A reggeli nyilatkozatánál is élesebben fogalmazott csütörtökön kora délután Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök, ugyanis gyakorlatilag arról beszélt, hogy az EU most készülő második szankciós csomagja az orosz gazdaság elnyomását és a jövőbeli felemelkedésének elvágását célozza majd.
Nagy-Britannia legnagyobb hazai hitelezője, a Lloyds csütörtökön bejelentette, hogy az ukrán válság súlyosbodása miatt "fokozott készültségbe" kapcsol, hogy kivédje az esetleges orosz kibertámadásokat.
Beszédet tartott az Ukrajna elleni orosz támadás kapcsán Ursula von der Leyen, aki kemény szankciókat lengetett be Brüsszel részéről Moszkvával szemben.
A ma hajnalban megkezdődött orosz invázió hírére már a kora reggeli óráktól záporozni kezdtek az uniós vezetők elítélő nyilatkozatai a Twitteren és mindegyikben egyrészt élesen elítélték Oroszország lépését, másrészt nagyon súlyos azonnali szankciókat helyeztek kilátásba. Mivel ma este 8-ra rendkívüli EU-csúcsot hívtak össze Brüsszelbe, így az eseményen bizonyára el is döntik az első lövésnél sokkal súlyosabb szankciók kereteit.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter csütörtök reggel már arra kérte a világ vezetőit, hogy sürgősen cselekedjenek, mérjenek válaszcsapást Oroszországra az Ukrajnát ért katonai támadás miatt.
Svájc egyelőre nem vezet be szankciókat Oroszország ellen a szakadár délkelet-ukrajnai "népköztársaságok" elismerése miatt, de továbbra is szavatolja, hogy ne lehessen kijátszani az alpesi ország közbeiktatásával az Európai Unió által elrendelt büntetőintézkedéseket - közölte szerdán a berni kormány.
Az egyik legsúlyosabb szankciós "fegyver" a nyugati hatalmak kezében, ha az orosz bankrendszert elvágják a globális bankrendszertől, azaz letiltják a SWIFT üzenetküldő rendszer használatát az orosz bankoknál. Ugyanakkor, amit Iránnal könnyedén megtett az EU 2012-ben, azt most nem tudja ugyanolyan egyszerűen meglépni, ugyanis az orosz bankrendszer sokkal mélyebben be van ágyazva a globális pénzügyi rendszerbe, és jelentős járulákos kárral járhat, ha bevetik a SWIFT-szankciót. Megnéztük, hogy milyen hatása lenne, ha mégis így döntenének az első, óvatos szankciós csomagok után.
Miközben hetek óta azt hangoztatták a nyugati hatalmak, hogy ha csak kicsit is behatol Ukrajna területére az orosz hadsereg, rögtön nagyon durva szankciókat kap a nyakába Oroszország, aközben az elmúlt 24 órában bejelentett szankciók csak korlátozottak és inkább egy szankciós lépéssorozat első lépésének tekinthetők. A megváltoztatott nyugati stratégia célja az, hogy a további, egyre súlyosabb szankciók kilátásba helyezésével próbálják elrettenteni Vlagyimir Putyint Ukrajna további területeinek elfoglalásától, de nagy kérdés, hogy ez valóban képez-e visszatartó erőt. A nyugati hatalmak egyelőre óvatos, lépcsőfokokban gondolkodó megközelítése mögött nyilván gazdasági-pénzügyi érdekek, illetve az oroszokkal szembeni nem egységes elutasítás húzódik meg, így viszont a hónapok óta hangoztatott durva szankciós tervekről már most látszik, hogy csak retorikai elemek voltak, amelyek egyfajta bátorítást is jelenthetnek az orosz vezetésnek. A helyzet persze bármikor megváltozhat, amit az is jelez, hogy a brit kormányfő szerda este már a létező legszigorúbb szankciós csomag összeállításának előkészületeiről beszélt és csütörtökre rendkívüli EU-csúcsot is összehívtak.
