Az orosz nagyvállalatok dollármilliárdokat vonnak ki a nyugati bankokban tartott vagyonukból, ugyanis a korábban megpedzegetett amerikai szankcióktól tartanak - írja a Financial Times. A Fed által közölt friss adatok alapján az is elképzelhető, hogy az oroszok az amerikai állampapírpiaci kitettségüket is jelentősen csökkentették.
A paksi bővítéssel kapcsolatos orosz hitel után kamatot csak azt követően kell fizetnie Magyarországnak, hogy valamekkora finanszírozást már lehívott, és csakis a már lehívott összeg után - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára az MTI-vel pénteken. Orbán Gábor elmondta, hogy a paksi bővítésre az orosz féllel kötött pénzügyi megállapodásban rögzített finanszírozási konstrukció rendkívül kedvező magyar szempontból.
Hackerek támadták meg az orosz jegybank weblapját pénteken, nem sokkal a monetáris tanács kamatdöntése előtt - számolt be a Reuters.
Az orosz kormány csütörtökön elfogadta a paksi atomerőmű bővítéséhez nyújtott 10 milliárd eurós hitelmegállapodás tervezetét. A dokumentumban a hitel minden fontos paramétere szerepel, így el lehet végezni azokat a megközelítő számításokat, hogy a magyar államnak mikor, mennyit kell törlesztenie. A tervezet szerint már 2014-ban kamatot kell fizetnünk a lehívott orosz hitelrész után (a hitelrész azonban feltehetően alacsony lesz, mert a projekt első éveiben nem jelentkeznek jelentős költségek). Az is új elem, hogy a magyar állam 20%-os önrészének (2,5 milliárd euró, mai árfolyamon számolva közel 800 milliárd forint) már a projekt indulásánál rendelkezésre kell állnia, mert az orosz kivitelező a számlát a kezdetektől benyújtja a magyar államnak is.
Hétfõn orosz fegyveresek tüzet nyitottak a Krím-félszigeten egy katonati bázis elfoglalása során, a NATO pedig felderítõ gépeket küldött a keleti határaihoz, azaz Lengyelország és Románia fölé. Az indoklás szerint a lépést azért tette, mert nem enyhül az orosz-ukrán konfliktus a most vasárnapi krím-félszigeti népszavazás elõtt. A szavazást egyébként a nyugati közösség illegálisnak tartja és emiatt azzal fenyegette meg Oroszországot, hogy ha sürgõsen nem változtat az általa követett irányon, akkor akár még ezen a héten újabb szankciókat kaphat a "nyakába". Kedd délelõtt újra megszólalt a nyilvánosság elõtt Viktor Janukovics elüldözött ukrán államfõ, aki továbbra is államfõnek tekinti magát. Angela Merkel szerint szanckiókat kell alkalmazni Oroszországgal szemben, amelynek a krími akciói bekebelezést jelentenek.
Nem elég az idén lejáró államadósság és kifizetetlen számlák rendezésére az ukrán jegybank devizatartaléka, ezért a mielõbbi IMF hitelrészlet lehívás reményének adott hangot mai nyilatkozatában az ukrán pénzügyminiszter. A kormányfõ csütörtökön felszólal az ENSZ BT ülésén a Krím-félszigeten március 16-ra tervezett népszavazás ügyében, közben orosz fegyveres erõk egyre nagyon befolyást szereznek az elzárt, egyelõre Ukrajnához tartozó félsziget területén. Az amerikai és a kínai elnök a tárgyalásos rendezés szükségességére szólított fel az orosz-ukrán válság kapcsán. A lengyel PKO bank jelentős veszteséget írt le Ukrájnában mûködő leányánál a krízishelyzet miatt, ami rossz óment jelenthet az OTP-nek.
Az Európai Bizottság energiaügyi biztosa szerint Oroszország nem állítja le és nem is csökkenti a földgázszállítást az Európai Unióba az ukrajnai válság miatt. Mindeközben a Gazprom várhatóan visszaemeli a földgáz árát Ukrajna számára.
A hét végére ismét kiéleződött a konfliktus Oroszország és az Ukrajna területi egységéért kiálló nyugati hatalmak között, a krímiek elszakadása miatt. Úgy tűnik, hogy az Európai Unió is kész keményen reagálni, Vlagyimir Putyin orosz elnök viszont nem hajlandó meghátrálni. Egyes kommentárok szerint ez ismét nagyon veszélyes helyzetet eredményez a konfliktusban.
Befagyasztották Viktor Janukovics és másik 17 ukrán európai számláit, eközben ötszáz orosz deszantos érkezett Szevasztopolba és az orosz flotta két hajó elsüllyesztésével akadályozta az ukrán flotta kifutását a Fekete-tengerre. A krími parlament ma arról szavazott, hogy Oroszországhoz csatolnák a félszigetet. A mai brüsszeli csúcstalálkozó után az Európai Unió felfüggesztette Oroszországgal a vízumügyi tárgyalásokat, Obama szerint pedig nemzetközi jogokat sértett a krími népszavazás és szankciókat helyezett kilátásba.
