• Megjelenítés

Elemzés

Akár jelentős esés is jöhet holnap a Richternél

Az elmúlt hetek egyik, ha nem a legérdekesebb sztorija a magyar piacon a Richter papírok MSCI EM indexből való kikerülése, mely mintegy két hete nyomás alatt tartja már az árfolyamot. Sokak szerint a nagy nap holnap lehet, az akkori záróárfolyamon kerülnek ugyanis átsúlyozásra az indexek, ez pedig a korábbi példák alapján akár újabb jelentős eladásokat hozhat. Számításaink szerint jókora mennyiségű részvény várhat még eladásra, az azonban megjósolhatatlan, hogy az árfolyam hogy alakul majd, elképzelhető ugyanis, hogy a nyomott ár láttán a vételi oldalon is megjelennek nagyobb szereplők.

A régió vállalatai pesszimistán tekintenek a jövőbe

Ma tette közzé a Deloitte a Kelet-Közép-Európa vállalati pénzügyi vezetőinek körében elvégzett felmérését. A harmadik alkalommal közzétett felmérés szerint Kelet-Közép-Európa jövőjét tekintve alapvetően borúsak a régióban működő vállalatok pénzügyi vezetőinek várakozásai, és ez igaz a magyarországi vállalati vezetőkre is. A felmérésben résztvevő bolgár, cseh, horvát, lengyel, román, szlovák, szlovén és magyar válaszadók nehéz gazdasági környezetet, magas finanszírozási költségeket, a hitelezési forrásokhoz való nehéz hozzáférést prognosztizáltak az elkövetkező időszakra. A válaszokat részletesebben kielemezve azonban bizonyos területeken mérsékelt, pozitív irányú elmozdulás látható.

Kiderült, mitől térnek el a foglalkoztatási statisztikák

Nagyobb volt a közfoglalkoztatás hatása a foglalkoztatási adatokban, mint azt korábban hihettük, a harmadik negyedévben az egy évre visszatekintő foglalkoztatottság-bővülés kétharmadát magyarázza. Kiderült, a KSH a foglalkoztatottsági adatok alapját képező munkaerő-felmérés során vizsgálja a közfoglalkoztatás adatait is, ami eltér attól, amit az eddigi egyetlen rendszeres statisztikából tudtunk.

Készül Budapest jövője - Eddig mesevilágban éltünk

A túlburjánzó fejlődésnek és az aranyéveknek vége a világban, az ingatlanpiacon, és nem meglepő módon Budapesten is. Most valami teljesen más veszi kezdetét. Racionalizálás, megalapozottság, rugalmasság, és az erőforrások szakszerű és óvatos felhasználása. Az elmúlt hét évben Budapestet egy kevésbé sikeres, avagy kevésbé sikeresen levezényelt Podmaniczky Program vezette a fejlődés útján, ám ennek vége. Készül a főváros új városfejlesztési koncepciója. Az elmúlt évek tapasztalatairól, a leendő középtávú célok legfontosabb elemeiről, a várható forrásokról, politikai felelősségről, és elhibázott kommunikációról beszélgettünk Albrecht Utéval, a Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. (BFVT) ügyvezetőjével és vezető településtervezőjével.

Két magyarországi történelmi csúcs is megdőlt - Örüljünk-e neki?

A kitartóan erős feltörekvő kötvénypiaci tőkebeáramlás miatt a napokban új történelmi csúcsra emelkedett a külföldi befektetők forintalapú állampapír állománya és az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) legfrissebb adatai alapján ugyanez érvényes az államkötvény piacon belüli részarányukra is. A külföldiek tehát a magyar gazdaságpolitikai problémák mellett is finanszírozzák az országot, ami örvendetes, de a csúcsra érő piaci részarányuk egyúttal az állampapírpiac fokozódó sérülékenységét is jelenti. Más szempontból viszont csökkent idén a piac sérülékenysége: a tavaly év végi történelmi csúcsról jelentősen süllyedt az államadósság devizaaránya. Bár ez is örvendetes, de tudni kell, hogy ez nagyrészt a forint erősödésének, illetve annak a következménye, hogy devizakötvény-kibocsátás hiányában az állam a lejáró devizaadósságait forintalapú forrásokból törleszti. Ez a kényszermegoldás azonban a forintalapú állampapírpiac méretbeli korlátai miatt nem folytatható a "végtelenségig", ezért ebből a szempontból is mutatkoznak sérülékenységi kockázatok.

