Alig van vevő a bankok eszközeire, holott a szektor helyzetének normalizálásához rájuk lenne szükség. Bár sokat beszélünk róla, a tőkeáttétel csökkentése sem halad emiatt - mondja Fülöp András, a Deloitte vezető partnere. A pénzügyi tanácsadó szerint a bankok lesznek a legnagyobb ingatlantulajdonosok Magyarországon, hitelezni pedig ebben a környezetben nem igazán fognak. A bankhitelnek hosszú távon sincs alternatívája, a magyar bankszektor konszolidációja ennek ellenére elkerülhetetlen.
Ma egy éve annak, hogy a nemzetgazdasági tárca a (néhány nappal) korábbi kommunikációjához képest 180 fokos fordulattal bejelentette: egy biztonsági jellegű pénzügyi védőhálót szeretne kapni az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap párosától. Ahogy akkor, úgy még mindig az az egyik elsődleges kérdés, hogy a két szervezet szakértői mikor látogatnak Budapestre. Ez egyúttal arra is rávilágít, hogy az elmúlt egy év huzavonája alapján nem kerültünk közelebb a hitelmegállapodáshoz. Sőt. A kormány éppen a tegnap bejelentett újabb költségvetési megszorító csomag tartalmával is azt üzeni, hogy továbbra is szembemegy az EU/IMF-páros álláspontjával a gazdaságpolitikai intézkedések terén, így lényegében belátható időn belül nem is látszik a megegyezés lehetősége. Ezt fokozatosan a piaci szereplők is felismerték, illetve belenyugodtak, noha a kormányzati kommunikáció az elmúlt egy év során kitartóan a gyors megegyezés szándékát és lehetőségét sugallta.
A Portfolio.hu számításai szerint szeptemberről október végére 73 milliárd forinttal 2846 milliárd forintra csökkent a magyar állam különböző eszközökben meglévő pénzügyi tartaléka, amely még mindig hihetetlenül nagy összeg: a magyar GDP kb. 10%-a. Jövő tavaszig azonban hatalmas törlesztési terhekkel néz szembe a magyar állam: számításaink szerint március végéig 2853 milliárd forintot tehet ki a forintban és devizában fennálló tőke- és kamattörlesztési terheink összege. Ez tehát azt jelenti, hogy ha hétfőtől nem tudna új forrásokat bevonni az állam, akkor tavaszra kifutna a pénzből. Ez csak egy elméleti időpont és nem számít nagy újdonságnak: minden magas államadóssággal rendelkező ország nagy refinanszírozási kötelezettségekkel néz szembe. Az igazi kérdés inkább az, hogy ebből a nagy refinanszírozási kötelezettségből mennyit és hogyan tud teljesíteni a magyar állam a bizonytalan piaci környezetben. Az alábbiakban az adósságfinanszírozási kilátásainkat vizsgáljuk meg.
A gyenge kereslet, a hatalmas készletek és a jó termés egyaránt nem kedvezett a cukor, a kávé, és a gyapot árfolyamának. Bár ezek az agrártermékek már akár vonzók is lehetnének, hiszen árfolyamuk most is a több éves mélypontok körül ingadozik, a kilátásaik továbbra sem biztatóak. Nem véletlen, hogy ezek jelenleg a hedge fundok által leginkább került mezőgazdasági termékek. Bár az erős támasz szintek és a jelentős határidős- és opciós piaci short állomány miatt elképzelhetők felpattanások, és a további esés - főként a gyapot és a kávé esetén - már korlátozott lehet, a trend megfordulásához komolyabb fundamentális változásra lehet szükség.
A válság kezdete óta nem fordult elő, hogy csökkent volna a nem teljesítő hitelek aránya (NPL-mutató) Magyarországon. Az idei harmadik negyedévben ennek is elérkezett az ideje: 16,3%-ról 15,8%-ra csökkent a magyar bankok lakossági NPL-mutatója. Még mielőtt azonban pezsgőt bontanánk, érdemes figyelembe venni, hogy 55 milliárd forintnyi késedelmes deviza jelzáloghitelt forintosítottak az adósok az ezt lehetővé tevő jogszabályoknak köszönhetően, ami automatikusan csökkentette az arányt. A lakosság fizetőképességének további romlására utal viszont a megcsúszott forint alapú jelzáloghitelek és a 90 napon belüli késedelmes hitelek arányának emelkedése is. A fedezetlen hiteleknél ugyanakkor javulást láthatunk.
Nem a készülék, hanem az ökoszisztéma fogja eldönteni, hogy ki nyeri a küzdelmet az okostelefonok piacán - nyilatkozta a Microsoft magyarországi ügyvezető igazgatója, Papp István a Portfolio.hu-nak adott interjú során. A gazdasági válságról azt gondolja a vezető, hogy a kiutat a technológiai innováció és az infokommunikáció jelenti, de a gazdasági és politikai döntéshozók ebben a tekintetben elbizonytalanodtak. Ami pedig Magyarország helyzetét illeti, a kormány feladata, hogy csökkentse a bizonytalanságot, éppen ezért nagy szükség van az EU/IMF-megállapodásra.
