Több millió tonna magyar gabona hasznosításáról, felvásárlási árakról, ukrán és orosz piaci nyomásról, áfacsalók trükkjeiről, a nemrég bevezetett fordított áfa hatásáról, élelmiszerár-robbanásról, a tervezett földtérvény várható hatásairól, spekulációról, a hazai árutőzsde súlytalanságáról, és a mezőgazdaság legégetőbb problémáiról beszélgettünk Kócza Zsolttal, a Cargill Magyarország Zrt. elnök-vezérigazgatójával.
Ma reggel tette közzé harmadik negyedéves számait a Magyar Telekom. A társaság árbevétel szinten a vártnak megfelelő eredményt közölt, operatív szinttől az eredménysorokat azonban egy egyszeri tétel torzítja, a társaság ugyanis Macedóniában ingatlan tranzakciót hajtott végre. Az alapfolyamatokban továbbra sincs változás, a mobil és a vezetékes hang alapú szolgáltatások továbbra is visszaesést mutatnak, a negyedév során a leányvállalatok is gyengén teljesítettek.
A gyorsjelentés fontosabb pontjai:
Több százezer forintot ajándékba ad az árfolyamgát egy átlagos devizahitelesnek. Ennek ellenére szeptember végéig a jogosultaknak mindössze 13%-a, 65 ezer adós élt a lehetőséggel. Az idő szorít, hiszen az igényeket év végéig lehet benyújtani a bankoknál. A Portfolio.hu nem reprezentatív felméréséből kiderült: a pénzügyi szakma közel háromnegyede szerint nincs szükség újabb devizahiteles mentőcsomagra.
Az elmúlt hónapot mérsékelt emelkedéssel zárta a BUX index, a rövid távú részvénypiaci kilátásokat illetően azonban növekvő bizonytalanság tükröződik a hazai alapkezelők körében. Ez pedig az eszközosztály saját benchmarkhoz képesti súlyozásában is megmutatkozik, a részvények esetében jelenleg 31%-os nettó alulsúlyozás figyelhető meg. Ilyen szintű pesszimizmusra idén január óta nem volt példa. A hazai blue chipek közül a Magyar Telekom lett a portfóliómenedzserek kedvence, az OTP pedig a múlt hónaphoz képest sokat veszített vonzerejéből.
A pénzügyi közvetítés nem működik, a termelő kapacitások erodálódnak, ezért a magyar gazdaság potenciális növekedése tartósan és radikálisan csökken - mondja a Portfolio.hu-nak adott interjújában Király Júlia. Az MNB alelnöke szerint a bizonytalanság egyértelmű jele, hogy nincs érdemi banki termékfejlesztés, a tranzakciós illeték miatt ráadásul jövőre a bankszektornak egy eddig rendben lévő funkciója is sérül. Ha a bankokon múlna, akár már most növelnék hitel/betét arányukat, ehhez azonban egy EU/IMF-megállapodással is megfejelt gazdaságpolitikai fordulatra lenne szükség.
Ma hajnalban tette közzé az idei harmadik negyedévre vonatkozó gyorsjelentését a nagyobbik hazai tőzsdei gyógyszergyártó, a Richter, mely a legtöbb soron alulmúlta az elemzői várakozásokat. A nettó profit 57%-kal esett vissza, ami több mint 10%-kal marad el az általunk készített konszenzusban szereplő értéktől.
A gyorsjelentés főbb pontjai:
- Tovább folytatódott a hazai árbevétel csökkenése, a harmadik negyedévben forintban mérve mintegy 20%-os volt a visszaesés;
- A FÁK-régió ezúttal is húzóerőnek bizonyult átlag feletti euróban mért növekedéssel, Oroszországban 15%-os bűvülés mutatkozott;
- Ukrajna és a többi FÁK-ország is szépen teljesített;
- Az USA-értékesítések tovább zuhannak;
- Bázishatásoknak, valamint az emelkedő működési költségeknek köszönhetően jelentős, közel 60%-os visszaesés mutatkozott az üzemi profitban;
- a pénzügyi veszteség ugyan csökkent év/év alapon, a nettó eredmény azonban így is 57%-kal zsugorodott, ami a 12 havi gördülő profit értéket is lefelé húzta;
- Az idei évi EPS-konszenzus 71%-át sikerült hozni az első kilenc hónapban;
- A nettó pénzállomány részvényekre vetítve mintegy 3000 forint, ami a tegnapi záróár 7%-ának felel meg.
