űrkutatás

Ezen áll, vagy bukik az USA világhatalmi státusza

Nemrég foglalkoztunk már egy hosszabb írás keretein belül az űrszektorral, egészen pontosan akkor a Perseverance Marson történő landolásának apropóján vettük elő a témát. Megnéztük a szektor jövőjével kapcsolatos kilátásokat és az aktuális, betervezett projekteket, illetve a teljesség igénye nélkül megnéztünk négy magánkézben lévő vállalatot, melyek potenciálisan jó befutók lehetnek akkor, amikor igazán beindul az űripar.
Mostani cikkünk egy új szögből, más perspektívából tárgyalja az űrszektor helyzetét: az USA és Kína között a világhatalmi vezető szerepért folyó gigászi küzdelem egy lehetséges új csatatereként mutatjuk be az űripart, ahol akár a magáncégekkel való együttműködés szorosságán is múlhat, hogy melyik ország szerzi meg a vezető űrhatalmi státuszt a jövőben. Ezen magáncégek közül persze több tőzsdén jegyzett vállalat is van, így egy-egy részvény megvásárlásával minden további nélkül részesei lehetünk a történelmi versenyfutásnak.

Európa saját maga vinné fel űrhajósait a világűrbe? – A SpaceX sikere adhat lökést az uniós rakétafejlesztésnek

Idén a tervek szerint az Európai Űrügynökség (ESA) két űrhajósa is feljut a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) a SpaceX Crew Dragon űrhajójának fedélzetén két különböző küldetés keretében. Utoljára 2011-ben fordult elő, hogy nem orosz misszió keretében jutott fel az űrbe egy európai űrhajós. Európa USA-tól vagy Oroszországtól való függése űrhajósainak az ISS-re való juttatása terén a legoptimistább forgatókönyvek szerint is várhatóan még legalább egy évtizedig fog tartani, hiszen a még fejlesztés alatt álló következő generációs európai rakéta, az Ariane 6 sem lesz alkalmas arra, hogy a SpaceX Falcon 9 rakétájához hasonlóan emberes küldetést vigyen fel az űrbe. Az európai technológiát a SpaceX rakétája a részbeni újrahasználhatóságával is felülmúlja, ami alaposan felforgatta a kereskedelmi célú rakétakilövések piacát, ahol eddig Európa erős pozíciókkal rendelkezett.

Mikor léphet újra ember a Holdra?

Joe Biden új amerikai elnök elődje számos intézkedését felülírta, azonban az űrkutatások területén támogatásáról biztosította a Donald Trump által elindított Artemis-programot, amely 1972 után ismét embert vinne a Holdra. A Trump-adminisztráció 2024-re célozta meg az újabb emberes Holdra szállást, a Biden-kormányzat azonban nem jelölt ki céldátumot. Ez nem is véletlen, hiszen szakértők szerint 2024-re a missziót szinte lehetetlenség megvalósítani a projekttel kapcsolatos finanszírozási és technikai nehézségek miatt. Sokáig azonban nem tolhatja ki Washington a küldetés időpontját, ha azt akarja, hogy amerikai legyen a következő ember a Holdon, mivel az utóbbi években Hold-programjával komoly sikereket elérő Kína is azt tervezi, hogy az évtized végére embert juttat a Föld körül keringő égitestre.

A Hold után most a Marson alakítana nagyot Kína – Újabb lépés a világűr dominálása felé?

Ha a pár hete a Mars körüli pályára állást sikeresen abszolváló Kínának májusban sikerülne a vörös bolygón történő becsapódásmentes landolás, illetve marsjárójának működtetése is, akkor a második ország lenne a világon az USA után, amely elmondhatja magáról, hogy ezt a hármas feladatot kipipálta, amit éppen a kínai kommunista párt megalapításának 100. évfordulójára időzített Peking. A népköztársaság kikiáltásának centenáriumára, 2049-re pedig nem kisebb célt tűzött ki az utóbbi időben Hold-programjával több világelsőséget bezsebelő Kína, minthogy a világ vezető űrhatalma lesz. Ennek elérésében kiemelt szerepet kaphat a Nemzetközi Űrállomás riválisának szánt, 2022 végére tervezett saját űrállomásának kiépítése.

Az emberiség legnagyobb kihívása - Valósággá válik az álom?