Közel 50%-kal teljesítette alul nettó profit soron az Egis az elemzői várakozásokat tegnapi, piaczárást követően közzétett negyedéves gyorsjelentésében, a tényadat a legpesszimistább becslést is alulmúlta. A profitcsökkenésben a kedvezőtlen irányba mozduló termékmix, valamint a belföldi bevételek lemorzsolódása áll elsősorban, de persze az emelkedő működési költségek sem segítettek.
A gyorsjelentés főbb pontjai:
- Mérsékelt bevételnövekedés, köszönhetően az exportnak; - A belföldi árbevétel jelentős visszaesést mutatott, az Egis hazai piaci részesedése tovább csökkent; - A FÁK-piacokon ezúttal is emelkedett a forgalom; - A régió gyengén teljesített; - Jelentősen nőtt az alacsonyabb jövedelmezőségű hatóanyag és késztermék értékesítés; - Az értékesítés szerkezetének változása kedvezőtlenül hatott a marzsokra; - Az üzemi eredmény mérsékelt növekedést, a nettó profit viszont jelentősebb visszaesést mutatott év/év alapon; - A nettó pénzállomány tovább nőtt, jelenleg a piaci ár több mint 30%-át teszi ki. - A teljes pénzügyi évet tekintve a menedzsment által adott 3-5%-os bevételnövekedési cél alját sikerült elérni, az éves elemzői profitvárakozásokat azonban nem sikerült hozni.
Összességében a negyedév nem lett erős, főleg a korábbi negyedévvel összevetve, a számok ráadásul többségében elmaradtak az elemzői várakozásoktól, így nem lennénk meglepve, ha a mai kereskedésben negatív árfolyam reakció mutatkozna. Fontos azonban megemlíteni, hogy az Egis részvényei az elmúlt napokban már jelentősebb csökkenést produkáltak, ami limitálhatja a további esést. Pozitív tényezőként szolgálhat továbbá a rendkívül vonzó értékeltség is, valamint a biológiai termékekben rejlő potenciál (ez utóbbi inkább hosszabb távon).
Van abban valami csodálatos, ahogy az OTP szép magyar kifejezéssel élve guide-olja az elemzői várakozásokat. A menedzsment az elmúlt években rendre el tudta érni azt, hogy az elemzők többsége a legjobb esetben is csak óvatosan optimista maradjon a bank negyedéves eredményével kapcsolatban, hogy aztán a tényszámokkal "meg tudja verni" a profitbecslések átlagát. Az elmúlt 15 negyedéves gyorsjelentés alkalmával 12-szer az OTP "nyert", ezen a területen a bank lassan úgy teljesít, mint fénykorában az Apple, amely - az elmúlt két negyedévtől eltekintve - már évek óta pozitív meglepetést okozott a negyedéves számaival.
Az OTP egyébként a negyedév során kifejezetten jól teljesített, a 212,4 milliárd forintos összes bevétel és a 42,5 milliárd forintos adózott eredmény nem csak éves és negyedéves összehasonlításban jelent javulást, de az elemzői várakozásoknál is magasabb. További pozitívum, hogy a hitelportfólió minőségének romlása jelentősen lassult és a bank továbbra is szorgalmasan képzi a céltartalékot a késedelmes hitelek után. Az OTP tőkeerős, és árazását tekintve kifejezetten olcsó, ez alapján a mai kereskedésben akár komolyabb emelkedést is láthatnánk a részvényei árfolyamában, a nemzetközi befektetői hangulat azonban ismét borúsabbá vált tegnap, kérdés, hogy melyik hatás lesz az erősebb.