A várakozásoktól elmaradó profitszámok, és az összességében bizonytalan befektetői hangulat hatására nem lennénk meglepődve, ha a részvények piacán a mai kereskedésben negatív árfolyam reakció mutatkozna. Fontos persze kiemelni, hogy a menedzsment mai sajtótájékoztatóján elhangzottak változtathatnak az összképen. Értékeltség szempontjából a Richter a jelenlegi szinteken nem tűnik igazán vonzónak - figyelembe véve a profitnövekedési kilátásokat -, bár fontos hangsúlyozni, hogy a részvényekben az originális kutatások miatt továbbra is komoly potenciál rejlik.
Annak ellenére, hogy az amerikai és az európai jegybank szeptemberben az eszközvásárlási programokkal "támogatásáról biztosította" a tőkepiacokat, a hangulat októberben elromlott, a vezető részvényindexek és a fontosabb nyersanyagok árai is estek a hónap során. A befektetők figyelme a jövő évi amerikai költségvetésre, a spanyol államadósság finanszírozhatóságára, a globális gazdasági kilátásokra és a vállalati gyorsjelentésekre szegeződik. Júniustól szeptemberig egy komoly ralinak lehettünk szemtanúi a világ tőkepiacain, a korrekció tehát már érett, ennek mértéke pedig attól függ, hogy az európai és az amerikai gazdaságpolitika tud-e újabb jó hírekkel szolgálni a piacoknak.
Ezen a héten kedden választják meg az Egyesült Államok következő elnökét. A hét, de talán az év hátralévő részének egyik legfontosabb eseménye különleges izgalmakat tartogat, hiszen a két jelölt - a még hivatalban lévő demokrata elnök Barack Obama és republikánus kihívója Mitt Romney - több területen, így a gazdasági kérdésekben is igencsak különböző tervekkel kampányol. Míg Obama kitart a Bush-éra adókedvezményeinek kivezetése mellett, adóemelésben és a kiadások lefaragásában gondolkodik, addig Romney többek között az adók csökkentését és a gazdaság élénkítését támogatja. A két jelölt közül inkább Romney-t nevezhetjük piacbarátnak, hiszen a személyi jövedelemadót, a kamatadót, a nyereségadót és az osztalékadót is csökkentené, ezek a lépések pedig komoly lökést adhatnának a tőkepiacoknak. Az alábbiakban összegyűjtöttük, mit ígér Obama és Romney.
Főbb megállapításaink:
Obama programja
Orbán Viktor múlt heti bejelentése alapján az állam az önkormányzati hitelek közel felét átvenné. Az államháztartás egésze szempontjából üdvözlendő a lépés, sokak félelme alapján azonban az adósságátvállalás újabb terheket róhat a bankrendszerre. Az OTP szempontjából különösen érdekes a helyzet, hiszen az önkormányzatok banki hiteleinek harmadát a legnagyobb magyar pénzintézet helyezte ki. Orbán Viktor és Rogán Antal szavai semmiképpen sem nyugtathatják meg az OTP részvényeseit, a két politikus ugyanis a bankszektor további áldozatvállalására és az önkormányzati hiteleken történő leírásokra utalt. Bár első ránézésre az állam jobb adósnak tűnik, mint az önkormányzatok, érdemes megvizsgálni, milyen negatív hatásokkal járhat, ha az állam újratárgyalja a kondíciókat.
Ma hajnalban meghirdették január 1-jétől érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjaikat a magyar biztosítók két országos napilapban. Ebben a formában utoljára, hiszen az új szabályozásnak köszönhetően 2013 elejétől már az év többi részében is lehetőségük lesz a biztosítóknak új díjak közzétételére. Az autósok közel kétharmada esetében azonban még mindig január 1-je a szerződés fordulónapja, ezért az október végén meghirdetett áraknak egy ideig még nagy jelentőségük lesz a piacon. Várhatóan az idei kampányban is az olcsóság lesz az autósok elsődleges választási szempontja, hiszen a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetében a szolgáltatást nem a szerződők kapják. A korábbi évek áresésének folytatására a biztosítók döntő többsége viszont valószínűleg már nem képes (ráadásul a 30%-os baleseti adó jövőre is fennmarad), így az idei kötelezőkampány a díjcsökkenés mértékében és a biztosítót váltó autósok számában is elmaradhat az előzőektől. A biztosítók így az elmúlt évek öldöklő küzdelme után némi lélegzetvételhez juthatnak, legalábbis a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások területén.