Az ukrán-orosz helyzet hatására március 3-án jelentősen megemelték az európai gázszolgáltatók az orosz forrás gázimportjukat, annak ellenére, hogy a meleg időjárásnak betudhatóan rekord szinten van a gáztárolók töltöttsége - számol be a Bloomberg.
Szerdára lecsillapodtak a kedélyek az orosz-ukrán konfliktusban, viszont a másik szálon felpörögtek az események. Az ukrán pénzügyminiszter ugyanis azt közölte, hogy tárgyalásokat kezdenek hitelezőikkel a devizaadósság átstrukturálásáról. Eközben a mai napon José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy Ukrajna 11 milliárd eurós csomagot kaphat, amennyiben megállapodik az IMF-el.
Az orosz jegybank szerdán közzétett adatai szerint hétfőn 11,4 milliárd dollárt költött a rubel védelme érdekében. Ez még nagyobb, mint a hétfői kereskedésben találgatott 10 milliárd dolláros összeg.
Az amerikai kormány az iráni pénzügyi korlátozásokhoz hasonló szankciók bevezetésével fenyegeti az oroszokat - írja a Financial Times. A banki korlátozásokat abban az esetben vezetik be, ha az orosz hadsereg bevonul Kelet-Ukrajnába. A kereskedelmi és tőkepiaci szankciók ötletéről egyelőre csak tárgyalások folynak, eközben az uniós diplomaták már elérték, hogy Janukovics és korábbi vezetőtársainak számláit befagyasszák.
Jelentõsen enyhült hétfõ este óta a feszültség az orosz-ukrán válságban és így a nemzetközi pénz- és tõkepiacokon is, hiszen elõbb kedd reggel Vlagyimir Putyin orosz államfõ visszarendelte a hadügyi egységeket Oroszország nyugati részérõl, majd déli sajtótájékoztatóján jelezte: most nincs szükség katonai beavatkozásra Ukrajna területén. A jogot mindenesetre fenntartja magának Oroszország, hogy a Krím-félszigeten élõ oroszok védelmében beavatkozzon, de szavai szerint a háború csak a legvégsõ eszköz a célok elérésére. Az Egyesült Államok felõl formálódó orosz politikai-gazdasági szankciókra Moszkva kemény választ adna, igaz sok múlik még azon, hogy az európai állam-és kormányfõk csütörtöki rendkívüli csúcstalálkozóján milyen közös álláspont születik.
Fontosabb részletek
Napok óta rendkívül feszült a helyzet a szomszédban. Folyamatosak az üzengetések Oroszország és Ukrajna között, megy az erőfitogtatás, a szankcióval fenyegetés a nyugati államok és Moszkva között. A konfliktus esetleges negatív hatásairól több cikkünkben is beszámoltunk, de most titeket kérdezünk: a mostani helyzetben mennyire féltek a szomszédban zajló eseményektől?
Hétfõ délutánra pattanásig feszült helyzet alakult ki a hétvégi orosz-ukrán konfliktus után. Az Interfax beszámolója szerint az oroszok hétfõn gyakorlatilag ultimátumot adtak az ukrán erõknek kedd hajnalig, Oroszország azonban cáfolta a hírt. Közben a nyugati hatalmak minden fronton támogatásukról biztosították Ukrajnát, Kína pedig az oroszok oldalára állt. Az ukrán miniszterelnök komoly megszorítást jelentett be.
Fontosabb részletek
Eddig sem volt túlságosan drága az orosz részvénypiac, az elmúlt napok zuhanása után azonban még olcsóbbak lettek az orosz részvények. A helyzet azonban most kezd eldurvulni, így korántsem lehetünk biztosak abban, hogy nem folytatódik az esés, hiszen az orosz-ukrán félháborús helyzet eldurvulása és elhúzódása esetén akár jelentősebb tőkemenekítés is megindulhat az orosz piacról, a kockázatok pedig jelentősek, így korai lehet még betárazni a moszkvai papírokból.
Egyes piaci elemzők szerint a hétvégi ukrán-orosz fejlemények után elindult piaci zuhanás nem tart hosszú ideig és hamar elmúlik a pánikhangulat. Más elemzők viszont úgy ítélik meg, hogy a konfliktus miatt elhúzódhatnak a tárgyalások Ukrajna pénzügyi kimentéséről, ami pedig megviselheti az ukrán eszközöket.
A hétvégén jócskán túlhaladták az ukrán események azt az állapotot, amit a tőkepiacok a pénteki kereskedés során még árazni, értékelni tudtak. Az ukrán, az orosz, valamint a feltörekvő piacok látványosan reagálhatnak a hétfői nyitáskor.
Váratlanul érte Európát és az Egyesült Államokat szombaton az AFP francia hírügynökség által megkérdezett elemzők szerint, hogy Barack Obama amerikai elnök figyelmeztetése ellenére - miszerint minden ukrajnai intervenciónak ára lesz - bejelentették a Vlagyimir Putyin orosz elnök által kezdeményezett katonai beavatkozást.
Megszólalt az indiai hadsereg.
A Berkeley professzorának írása.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
A korábbi erőteljes állítás után.
A jelenlegi adatok szerint sereghajtók vagyunk az EU-ban.
Nagy Márton elégedett az intézkedés hatásaival, a kereskedők kevésbé
Az OXO Technologies vezére a Business podcast vendége volt.
