Az előttünk álló hét rendkívül sűrű lesz makroadatok terén, hiszen minden napra jutnak fontos információk, és még a magyar szempontból munkaszüneti napnak számító szerdán is érdemes fél szemmel figyelni a délutáni-esti híreket.
Ha valaki júniusban 1 milliót befektet a tegnap megismert Nemzeti Kötvénybe, akkor 5 év múlva 273 ezer forinttal lesz gazdagabb. Ezt viszonylag egyszerű kiszámolni, ugyanakkor ez nem minden, amit az új lakossági állampapír nyújt: rövidebb lejáratokon egyértelműen veri társait, és szinte bármikor megéri majd visszaváltani. Az inflációkövető papírok hozamát azonban csak addig múlja felül, amíg nem emelkedik (tartósan) az infláció bizonyos szintek fölé. Összehasonlítottuk az új állampapírt meglévő és megmaradó társaival.
Komoly hozamcsökkenést láttunk a márciusi magyar állampapír-aukciókon, ráadásul az ÁKK a tervezettnél több kötvényt tudott eladni. A jelek szerint részben az uniós pénzek csordogálása miatt biztos helyzetben van Magyarország finanszírozása, nincs szükség minden áron forrásbevonásra. Persze kérdés, hogy ha a lakossági értékesítés a következő hónapokban is alulteljesít majd, akkor meddig lesz ez fenntartható.
Több mint 200 milliárd forinttal csökkent februárban a lakossági állampapírok állománya, ekkora visszaesésre évek óta nem volt példa - derül ki a csütörtökön közzétett részletes államháztartási adatokból. Kis utánajárás után az a kép rajzolódik ki, hogy most járnak le azok az állampapírok, melyek az elmúlt években a bankok kezébe kerültek, és a szigorítás miatt már nem tudják megújítani őket. Emellett persze a lakosság étvágya sem akkora, mint korábban, ezért lehet most feltűnő a nagy egyszeri állományok eltűnése.
A családok Babakötvényben tartott megtakarítása tavaly november óta 10 milliárd forinttal, 60 milliárd forintra emelkedett február végére - közölte az ÁKK. Ahogy nemrég írtunk róla, a lakás-takarékpénztári támogatás megszüntetése után a maga 5,8%-os kamatával túlzás nélkül ez az egyik legjobb magyar rendszeres befektetés a gyermekkel rendelkezők számára, így nem lehet véletlen ez a látványos népszerűségnövekedés.
Alig 28 milliárd forinttal emelkedett januárban a lakossági állampapírok állománya, ami eltörpül az egész évre tervezett 800 milliárdos bővülés mellett - derül ki a csütörtökön megjelent részletes államháztartási tájékoztatóból. Ennek fényében talán nem véletlen az ÁKK szerdai bejelentése arról, hogy több lakossági termék kamatát is megemeli, a jelek szerint erre is szükség lehet, hogy felpörögjön az értékesítés.
Az előzetesen tervezett 30 milliárd forint értékben adott el csütörtökön 12 hónapos diszkont kincstárjegyet az ÁKK, a változó kamatozású kötvényekből viszont a meghirdetettnél többet vittek el.
A tervezett 25 milliárd forint értékben adott el három hónapos diszkont kincstárjegyet kedden az ÁKK, a hozam pedig alig változott, továbbra is szinte nullán áll.
A meghirdetett 25 milliárd forintnyi három hónapos diszkont kincstárjegyet sikeresen értékesítette kedden az ÁKK, a hozam pedig nagyjából változatlan volt.
A tervezett 30 milliárd forint értékben adott el 12 hónapos kincstárjegyeket csütörtökön az ÁKK, míg a változó kamatozású kötvényekből a meghirdetettnél több fogyott el.
Csökkenő hozam mellett adott el 25 milliárd forint értékben három hónapos diszkont kincstárjegyet kedden az ÁKK, a jelek szerint az államnak jelenleg nincs igazán szüksége forrásra.
A tervezett 40 helyett csak 35 milliárd forint értékben adott el 12 hónapos diszkont kincstárjegyeket az ÁKK, mely emellett 9 milliárdnyi változó kamatozású kötvényre is vevőt talált.
Az eredetileg tervezett 30 milliárd forint értékben adott el 3 hónapos diszkont kincstárjegyeket az ÁKK, de a hozam október óta nem látott szintre emelkedett.
A január eleji kiugró siker után csütörtökön a tervezett 65 helyett csak 62 milliárd forint értékben tudott eladni kötvényeket az ÁKK, miután egyik futamidő esetében sem volt kimagasló az érdeklődés. Ennek köszönhetően a hozam is kismértékben emelkedett a két héttel ezelőttihez képest.
Az eredetileg tervezett 40 milliárd forint értékben adott el 12 hónapos diszkont kincstárjegyeket az ÁKK csütörtökön, a változó kamatozású kötvényekből viszont a tervnél több fogyott el.
Tavaly a teljes adósság 20 százaléka alá csökkent a deviza részaránya, a lemorzsolódás pedig az idén folytatódhat, hiszen a tervek szerint nem bocsát ki devizakötvényt Magyarország. A kérdés csak az, mekkora devizaadósságot tartanának kívánatosnak a döntéshozók, hiszen lassan elkezdhetnek azon gondolkodni, hogy akár a 10 százalékos arányt vegyék célba, főleg akkor, ha a tervek szerint sikerül a lakossággal még több állampapírt megvetetni. Orbán Viktornak ősszel volt egy érdekes kijelentése, mely arra utal, hogy a devizaadósság átalakítása is elindulhat, a távol-keleti piacok felé fordulhatunk.
Az előzetesen tervezett 40 milliárd forint értékben adott el három hónapos diszkont kincstárjegyeket az ÁKK kedden, a hozam pedig továbbra is a nulla körül ingadozik.
A tervezett 70 helyett 88,5 milliárd forint értékben adott el kötvényeket csütörtökön az ÁKK, főleg az öt- és tízéves papírokra volt kiugró kereslet, ennek köszönhető a terven felüli értékesítés.
A célunk, hogy öt év alatt megduplázzuk a lakossági állampapírok állományát - jelentette ki pénteken Varga Mihály pénzügyminiszter. Ez váratlan és merész kijelentés, megnéztük, mi kellene ahhoz, hogy teljesüljön. Az biztos, hogy egy ilyen lépéssel a már most is erőteljesen a háztartások finanszírozására támaszkodó magyar finanszírozás még jobban eltolódna abba az irányba, aminek vannak kockázatai és hátrányai is a nyilvánvaló előnyök mellett.