A társadalom elvárja, hogy bizonyos nehezen átlátható kérdésekben mondják meg neki, hogy mi a fekete és mi a fehér. Erre van szükség az életbiztosítási piacon is, ahol végre elérkezett a szókimondás ideje - állítja Kovács Zsolt, az ING Biztosító volt elnök-vezérigazgatója. A pénzügyi szakember szerint az életbiztosítási piac növekedési szakaszában kis túlzással bármit le lehetett nyomni az ügyfelek torkán, ennek a korszaknak vége. Megérett a piac a változtatásokra, amit szerinte a biztosítási közvetítők szabályozásán kell kezdeni, de a biztosítóknak saját feladatukat is definiálniuk kellene.
A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vállalatok transzparenciájáról idén is elkészítette felmérését a Portfolio.hu. A felmérés alapján megállapítható, hogy bár a teljes piac transzparenciája tovább esett, azonban a BUX súlyokkal számított mutató az elmúlt néhány évhez hasonlóan folytatta emelkedését. Mindenképp említésre méltó, hogy a dobogó legfelső fokára a válaszadók véleménye alapján a GraphiSoft Park került, míg a második helyre a korábbi nyertes Magyar Telekom csúszott vissza, őt pedig a MOL követi. A felméréssel kapcsolatban akadtak olyanok is, akik igyekeztek hangot adni azon véleményüknek, hogy egy vállalat transzparenciája nem csak arról szól, hogy az hogyan alakítja tájékoztatási politikáját, hanem arról is, hogy a vállalat menedzsmentje saját érdekeit mennyire tudja a tulajdonosoké alá helyezni.
Ami nagyon is hiányzik Magyarországon, az a kiszámíthatóság. Ahhoz pedig, hogy újabb projektek jöjjenek ide, biztosan tudnunk kell, hogy az ország merre tart, mennyire kiszámítható a környezet - emelte ki a Sanofi magyarországi vezérigazgatója, Christophe Gourlet a Portfolio.hu-nak adott interjújában. A vezető hangsúlyozta, ha nem költünk megfelelő összegeket az egészségügyre, az emberek amúgy is tragikus egészségi állapota tovább fog romlani, ami pedig hosszú távon a gazdasági növekedési kilátásokra és a versenyképességre is erősen rányomja majd a bélyegét.
Egekbe szökő takarmányárakról, a fordított áfa bevezetésének hatásairól, a legnagyobb hazai pulykafeldolgozó megalakulásáról, élelmiszerár-robbanásról, növekvő exportról, energia-függetlenségről, illegális húsfeldolgozókról, és arról beszélgettünk Erdélyi Istvánnal, a Gallicoop Zrt. elnök-vezérigazgatójával, hogy hogyan hathat egy áfacsökkentés a fogyasztói árakra. Erdélyi szerint még idén 16-20 százalékos fogyasztóiár-emelést kellene generálni az ágazat fennmaradása érdekében, annak ellenére, hogy a hallisztet és húslisztet is fogyasztó brazil és távol-keleti import pulykát nyomott áron lehet beszerezni. 10 millió ember egészséges táplálása Magyarországon pedig stratégiai cél kell hogy legyen.
Különös jelenségre figyelhettek fel a munkaerő-piaccal foglalkozó szakemberek: a statisztikai hivatal különböző módszertannal készült foglalkoztatottsági statisztikái az elmúlt időszakban látványosan széttartanak. Míg az egyik azt mutatja, a foglalkoztatás szintje lassan a 2008-ban jellemzőre tér vissza, a másik rendületlenül a létszám zsugorodását jelzi. A kétféle mérés között jellemző együttmozgás 2011 nyarán szakadt meg, okairól pedig csak halvány sejtéseink lehetnek.