A gyorsjelentés fontosabb pontjai a következők:
A várakozásoknál erősebb negyedéves számok a fontosabb eredménysorokon
Az összes bevétel, a nettó kamat-, díj- és jutalékbevétel is nőtt
A fontosabb leánybankok profitábilisak
Nem tarkítják nagyobb egyszeri tételek a gyorsjelentést
A hitelportfólió minőségének romlása jelentősen lassult, az időszak végén a hitelek 19 százaléka volt késedelmes
A bank 60,6 milliárd forintnyi céltartalékot képzett, a fedezettség 78 százalékra emelkedett
Folytatódott a mérlegalkalmazkodás, a hitel/betét mutató 97 százalékra csökkent, a magyar operációban ez az érték már csak 76 százalék
Tovább javult a tőkemegfelelés (tőkemegfelelési mutató 18,2%, core Tier1 13,9%)
A forgalom akár jelentős csökkenését, a stabilitás miatt fontos likviditás mérséklődését, régiós szempontból költségbeli versenyhátrányt és így forgalmazók, illetve munkahelyek megszűnését okozhatja a pénzügyi tranzakciós illeték állampapírpiaci műveletekre is kiterjedő passzusa - mondták el egybehangzóan negatív felhanggal a Portfolio.hu-nak állampapírpiaci kereskedők. A törvénymódosító javaslatot most hétfőn fogadta el a parlament, de amint azt egy névtelenséget kérő állampapírpiaci szakember elmondta: igen nehéz értelmezni, hogy jelen formájában pontosan kikre és milyen feltételekkel vonatkozik az illetékfizetési kötelezettség. Õ meglehetősen pesszimista jelzőket használt a lehetséges következmények kapcsán. A bizonytalan részletek a mai kormányülésen remélhetőleg tisztázódhattak, és bizakodásának adott hangot, hogy nemsokára a szakma is pontosabban lát a kérdésben. Az biztos, hogy az állampapírpiaci kereskedők nem sok jót látnak "kisülni" az egészből.
Megbízható politikus lesz a Magyar Nemzeti Bank elnöke, pedig szakértő jegybankárnak kellene lennie - többek között ez rajzolódik ki a Portfolio.hu felméréséből, amelyben a piaci várakozásokat szondáztuk meg. Információink szerint Londonban és a hazai befektetők körében is egyre nagyobb figyelem vetül arra, hogy ki váltja a jövő márciusban leköszönő Simor Andrást az MNB élén. Ez a kitüntetett érdeklődés is rávilágít arra, hogy a pénzpiacok nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy miként zajlik le a "kormányváltás" a monetáris politikában. Úgy tűnik, teljes megelégedettség nem fogja övezni az elnökváltást, de az sem biztos, hogy az alapvető elfogadottság meglesz.
A távközlési cégeknél a trendek nem változtak, vagyis a főbb folyamatok a további visszaesés irányába mutatnak. A csoportszintű bevételek, a mobil és a vezetékes bevételek esnek, a vezetékes ügyfélszám csökken, az egy előfizetőre jutó bevételek több szegmensben egyre alacsonyabbak. A cégek működési környezete óvatosan fogalmazva "kihívásokkal terhes", a gazdasági növekedés alacsony, a lakossági fogyasztás gyenge, a szolgáltatók közötti verseny pedig egyre élesebb. Ha ez nem lenne elég, szabályozói oldalról a végződtetési díjak csökkenése hat negatívan a bevételekre, Magyarországon pedig még különadó is terheli a szektor vállalatait. Ilyen környezetben kellene a növekedéshez elengedhetetlen beruházásokat végrehajtania a vállalatoknak, persze úgy, hogy a befektetőket se haragítsák magukra, vagyis hogy a cash flow-ból a korábbi szintnek megfelelő osztalék-fizetésre is jusson. A régiós távközlési cégek harmadik negyedéves számai alapján a fordulat még odébb van.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter október 5-én kormányszóvivői tájékoztatón jelentette be, hogy az áfabevételek 95 milliárd forintos növekedésével számol a kormány jövőre annak köszönhetően, hogy a pénztárgépek és a NAV között online kapcsolatot alakítanak ki a kiskereskedelemben. Az erre vonatkozó módosító javaslat pontosítja a kivitelezés körülményeit, és meghatározza a bevezetés időpontját, amely 2013 április 1-je lesz. Az összeköttetés technikai megvalósításának különböző módjairól és az intézkedés adóbevétel-növelő hatásáról számos találgatás napvilágot látott már, a témában szakértők bevonásával szűkítettük a lehetséges megoldások körét, valamint a leginkább érintettek, a kereskedők véleményét kérdeztük meg a változásokról.
Az állami vagyonalapok már több mint 4600 milliárd dollárt kezelnek világszerte, tehát a globális tőkepiacok megkerülhetetlen szereplőivé váltak az elmúlt évtized során. Mivel a szuverén alapok, ahogy azt nevük is sugallja állami pénzt kezelnek, a befektetési döntésekben néha állami célok megvalósítása is szerepet játszhat. Ez némileg aggasztja a nyugati országokat, az állami alapok többsége ugyanis az olajban gazdag közel-keleti és jelentős devizatartalékokkal rendelkező távol-keleti országokban jött létre, márpedig ezen országok többsége nem a demokráciájáról híres. Ezek az alapok jelentős befektetők a fejlett részvény- és kötvénypiacokon, legújabban azonban inkább az alternatív befektetések felé kacsingatnak.
