejlett államok között, de a minket megelőző Japán legalább azzal indokolhatja a helyzetét, hogy náluk a legmagasabb a várható élettartam a világon. A jóléti intézményrendszerek reformja tehát (választási időszakok 14-15-16. havi nyugdíjígéreteit leszámítva) elkerülhetetlen. Némi lelki támaszt jelenthet a feltehetően távolról sem fájdalom mentes folyamatban, hogy gyakorlatilag az összes fejlett országban át kell esni ezen a területen egy jelentősebb kiigazításon. Az S&P szakértői szerint az általuk kidolgozott szimulációkban megjelenő extrém mértékű államadóságok nem fognak a valóságban is bekövetkezni, mivel a történelmi példák alapján a legtöbb kormányzat racionális lépésekkel reagál az eladósodottság szélsőséges növekedése esetén.

Simonovits András: Nyugdíjreform 2006?

Többévi mulasztás után az új szocialista-liberális kormánynak végre szembe kellett néznie a helyzettel, hogy a költségvetési kiadások elszakadtak a költségvetési bevételektől, 2006-ban a hiány - erős évközi megszorítások után is - a GDP 8%-a lesz. Mivel a teljes költségvetési kiadásoknak több mint 1/4-e nyugdíjkiadás, és a nyugdíjkassza hiánya a GDP-nek kb. 2%-a, logikusnak tűnhet a gondolat, hogy meg kell reformálni a nyugdíjrendszert. Hosszú távon még súlyosabbnak látszik a helyzet: népesség öregedése tovább folytatódik, azaz az egy dolgozóra jutó időskorúak száma még sokkal nagyobbra megnő.

Mekkora díjak terhelik a nyugdíjpénztári tagokat?

Tekintettel arra, hogy a pénztártagok által fizetett díjak a pénztárválasztásnál, illetve a pénztárak közötti esetleges átlépési döntésnél kiemelt jelentőséggel bírnak, a Felügyelet elemzési jelleggel áttekintette az egyes nyugdíjpénztárak díjstruktúráját.

Az alábbiakban a PSZÁF tanulmányt teljes terjedelemben közöljük.

Hogyan válasszunk nyugdíjpénztárat - befektetési hozam alapján?

Egy külföldi tanulmány megvizsgálta, hogy az emberek milyen szempontok alapján választanak bankot. Először természetesen mindenki a költségek, kamatok, pénzügyi kondíciók dominanciájára gondolna, ám a tanulmány bemutatta, hogy ezek a szempontok csak másodlagosak.

Az alábbiakban a PSZÁF júniusi hírlevelében megjelent írást közöljük teljes terjedelemben.

170+35 mrd Ft értékben vehetnek részvényt a magánnyugdíjpénztárak

A Gyurcsány-csomag kapcsán összeállított "pénzügyi saláta törvényben" a magánnyugdíjpénztárakat érintő legfontosabb változás, hogy minden pénztár köteles lesz három különböző portfóliót kínálni tagjainak, mely a "történelmileg" kialakult állampapír túlsúlyt kissé megtörve minden bizonnyal a részvények súlyának növekedéséhez vezet. Korábbi írásunkban rövid távon 120 mrd Ft körüli részvény befektetéssel számoltunk a pénztárak részéről, melyet évi kb. 30 mrd Ft-os addicionális kereslet egészíthet ki az éves befizetések kapcsán.

A hazai magánnyugdíjpénztárak összesített vagyonát, valamint tagjainak korfáját elemezve azonban számításaink szerint a fenti összegek akár a 170, illetve 70 mrd Ft-ot is elérhetik.

Gyurcsány-csomag: egy pozitív elem... segítség a részvénypiacnak?

Érdekes változásra bukkanhatunk a Gyurcsány-csomag kapcsán összeállított, a szakmában csak "pénzügyi saláta törvénynek" nevezett jogszabály módosítási tervezetében. A magánnyugdíjpénztárak portfólióját érintő legfontosabb változás, hogy minden pénztár köteles lesz három különböző portfóliót kínálni tagjainak, mely végre a "történelmileg" kialakult állampapír túlsúlyt követően minden bizonnyal a részvények súlyának növekedéséhez vezet. A tét nem kicsi piaci szempontból sem; a magánnyugdíj pénztárak 2006. március végén 1,220 mrd Ft-os vagyont kezeltek. Egy mérsékelt, 10%-os átlagos részvénysúly növekedést feltételezve 122 mrd Ft friss kereslet jelenhet meg a magyar részvénypiacon.
Amennyiben a törvényváltozást a Parlament megszavazza, úgy a magyar nyugdíjpénztárak is elmozdulhatnak az itthon oly sokszor példaként emlegetett lengyel minta irányába, ahol a pénztárak piaci aktivitás jelentős szerepet kapott egy életteli, IPO-kban gazdag tőkepiac kialakításában.

Bodor András: Nyugdíjreform és nyugdíjszakmai fogalmak "középhaladó szinten" minden érdeklődőknek egy vita kapcsán

A portfolio.hu lapjain folyó nyugdíjvita első cikkeinek íróival (Holtzer Péter, Bodor András) "frontálisan ütköző" véleményt közöl Németh György, de ha jobban megnézzük a vitatott pontokat - és elvonatkoztatunk a nyugdíjszakmában alkalmazott kifejezések helyességéről alkotott eltérő véleményektől - akkor kiderül, hogy a nézetkülönbségek nem is olyan élesek legalábbis e sorok írója elképzeléseihez képest.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kényszerszövetségesével bukhat Magyarország, Ursula von der Leyen megtalálta a kiskaput
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kedves Olvasónk!

A Portfolio híreinek, elemzéseinek többségét előfizetés nélkül olvashatod. Ez azért van így, mert a hirdetések jelentik szerkesztőségünk legfontosabb bevételi forrását. A célunk az, hogy ez hosszú távon is így maradjon.

Kérünk, ne használj adblockert, és olvasd tovább a Portfolio-t!