Mindig is piszkálta az emberiség fantáziáját, hogy milyen lehet a világűr: léteznek-e rajtunk kívül is életformák, lehet-e hatékonyan vizet bányászni a Marson, milyen lehet a légüres semmiben lebegni és így tovább. Az Egyesült Államokkal az élen rengeteget költenek az országok a különböző űrkutatási projektekre, de a privát cégek is egyre inkább helyet követelnek az asztalnál, élükön az Elon Musk és Jeff Bezos által irányított vállalatokkal. Az előttünk álló évtizedeket tekintve hatalmas potenciál lehet az űrkutatásban, a gyors fejlődést és előrehaladást nem csak a költségek radikális csökkenése, de az egyre növekvő társadalmi igények is hajtják. Ennek apropóján most "szétnéztünk a világűrben" - megnéztük, hogy milyen nagyobb projektek várhatóak a közeljövőben, kik mozgatják a szálakat, mi várható az űripar számára, és a legfontosabb: befektetőként hogy lehet mindebből profitálni.

Indul a Marson az élet nyomainak keresése, de ez még csak a kezdet - 8 izgalmas űrprojekt az idei évre, amiről még alig hallottunk

A héten sikeresen landolt a Marson a Perseverance marsjáró, amelynek közel kétéves küldetése alatt a célja, hogy bizonyítékot találjon a marsi mikrobiális élet nyomaira és vizsgálja az emberi marsmissziók lehetőségeit. De nem ez az egyetlen izgalmas űrkutatási projekt ebben az évben, a Forbes összegyűjtötte a 8 legfontosabbat, amelyekről nem lehetett sokat hallani eddig.

50 éve nem történt olyan, amit ma meglépett Kína: robotszondát indított a Holdra

Robotszondát indított Kína kőzetminták vételezésére a Holdra helyi idő szerint kedd hajnalban.

Megállapodást írt alá a magyar kormány a legnagyobb amerikai magán-űrkutatási céggel

A Facebookon közzétett videójában foglalta össze washingtoni útjának eredményeit Szijjártó Péter külügyminiszter, aki egyedüli uniós külügyminiszterként részt vett Izrael és az Egyesült Arab Emírségek, valamint Bahrein közötti békemegállapodás aláírási ceremóniáján a Fehér Házban.

Űrkutatási vezetőt nevezett ki az Amazon

Peter Marquez, a Fehér Ház volt űrpolitikáért felelős nemzetbiztonsági tanácsadója lesz az Amazon Web Services űrkutatási vezetője – írja a CNBC.

Többször használható űrsiklót tesztelt Kína, de semmit nem árulnak el róla és képeket sem közöltek

Újrafelhasználható űrsiklót tesztelt sikeresen Kína – jelentette be a Hszinhua állami hírügynökség.

Rekordmennyiségű fát irtottak ki Brazíliában idén

Rekordmértékben növekedett az erdőirtás az Amazonas-medence brazíliai részén az év első felében - derült ki a kormány által pénteken közzétett előzetes adatokból.

Elon Musk és a NASA történelmi pillanata: sikeresen kilőtték az amerikai űrhajót

Helyi idő szerint szombat délután sikeresen felbocsátották Floridából a SpaceX űrhajóját két asztronautával a fedélzetén.

Nem csak az aszteroidáktól kell félnünk – Most zuhant egy hatalmas rakéta vissza kontrollálatlanul a Földre

Egy 18 tonnás kínai rakéta zuhant az űrből az Atlanti-Óceánba múlt héten, ráirányítva a figyelmet arra, hogy milyen veszélyeket rejthet az űr „összeszemetelése”, ami azóta folyik, hogy az emberiség először kilépett az űrbe. A NASA becslései szerint mintegy 500 ezer darab, az üveggolyónál nagyobb méretű tárgy kering a Föld körül, potenciális veszélyt jelentve a műholdakra és űrhajókra. Tudósok véleménye alapján ha ez így folytatódik akkor akár az űrkutatás és a műholdak használata is ellehetetlenülhet. Szerencsére már vannak cégek, amelyek az űrszemét eltakarításán dolgoznak.

Elon Musk teker egyet a műholdjain, hogy ne legyenek annyira fényesek

Csökkenti műholdjainak fényességét a SpaceX amerikai űrkutatási magánvállalat, amely szerdán állította Föld körüli pályára a tervezett "űrinternetjének" újabb 60 műholdját.

A Holdon építene állomást Kína