Üzlet

Mire készül Magyarországon az agrármulti?

Több millió tonna magyar gabona hasznosításáról, felvásárlási árakról, ukrán és orosz piaci nyomásról, áfacsalók trükkjeiről, a nemrég bevezetett fordított áfa hatásáról, élelmiszerár-robbanásról, a tervezett földtérvény várható hatásairól, spekulációról, a hazai árutőzsde súlytalanságáról, és a mezőgazdaság legégetőbb problémáiról beszélgettünk Kócza Zsolttal, a Cargill Magyarország Zrt. elnök-vezérigazgatójával.

1 2

Kiszolgáltatott a nyugat kukoricából.
Portfolio.hu: Mikor alakult és hogyan működik pontosan a Cargill gabona és olajos magvak üzletága Magyarországon?

Kócza Zsolt: A helyi vállalatot 1994-ben alapította 35 mezőgazdasági kereskedelemben nagy tapasztalatokkal rendelkező magyar magánszemély, 1995-ben pedig már vegyesvállalat lettünk a Cargillal. 2007-ben lett a cég 100 százalékban Cargill-tulajdon és lezajlott a tulajdonos és a teljes menedzsmentváltás is. A magyarországi tevékenységünk a gabona és olajosmag ellátási lánc platformon belül zajlik. Ennek lecsupaszítva a lényege az, hogy a termelőktől közvetlenül vásároljuk fel a gabonát és az olajos magvakat, ezeket pedig a lehető leghatékonyabb és legbiztonságosabb ellátási láncon eljuttatjuk azokba az üzemekbe, amelyek alapvetően Cargill-tulajdonban vannak. Mi tehát nem kereskedők vagyunk, hanem végfelhasználók. Közvetlenül állunk kapcsolatban a termelőkkel, és nemcsak felvásároljuk tőlük a terményeket, hanem segítünk az előállításban is. Ez a fajta együttműködés, hogy inputokat is adunk el (műtrágyát, növényvédőszert, vetőmagot) egy viszonylag új tevékenység, hiszen mindössze 3 éve kezdtük el Magyarországon, bár a világon több országban is piacvezető a Cargill ezen a területen. Emellett pedig az egyik legnagyobb mezőgazdasági finanszírozók is vagyunk Magyarországon köszönhetően az inputtevékenységünknek és takarmány-alapanyag ellátásunknak. Az inputeladásnál biztosítjuk a termeléshez szükséges eszközök egy részét a termelőknek, majd a betakarításkor törekszünk az áru megvásárlására.

P.: Vagyis az Önök modelljében a termelőnek csak a földjére és a munkájára van szüksége?

K.Zs.: Nem teljesen. A termelőnek megvan a szakértelme, hiszen ő tudja legjobban, hogy az adott területen mit tud termelni és a termelő rendelkezik az eszközökkel és kontrollálja a földhasználatot is. A termelő alapvetően azért termel, hogy el tudja adni a termékét, optimális esetben a végfelhasználónak. A mi szakterületünk pedig a kockázatkezelés, hatékony ellátási lánc üzemeltetése, végfelhasználás, és az áru feldolgozása a különféle üzemekben.

Mire készül Magyarországon az agrármulti?
P.: Hol és milyen formában történik ez a feldolgozás?

K.Zs.: A megvásárolt termény egy részét Magyarországon, egy másikat viszont a külföldi üzemeinkben használjuk fel. Véleményem szerint azonban a magyarországi felhasználás mértéke nem elegendő. Aktívan dolgozunk azon, hogy a feldolgozóiparban bővítést hajtsunk végre. Jelenleg Magyarországon a Cargill takarmánygyártással, illetve kutyatápgyártással foglalkozik.

P.: Piaci pozíció szempontjából ez mit jelent? A teljes magyar gabonatermelés hány százalékát vásárolja fel a Cargill?