Ne várjunk részletes tervet az amerikai szakadék elkerülésére!

Az egy hónappal ezelőttihez képest nagyobb a késztetés az amerikai politikai vezetők számára, hogy kössék meg azt a megállapodást, ami lehetővé teszi a januári költségvetési szakadék probléma elkerülését - fejtette ki meglátását a Portfolio.hu-nak az amerikai üzleti élet egyik jeles képviselőjeként Richard Lesser. A Boston Consulting Group (BCG) májusban kinevezett elnök-vezérigazgatója azt azonban optimista feltételezésnek tartja, hogy év végéig egy minden részletre kiterjedő megállapodást össze lehet hozni. Szerinte inkább csak egy keretmegállapodásra van esély, de már az is enyhítené a piacok legfőbb félelmeit. Richard Lesser - akinek apai nagymamája az 1910-es években vándorolt ki Magyarországról az Egyesült Államokba - az elmúlt fél évben kissé optimistább lett a világgazdasági kilátásokat illetően, de azt is látja, hogy távolról sincs még megoldva minden probléma.

Véleménye szerint bár az amerikai tőzsdei vállalatoknál az utóbbi években jelentős hatékonyság-javulás zajlott le, ez folytatódhat és nem feltétlenül megy majd a foglalkoztatottság kárára. Sőt úgy látja, hogy nagyon sok feldolgozóipari kapacitás települhet majd vissza az Egyesült Államokba. A tanácsadó szakember óv attól, hogy az európai kormányok túlságosan csak a rövid távú költségvetési megszorításokra fókuszáljanak, mert az a problémákat súlyosbíthatja. Bár Richard Lesser konkrét válságkezelési tanácsot nem akart adni az európai kormányoknak, azt elárulta, hogy szerinte milyen hozzáállást lenne érdemes tanúsítania az üzleti vezetőknek ahhoz, hogy tartósan megállják a helyüket az egyre csak fokozódó globális versenyben.

Hova terjeszkedik tovább Csányiék agrárbirodalma?

Miben befolyásolja a Bonafarmot az OTP-vel való összefonódása? Miért hiúsult meg a zambiai gigaüzlet? Mit szólnak a tervezett földtörvényhez? Miért nem vásárolta még fel a Bonafarm egyik hazai kiskereskedelmi láncot sem? Mekkora veszteséget görget maga előtt a folyamatosan terjeszkedő cégcsoport? Mennyi termőföldje van a Bonafarmnak? Miben látják az agrárium problémáit, és hogyan növekednének tovább itthon és külföldön? Ezekre a kérdésekre is kerestük a választ, a Csányi Sándor OTP-vezér tulajdonában lévő hazai agrárpiaci vállalatcsoport vezérigazgatójával. Csányi Attilával beszélgettünk.

Vallottak a bankok: ezermilliárdok hagyták el az országot

A harmadik negyedévben is két táborra oszlott a magyar bankrendszer: az OTP, a K&H és az UniCredit nyereséggel, a CIB és az MKB viszont veszteséggel zárta ezt az időszakot - hogy csak a legnagyobb bankok közül néhányat említsünk. Összességében a részvénytársasági hitelintézetek 10 milliárd forint veszteséget könyveltek el, vagyis a bankadó nélkül 40 milliárd forint körüli pluszban zárt volna a szektor. Drámai mértékben felgyorsult a hitel/betét arány csökkenése a negyedév során. A forint erősödése is gyorsította a folyamatot, de egy év alatt csaknem 2300 milliárd forintnyi (!) közvetlen külföldi forrás is kiáramlott a szektorból. Annak dacára, hogy a bankszektor mérete több mint tizedével csökkent egy év alatt, forrásköltségei csaknem három éve nem voltak ilyen magasak, mint most. Működésük ily módon bekövetkezett drágulására jellemzően hitelkamataik emelésével reagáltak a bankok, miközben nominális költségszintjüket lényegében szinten tartották.