Az állam a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőn keresztül tavaly novemberben ajánlatot tett a Rába részvényeire. A lépés sokakat meglepett, a piaci szereplők azóta is csak találgatják, mi lehetett az indíték az állami tulajdonszerzés mögött. Sokan egy nagy állami holdingot vizionálnak, amelybe a Rába név mögé a buszgyártástól a katonai járművek (vagy akár tűzoltó autók) gyártásáig sok minden beleférne, persze állami támogatással és megrendelésekkel. Az elmúlt egy évben azonban nem tisztult a kép, bár a társaság igazgatóságba a honvédelmi tárca, az MNV és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium is delegált tagokat, az állami megrendelések eddig elmaradtak. Az alábbiakban összegyűjtöttük, mi történt a Rábával az elmúlt egy évben.
Milyen folyamat vezetett idáig, s milyen intézkedésekkel lehetne megoldani a hazai építőipar kritikus helyzetét? Miért nincs az építésügynek külön minisztériuma? Realitás-e ma Magyarországon, hogy ne a kivitelező, hanem az építész legyen a beruházó első embere? Mennyi lesz a minimális tervezői díj? S, mindez miként hat a hazai beruházásokra? Noll Tamással, a Magyar Építész Kamara elnökével beszélgettünk, aki szerint mielőbb szükség lenne egy átfogó építésgazdasági stratégia megalkotására. Interjú
Két-három hónapnyi viszonylagos nyugalmat váltottak ki az eurózóna és az Egyesült Államok központi bankjainak nyári gazdaságélénkítési döntései, amely időszakot a magyar gazdaságpolitika továbbra is a szokatlan lépések és a különféle küzdelmek jegyében töltött. Így a rendkívül jó külpiaci környezet mellett sem vontunk be devizaforrást, és EU/IMF hitelkeretünk sem lett, de közben tovább romboltuk a gazdasági növekedés alapjait. Most úgy tűnik, hogy a magyar piacok számára a "mézesheteknek" vége van, és legalább a tavaszi jegybankelnök-váltásig tartó, nyugtalanabb időszak kezdődik, amelynek során akár újabb leminősítés(ek) is jöhet(nek).
Egyetlen biztosítási adószakértő segélykiáltásának tűnik, de a szakma jó részének tetszésére találhat József Polonyi Gábor biztosítási adózási szakértő ma megjelent sajtóközleménye. Az ügy hátterében két erős lobbi csoport áll: az egyik szerint meg kell szüntetni az életbiztosítások egy részének (whole life biztosítások) munkáltatói adómentességét, a másik szerint nem. Végső döntés heteken belül várható.
1956 önkormányzat 612 milliárd forintnyi adósságának állami átvállalását jelentette be két hete Orbán Viktor. "Nyilván ezek a döntések sem fognak tetszeni azoknak, akik egyébként abban voltak érdekeltek, hogy önöktől továbbra is szedjék a sápot" - mondta a polgármestereknek a miniszterelnök, a bankszektor számára vészjóslóan. Az adósságátvállalás mikéntjével kapcsolatban a bankok számára továbbra is az a nagy kérdés, egy "végtörlesztés kettőre", egy "árfolyamgát háromra", a megyei adósságok konszolidációjához hasonló "csendes" átvállalásra, vagy valami másra számíthatnak. Több szempontból is pozitív fejlemény lehet a bankoknak az önkormányzati adósságok "államosítása", ha a kormány és a bankszektor megállapodásán alapul. Céltartalékot és tőkét szabad fel számukra az akció, és akár a kamatbevételüket is növelheti. Nem feltétlenül a nekik legjobb forgatókönyv fog azonban bekövetkezni.
A Parlament költségvetési bizottsága csütörtökön módosító indítványokat nyújtott be a 2013-as adóváltozásokat tartalmazó törvényjavaslathoz. Ezek a Matolcsy György által októberben bejelentett két csomagot tartalmazzák, ám ahhoz képest is történtek időközben változások (volt, ahol meghátrált a kormány, de volt ahol ismét újított). A képviselők már jövő hétfőn szavazhatnak a módosításokról. A részletekből kiderül, hogy a pénzváltás és a hiteltörlesztés után is meg kell fizetni a pénzügyi tranzakciós illetéket, 2014-től pedig az illeték hatálya kiterjed az értékpapírügyletekre, a helyi iparűzési adóval kapcsolatos változások sávosak lesznek. A cafeteria adóterhelése a korábban jelzettnél lényegesen kisebb mértékben fog növekedni, ezt a munkáltatói oldal is elfogadhatja.
"Kész csoda, ha lesz még gázellátás 2015-ben Magyarországon egy olyan gázpiaci modell mellett, amelyben a földgáz beszerzési árát Moszkvában, míg a hazai értékesítési árat egy budapesti minisztériumban határozzák meg" - hangzott el a ma indult 44. Nemzetközi Gázkonferencia és Szakkiállításon. A válság, az ármoratórium, a különadók és a bizonytalan szabályozási környezet mostanra lenyomta a gázszektort.