K.Zs.: Ezt nagyon nehéz meghatározni. A Cargillnak három fő magyarországi tevékenységéből, közel 600 munkavállaló alkalmazásával, összesen mintegy 150 milliárd forintos forgalma volt 2011-ben, ezzel biztos, hogy az egyik piacvezető cég. De azt nehéz pontosan megállapítani, hogy ez hány százaléka a teljes piacnak, hiszen nem tudni, hogy mekkora a termés, mekkora az export és az import, illetve azt sem lehet tudni, hogy a megtermelt árumennyiségből pontosan mennyi kerül be a kereskedelmi forgalomba.

P.: Mindenestre a saját maguk által felvásárolt áru mennyiségét vélhetően pontosan regisztrálják. Ez hány tonnát jelent?

K.Zs.: Körülbelül 2 millió tonna árut vásárolunk évente.

P.: Egy folyamatosan felfelé ívelő grafikont kell elképzelni az elmúlt közel két évtized adataiból?

K.Zs.: A 2007-ig tartó vegyesvállalati időszakban jellemzően 0,8-1 millió tonna közötti mennyiséget forgalmaztunk évente, most pedig ennek a dupláját.

P.: A Cargill azonban a felvásárolt magyar terményeknek csak egy részét használja fel az itthoni gyáraiban, egy másik részét exportálja. Ennek az arányairól lehet tudni pontosabb adatokat?

K.Zs.: Mivel nincsenek határok az Unióban, kicsit csalóka az export és import. Mi a különbség mondjuk egy szlovén oldalon lévő malom és egy tőle 20 km-re lévő, a magyar határon innen lévő társa között? Egy ellátási lánc üzemeltetése szempontjából szinte semmi. Nekünk minden ügyfél fontos, teljesen mindegy, hogy Ausztriában van vagy Magyarországon. Úgy tekintünk rá, hogy a végfelhasználónak, az ügyfélnek árura van szüksége. A termelőnek nem árueladási kényszere van, hanem folyamatos igénye, és ezt a kettőt kell összekapcsolni. A számokat tekintve durván az egyharmad lehet a magyarországi területi értékesítés és kétharmad az export.

P.: Ez az arány igaz az itthon előállított végtermék értékesítésére is?

K.Zs.: A Magyarországon előállított termékeknek döntő része a hazai piacra kerül.

P.: Ezek az adásvételek minden esetben fizikai mozgást is jelentenek?

K.Zs.: Mi nem spekulánsok vagyunk és nem is kereskedők. Nem azért vásárolunk, mert áremelkedést várunk, hanem azért, mert összekapcsoljuk a termelői és az eladási igényt a végfelhasználó fizikai áruigényével. A magyarországi egységünkben a tőzsdei ügyletek szerepe marginális, a 0-hoz közelít, a devizaspekulációnk pedig nulla. A tulajdonosnak nem ez az elvárása. Tehát amikor forgalomról beszélünk, az mindig áruforgalmat jelent.

P.: Azonban nem a Cargill az egyetlen cég, amelyik gabonát exportál az országból. Hogyan aránylik egymáshoz Magyarországon a megtermelt és feldolgozott árumennyiség?

K.Zs.: Ez egy nagyon jó adottságú ország a mezőgazdaság szempontjából, és mára a technológia is sokat fejlődött. Az EU-ban a legjobb adottságú országok között vagyunk, így általában jelentős gabonafeleslegünk van. Ez nagyon pozitív helyzet. Az viszont kívánatos lenne - az ország el is indult ebbe az irányba az elmúlt pár évben -, ha a helyi feldolgozás nőne. Van most egy jó kezdeményezés az öntözéssel kapcsolatban is, ehhez is jó lenne egy kiforrott koncepció és persze anyagi forrás. A Duna és a Tisza átfolyik rajtunk, és gyakorlatilag alig használjuk ki. Biztos, hogy az ország még többet tudna termelni és megfelelő befektetésekkel még többet tudna maga feldolgozni.

P.: A cég termelői az országban mindenütt jelen vannak, vagy vannak koncentráltabb területek?