Kiszámolták, valójában mekkora Matolcsy óriáspakkja

A héten eldőlt, hogy december közepén lehet megszavazott költségvetése Magyarországnak, vagyis a tervezés és elfogadás folyamata a szokásos dupláját, fél évet vett igénybe. A kormány végül egy méretes intézkedéscsomaggal biztosította be a 2013-as hiánycél tartását, mellyel egyben arra is törekszik, hogy Magyarországot kivezesse a túlzott deficit eljárás hatálya alól. Mindezek ellenére még mindig jelentős kockázatok leselkednek a jövő évi költségvetésre. Megmutatjuk, hogy csúszhat el a büdzsé.

Megtudtuk: a "pornómilliárdos" is harcol az államadósság ellen

A magyar milliárdosok jövőbeli befizetéseiben bízik Horváth Tihamér, az Összefogás az Államadósság Ellen nevű alap vezetője, miután az elmúlt hetekben tízmillió forintot fizetett be az első olyan üzletember, aki a leggazdagabbak százas listáján található. Az alap irányítója azt is elárulta, hogy az eddig összegyűlt 258 millió forintot az adósságkezelő már felhasználta a törlesztések során, de a befizetések méretével nem elégedett az adósság ellen küzdő civil "harc" vezetője.

A bankadó "csodálatos" evolúciója

Az utóbbi néhány hétben többször is átírta a kormány a bankadóval kapcsolatos terveit. Először 2013-ra, majd 2014-re vonatkozóan is megduplázták a tervezett bevételi összeget, így a hitelintézetek által fizetendő adóteher a kisebb kedvezményektől eltekintve "örökre" 144 milliárd forint körül lehet. A súlyos makrogazdasági követelményekkel járó és Európában egyedülállóan magas adó alapja még mindig a 2009-es módosított mérlegfőösszeg. Cikkünkben összefoglaljuk, melyik bank mekkora adót fizethet, és megnézzük, mi lenne a helyzet, ha mégis figyelembe vennék az időközben több banknál is bekövetkezett mérlegfőösszeg-zsugorodást.

Mit csináljunk a devizatartalékkal?

Bár a politikai szereplők még csak nagyon érintőlegesen nyilatkoztak, sokan biztosra veszik: a kormánynak a márciusi MNB-elnökváltás után komoly szándékai vannak a jegybank mérlegében szereplő devizatartalékkal. De pontosan mi? - merül fel a kérdés, és erre csak a fejünket vakarhatjuk. Nagy csodákat ugyanis nem lehet tenni ezzel a devizaforrással - bajt viszont könnyen előidézhetünk vele.

A Mikulás-raliban bíznak a profik

Bár a globális kockázatok továbbra is igen jelentősek, az elmúlt hetek részvény- és árupiaci korrekciója után a hazai alapkezelők ismét a kockázatos eszközök növelését ajánlották modell-portfólióikban. Egyes alapkezelők szerint a piacokat rettegésbe tartó amerikai "költségvetési szakadék" problémája megoldódhat, ami segíthet a hagyományosan amúgy is erős év végi emelkedésben. A kínai gazdasági kilátások javulása, és a hatalomváltás esetleges pozitív hozadékai pedig több alapkezelő szerint is vonzóvá tették az országot és a régiót. A megkérdezett szakértők többsége a magyar eszközöket viszont továbbra sem tartja vonzónak.

Mennyire vannak biztonságban a hazai nagypapírok?

A múlt hét második felében erőteljes eladói hullám söpört végig a Richter részvények piacán, miután kiderült, hogy a globális index szolgáltató MSCI november végével eltávolítja a részvényeket az MSCI Magyarország indexből. Röviddel ezt követően a MOL-ról is olyan pletykák kaptak szárnyra, hogy hasonló sorsra juthat rövidesen, ez ugyancsak érdemi hatással volt a papírok árfolyamára. Az alábbiakban annak jártunk utána, hogy az MSCI a rendszeres index felülvizsgálatok során milyen kritériumokat néz a benchmarkban való maradáshoz, és utánaszámoltunk, hogy a bennmaradt 3 blue chipünk közül fenyegeti-e valamelyiket az indexből való kikerülés veszélye.