Legyelország és Litvánia szerint Ukrajna megérdemli, hogy EU-tagjelölt státuszt kapjon, ehhez készek támogatást nyújtani Kijev részére – írja a Reuters.
Boris Johnson brit miniszterelnök a House of Commonsban bejelentette, hogy Nagy-Britannia további védelmi célú fegyverszállítmányokkal és egyéb, nem katonai jellegű támogatással segíti Ukrajnát. A szerdai PMQs során a munkáspárti Keir Starmer kérdése során kiderült az is, hogy Boris Johnson már felkérte a brit távközlési felügyeletet a propagandaeszköznek tartott orosz állami RT hírtelevízió nagy-britanniai műsorszolgáltatási tevékenységének felülvizsgálatára.
A kelet-ukrajnai oroszbarát szakadár területek függetlenségének elismerése miatt Oroszországgal szemben az Európai Unió tagállamai által elfogadott megszorító intézkedések szerda este vagy csütörtökön életbe fognak lépni - jelentette ki Clément Beaune francia Európa-ügyi államtitkár.
Nem okoz bajt Németországban az Északi Áramlat-2 földgázvezeték üzembe helyezésének felfüggesztése, a kormány gondoskodott az ellátás biztonságáról - mondta a szövetségi kormány gazdasági minisztere egy szerdai interjúban.
Elkészült az orosz-ukrán válság miatti oroszellenes szankciós csomag jogi szövege szerda délelőttre, és ma délután 3-ig tart az írásos jóváhagyási folyamat a tagállamokban, így amint az utolsó ilyen aláírás is beérkezik, rögtön közzéteszik azt az uniós közlönyben – közölte egy uniós illetékes a Reuters tudósítása szerint. A Politico konkrét részleteket is megtudott arról a szövegről, amin a jogi csapatok egész éjjel dolgoztak.
Idén eddig 32 milliárd dollárral csökkent az orosz szupergazdagok vagyona, és az ukrán konfliktus súlyosbodása csak még tovább növelheti veszteségeiket – számol be a hírről a Bloomberg.
Az orosz-ukrán válság miatt támogatja Sanna Marin finn miniszterelnök, hogy egy új kockázatelemzést végezzenek el a Paks II. testvérprojektjének számító finn Fennovoima atomerőműnél, amelyet a magyarhoz hasonlóan szintén a Roszatom épít – írja a yle nevű lap.
Miután tegnapelőtt nagyon úgy nézett ki, megkezdte Oroszország Ukrajna invázióját, tegnap már úgy tűnt, inkább csökkentik az orosz vezetők a feszültséget és újra tárgyalni akarnak. Elképzelhető, hogy ez részben annak köszönhető, hogy a szigorú büntetések és nagy ígéretek ellenére a legtöbb nyugati ország kifejezetten mérsékelt szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Ettől függetlenül Vlagyimir Putyin még biztosan nem tett le az Ukrajnával kapcsolatos terveiről, csak talán egy kicsit visszavette ennek megvalósítási gyorsaságát. Itt van az öt legfontosabb esemény a tegnapi napról.
Az amerikai elnök kedden éjfél körül ismertette az Oroszország ellen elfogadott első szankciócsomagot, amely egyebek között két pénzintézetet, a VEB-et és az orosz védelmi ipar gerincbankját, a Promszvjazbankot (PSB) érinti. A Bloomberg úgy értesült, az amerikai kormány készen áll arra, hogy szükség esetén szankciókat vezessen be más orosz pénzintézetekkel, köztük a Sberbankkal és a VTB-vel szemben.
Nehéz időkre számítanak az európai bankok most, hogy fokozódik az orosz-ukrán konfliktus és egyre több szankciót jelentenek be Oroszországgal szemben. Mindeközben az amerikai bankok vezetői nyugodtabbak, az ő tevékenységeiket kevésbé érintik a szankciók, mivel elhanyagolható kitettséggel bírnak Oroszországban – írja a Reuters.
További szankciók jöhetnek, ha Oroszország folytatja az Ukrajna ellen megkezdett inváziót – állítja egy meg nem nevezett, szenior kormány-tisztségviselő a Reutersnek.