K.Zs.: Ők nemcsak a mi termelőink, másnak is ugyanúgy értékesítenek, és az ország minden területén vannak partnereink. Régebben a Balatontól délre, vagyis Dél-Dunántúlon erősebb volt a jelenlétünk, de mára ez kiegyensúlyozottá vált.

A Cargill magyarországi gyárai Kaposváron, Karcagon, Zichyújfalun és Pápán vannak, ahol takarmányokat és kutyatápot gyártanak. Ezenkívül 17 gabonatároló telepe, terményszárítói, 2 dunai kikötője és vasúti logisztikai központjai vannak szerte az országban. Európában a Cargill az egyik legnagyobb olajosmag feldolgozó, ipari keményítő és íz anyag előállító, etanol és biodízelgyártó, valamint vágóhídjai, csokoládé feldolgozói is vannak. A világ 65 országában 142 ezer kollégával vannak jelen a mezőgazdaság, ipar, feldolgozás és szolgáltatás legkülönbözőbb területein.



Mire készül Magyarországon az agrármulti?
P.: Egy ilyen "nehezebb évben", mint 2012, hogyan lehet meggyőzni a termelőket, hogy Önöknek adják el a gabonájukat? Ez csupán pénzkérdés?

K.Zs.: Nincs rajtunk semmiféle kényszer, hiszen folyamatosan vásárolunk és adunk is el. Alapvetően nincs kötelezettsége senkinek az eladásra, persze ha megvan kötve a szerződés, azt illik teljesíteni. Vannak olyan partnereink akik 100 százalékban nekünk értékesítenek, és szinte minden szükséges eszközt tőlünk szereznek be. Ők termelni szeretnének, és arra törekszenek, hogy mindig legyen egy megbízható vevőjük. Mi pedig azért dolgozunk, hogy folyamatosan legyenek megbízható beszállítóink. Az elmúlt évek tapasztalata alapján pedig azt mondhatom, hogy alapvetően mindig minden rendben lezajlott. Ez persze csak az egyik oldal, természetesen léteznek olyan termelők is akik csupán a terményük 5 százalékát adjál el a Cargillnak, ők szeretnek inkább 10 vagy akár 20 helyen is értékesíteni, és a különböző partnereikkel különböző megállapodásokat kötni.

P.: Mi történik azokkal, akik évek óta 100 százalékban a Cargillnak értékesítenek, de az aszály, vagy a belvíz, vagy egyéb természeti katasztrófa lenullázza a termésüket?

K.Zs.: Az alapkoncepciónk az, hogy a szerződés az szerződés. Ha valakinek valamit eladtam, azt teljesíteni kell. Ez visszafelé is igaz. Ha mi valamit vállaltunk, akkor mindent megteszünk annak érdekében, hogy teljesítsük. 2010-ben a sok víz miatt voltak nehézségek, idén a szárazság miatt, de ilyenkor mindig kompromisszumra törekszünk. 2010-ben 600-700 szerződésünket érintette a probléma, de csak töredékükkel nem tudtunk megállapodni.

P.: Az ukrán és orosz mezőgazdaság egyre stabilabb, egyre fejlettebb, és egyre több gabonát termelnek. Ez hogyan érintheti a magyar piacot?

K.Zs.: A statisztikákból azt lehet látni, hogy ebben a régióban hatalmas fejlődés volt az elmúlt 20 évben. Nagyon sokszor importőrhelyzetben voltak a volt szovjet tagállamok, és ez átfordult oda, hogy jellemzően gabonaexportőrök lettek. Ezen országok exportjának jelentős része a mediterrán térségbe irányul, így ezeknek az országoknak a fejlődése számunkra is erősödő versenyt jelent. Mi lehet erre a válasz? Hatékonyság és a minőség javítása. Azt kell termelni, amit fel lehet használni minőségjavításra, illetve a belső felhasználást kell erősíteni, növelni. Maga a tény, hogy a termelés az említett országokban bővül, alapvetően pozitív, hiszen az ott élő emberek életkörülményei javulnak, illetve az egyre szaporodó világnak is szüksége van erre a termelésbővülésre.