A globális autóiparban az elmúlt évek egyik legnagyobb fejlődése a dél-koreai gyártókhoz köthető, a KIA és a Hyundai jelentős stratégiai átalakuláson ment keresztül, aminek köszönhetően profitabilitásuk már a vetekszik a német prémium gyártókéval. Bár a globális autóértékesítésen belül az említett társaságok piaci részesedése továbbra is alacsony, az elmúlt években számottevő előrelépés volt megfigyelhető ezen a téren is, a pozitív tendencia pedig jó eséllyel a jövőben is folytatódhat. Az alábbiakban részletesen is megvizsgáltuk a koreai autógyártóknál lezajlott fontosabb változásokat, melyek a koreai autóipari részvények elmúlt 5 évben mutatott drasztikus emelkedését magyarázhatják.
A kormány egy hónap leforgása alatt megnyolcszorozta a Magyar Államkincstártól jövő évre várt pénzügyi tranzakciós illetékbefizetés összegét, és mivel az államkincstár továbbhárítja a plusz terhet, ezért ez tulajdonképpen egy klasszikus fűnyíróelvszerű kiadáscsökkentés. Számításaink szerint a jelenleg ismert mentességi feltételek és a 120 ezer milliárd forintos adóalap ismeretében nem jönne össze a remélt összeg. Nem véletlen ezért, hogy a kormány már készíti a módosító javaslatot.
A jelenlegi ingatlanpiaci környezetben rendkívül nehéz az ingatlanok értékesítése, különösen az elméletileg becsült áron, amely alatt törvényileg nem értékesíthetnek az alapok. A tőkekivonás, felszámolás, vagy közelgő megszűnés azonban számos hazai alapot érint, amelyek folyamatosan igyekeznek szabadulni portfóliójuk egyes elemeitől, tovább növelve az eladói nyomást a piacon. Értékesítésre azonban nem sok példa volt az elmúlt években. Sok alapnál emiatt az alapkezelő mögött álló bank, vagy pénzügyi holding hitelezi az alapot, illetve vásárolja ki a befektetőket. A befektetők tőkéje csupán az egykori Macrogamma ingatlanalapoknál van veszélyeztetve, ezek mögött ugyanis nem áll segítséget kínáló tőkeerős pénzügyi intézmény.
Újabb részletek is napvilágot láttak a tegnap bejelentett Matolcsy-csomag intézkedéseivel kapcsolatban, melyek szerint a közműcégekre vezetékeik után méterenként 100 forintos adót vethetnének ki. Továbbra is még sok a bizonytalanság afelől, hogy pontosan mely szektorokat, illetve azokon is belül társaságokat érheti majd a legnagyobb terhelés, de az elérhető vezetékhosszok alapján igyekeztünk felmérni a közműadó közvetlen hatásait.
A kormány tegnapi bejelentése alapján a bankadó 2013-ban nem kerül lefelezésre, a pénzügyi tranzakciós illeték pedig a korábban tervezett duplája lesz. A terhek emelkedése egyértelműen negatívan hat a bankok, így az OTP eredményére is, a hitelezés várható visszaesése és az alacsony gazdasági növekedés miatt azonban további csatornákon keresztül sérülhet a bankok profitabilitása. Ráadásul a tegnap bejelentett intézkedések tükrében az EU/IMF-megállapodás is egyre bizonytalanabb, ez pedig a magasabb hozamkörnyezet és magasabb kockázati felárak, valamint az esetlegesen gyengülő forint miatt hathat negatívan az OTP működésére.
SPB Trend-lesen - technikai elemzéssel Az elmúlt napok fejleményei alapján újra reflektorfénybe kerülhetnek a devizapiaci...
A cégek struktúrája folyamatosan változik: a beolvadás, szétválás és formaváltás olyan komplex jogi és üzleti... 
A mesterséges intelligenciák (AI) térnyerése egyre nagyobb hőterhelést jelent az adatközpontok számára. Mivel...
SPB Trend-lesen Az elmúlt hónapokban a kibertámadások száma meredeken emelkedett, és ezzel párhuzamosan egyre nagyobb...
A program a szén-dioxid-árazás lakossági terheit csökkenti, a klímavédelmi célokat támogatva.
Így is borzasztóan néz ki a globális energiamix, a mesterséges intelligencia csak ront a helyzeten. Lehet, hogy az AI... 
Korábban nagynak tűnt az összhang.
Két friss rendelettervezet rendelkezne az EU-s források felhasználhatóságáról.
A működés nemcsak költséghatékony, de ellenállóbbá tesz a jelentős áringadozásokkal szemben is.