Mire készül Magyarországon az agrármulti?
P.: A mi piaci helyzetünket mennyiben nehezíti, hogy nincs tengerünk amelyen a leggazdaságosabbnak számít a szállítás?

K.Zs.: Ha strukturális felesleggel rendelkezünk, amit jelen pillanatban nem dolgozunk fel, azt valahová el kell szállítanunk. Mivel minden más fuvarozási mód drágább, mint a tengeri, ez tényleges hátrány számunkra. De ezzel nem lehet mit tenni. Görögország egy nagyon jó példa ennek érzékeltetésére. Az EU-bővítés után volt egy gyorsan felfutó magyar gabonaexport, amit később a keleti országok bővülése elfoglalt tőlünk. Ha még messzebb tekintünk vissza az időben, akkor azt látjuk, hogy mi annak idején a franciák elől foglaltuk el a görögországi gabonaigényt, most pedig az oroszok és ukránok foglalták el tőlünk.

P.: Mi ma Magyarországnak a legfőbb célországa gabonaexport tekintetében?

K.Zs.: Az Európai Unió. Ezen belül pedig Németország, Olaszország, Szlovénia a legfontosabbak. Határt szab azonban a szállítás gazdaságossága. Portugáliába ugyanis már nem igazán gazdaságos elszállítani a magyar árut. Itt vissza is köszön a kikötő kérdésköre, hiszen Romániának például van kikötője, és ott is van egy folyamatosan bővülő termelés, ebből kifolyólag ők jóval versenyképesebbek a távolabbi országok piacain.

P.: Ezek szerint az EU-15-ök jellemzően importpozícióban vannak?

K.Zs.: Jellemzően búzafelesleggel rendelkeznek, és kukorica importőrök. A 2000-es években lezajlott bővítésekkel az EU kimondottan önellátó lett, a csatlakozó országok termelésbővülésének segítségével az importfüggése eltűnt. Az EU teljes egészének szempontjából ez egy különösen pozitív jelenség.

P.: Arra lehet számítani, hogy ha egyre nagyobb lesz az EU-n kívüli termelés, akkor újra védővámokat léptetnek életbe?

K.Zs.: Már régóta létezik egy export-import rendszer, ahol az EU figyeli a világpiaci árszinteket, valamint a saját belső árszintjét. Korábban volt egy intervenciós rendszer amely majdnem teljesen megszűnt, de ha nagyon megugranának az árak, akkor jöhet az import. Jelen pillanatban is gyakorlatilag 0 vámmal lehet behozni gabonaféléket az Európai Unióba, de mivel strukturálisan gabonafelesleggel rendelkezik az EU, egyes területeket leszámítva nincs különösebb értelme importálni.

P.: Mostanában aktuális témákra kitérve, Önök hogyan látják például a nemrég bevezetett fordított áfa jelentőségét és hatását?

K.Zs.: Az alapprobléma az, hogy az áfa-szintek különbözőek az egyes uniós országokban. Nem is értem, hogy ez hogyan történhet meg az EU-ban. De ha már nincs arra mód, hogy eltöröljék vagy minimálisra csökkentsék az áfát, akkor ezt a most bevezetett fordított áfás megoldást nagyon üdvözítő megoldásnak gondoljuk. Lehetne persze azon keseregni, hogy miért nem vezették be ezt már korábban, de örüljünk neki, hogy végül megszületett. Nagyon remélem, hogy valahogy meg fogjuk tudni oldani azt, hogy ez ne csak ideiglenes megoldás legyen, hanem végleges.

P.: Milyen konkrét hatásokat érzékelnek a piacon a fordított áfa bevezetése óta?

K.Zs.: Az érintett cikkek esetében eltűnnek az áfacsalók, hiszen a nullát nincs értelme ellopni. Lehet valamit kontrollálni, sok erőforrást fordítani a bűncselekmények megelőzésére, avagy meg lehet szüntetni az alapproblémát. Ebben a rendelkezésben az az igazán üdvözlendő, hogy az alapproblémát szünteti meg.

P.: Egy ilyen döntés alapvetően azoknak kedvez, akiknek stabil a pénzügyi háttere. Vannak Ön szerint olyanok, akiket ez a döntés ellehetetlenített?

K.Zs.: Nincsenek. Aki rendesen, transzparensen gazdálkodik, fizet adót, annál minimális a negatív, ellenben nagyon sok a pozitív hatása. Mindegy, hogy termelőről, feldolgozóról, kereskedőről, vagy fuvarozóról beszélünk.

P.: Röviden felvázolná, hogyan is működött a törvényeket kijátszó, áfacsaló rendszer?

K.Zs.: Többféle módszer lehetett. Alapvetően az exportra vásárolt áru nem itthon kerül fogyasztásra, ezért elméletileg áfamentes. Ha valaki az áfamentesen megvásárolt árut belföldön áfával növelt áron értékesíti, akkor csalást követ el, megkárosítja az államot és piaci zavart okoz. Ez a piac azonban van annyira transzparens, hogy mindenki tudja az adott pillanatban mi az áru értéke. Ha valaki gyanúsan többet fizet valamiért, vagy gyanúsan olcsóbban ad valamit, az azonnal feltűnik.

P.: Talán nem is csoda, hogy a nagyobb haszonért cserébe, néhány termelő szívesebben adta el a terményét a csalóknak.

K.Zs.: Ez nagyon nehéz kérdés. Elképzelhető, hogy történtek ilyen esetek, de a termelők döntő többségének is a tisztességes magatartás az érdeke.

P.: Ez a jogszabály-módosítás akkor "főnyeremény" volt a Cargill számára, hiszen eltűntek azok, akik a csalásból származó nyereség reményében magasabb árat is hajlandóak voltak ígérni a termelőknek.

K.Zs.: Az egész közösséget kell nézni. Ha 25-27 százalékos az áfa, akkor annak a pénznek a negyedét ellopták valakik, amit végül az adófizetőknek kell közvetve pótolniuk az állam kasszájába. A tisztább rendszer mindenkinek az érdeke.

P.: Az új rendszer már érezteti a pozitív hatását, például amikor a munkatársai elmennek tárgyalni?

K.Zs.: Ezek a problémák egyre nagyobbak voltak, és ezt lehetett látni. A szakmában ez mindig téma volt. Már a fordított áfa előtt megkezdődött ennek a kontrollja, ami nagyon jó volt, mert a hatóság mindenféle vizsgálatokkal megpróbálta kiszűrni a gyanús tevékenységeket. Ez már elkezdte visszavetni ezt a dolgot. A termelők döntő része is korrekten dolgozik, a nagyüzemek már csak a méretük miatt sem engedhetik meg maguknak, és nem is jellemző, hogy megengednék maguknak a kétes ügyleteket. A piaci szereplők alapvetően önmagukat is elkezdték korlátozni.

P.: Az adócsalók teljesen kikoptak a gabonafelvásárlói piacról a fordított áfa hatására, vagy át-vissza tértek a tisztességes útra?

K.Zs.: Nem tudom megmondani. Amikor mi elindultunk, úgy döntöttünk, hogy nem vásárolunk ilyen cégektől, mert nem etikus, és ehhez mindig is tartottuk magunkat. Lehet, hogy eltűntek, de az is lehet, hogy áttértek olyan üzletágakba, ahol még van áfa, ezért szerencsés lenne a fordított áfás termékek körét tovább bővíteni.
Ez a cikk folytatódik
1 2
bill gates_getty
trump01
shutterstock_1488477983
Boris Johnson
General Motors sztrájk
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
General Motors sztrájk