Méretes különadót kapott az MTel, veszélyben az osztalék?

A Magyar Telekomnak jövőre már nem kell távközlési különadót fizetnie, cserébe a telefonadó mellett közművezeték adó is terheli majd a vállalat eredményét. Az új adó részvényenként 7-8,5 forintos negatív hatást jelenthet, amit a piac a bejelentés óta már beárazott, az igazán fontos kérdés azonban az, hogy képes-e a társaság a mostaninak megfelelő, 50 forintos osztalék kifizetésére a következő években.

Nagyot esett az Apple: eddig tartott az "iLufi"?

Komoly zuhanást szenvedett el két hónap alatt az elmúlt évek sztárpapírja, az Apple. A legnagyobb félelem, hogy a hatalmas növekedés véget érhetett a cégnél, ami pedig a fő hajtóereje volt a 2009 óta tartó árfolyam emelkedésnek. Az utóbbi két gyorsjelentés csalódást okozott, ennek nyomán az elemzői várakozások csökkenni kezdtek, a legújabb termékek pedig már nem jelentettek különösebben nagy technológiai ugrást, ami miatt az elemzők az innováció megtorpanása miatt kezdtek aggódni. A befektetők számára mégis érdekesek lehetnek a részvények, elsősorban a rendkívül alacsony árazási szintek miatt. A jövő szempontjából kulcsfontosságú, hogy mikor érkezik az Apple következő csúcsterméke, ami a várakozások szerint egy televízió lehet. Ha ez nem következik be néhány hónapon belül, az minden bizonnyal újabb nagy csalódást jelentene.

Nem kíméli a kormány az OTP-t

A bankszektor újabb gyomrost kapott, a Parlament ugyanis tegnap megszavazta, hogy a bankadó 2013-ban is a jelenlegi szinten marad a rendszerben, a pénzügyi tranzakciós illeték pedig a korábban tervezett duplája lesz. A befektetők már sok mindent beárazhattak a negatív hírekből, nem véletlenül forognak az OTP részvények tartósan a könyv szerinti értékük alatt, és a hétfői kereskedésben látott árfolyamesés is visszafogottnak mondható ahhoz képest, hogy az elemzői konszenzushoz képest milyen mértékű negatív meglepetést jelentettek a pénteki bejelentések. A piacot tehát nem feltétlenül, az elemzők többségét azonban hideg zuhanyként érhette az illeték duplázásának és a bankadó szinten tartásának elfogadása, a következő hetekben a várakozások és a célárak csökkentése és esetleges leminősítések kerülhetnek terítékre, ez pedig akár hetekig nyomás alatt tarthatja az árfolyamot.

Csomagoljuk ki együtt a kormány 2013-as megszorításait!

Jövőre újra óriási kiigazítást tervez végrehajtani a kormány. Összesen öt csomag keretében 1600 milliárd forintos intézkedéssorozatot jelentett eddig be, ám ezek tényleges egyenlegjavító hatása megközelítőleg 1000 milliárd forint. A csomagok szerkezetéből jól látható, hogy az idő múlásával egyre csak fogytak a kormány muníciói és a végére kizárólag a bevételek növelésére koncentrált. A költségvetési lyukak sorozatos betömése mögött másodlagossá vált a kiigazítás "minősége", vagyis, a kormány beáldozza a jövőbeli gazdasági növekedést a jelenbeli milliárdokért.

Mit művelt a Brokernet Járaiék biztosítójával?

Az elemzői várakozásnál kisebb veszteségről számolt be a harmadik negyedévre vonatkozóan a CIG Pannónia. Az életbiztosító ma reggel közzétett gyorsjelentése alapján ez elsősorban a vártnál alacsonyabb költségszintnek köszönhető. Az új szerzések azonban nagyon gyengén alakultak, ebből a hírekben mostanában gyakrabban szereplő Brokernet is rossz termelési számokkal vette ki a részét. Hiba lenne azonban csak az ő számlájára írni ezt, ugyanis a többi csatorna is gyengén muzsikált.

A gyorsjelentés főbb pontjai:
- 5,878 milliárd forintos negyedéves díjbevétel (MSZSZ szerint), ami az elemzői várakozástól és az egy évvel korábbitól is elmarad.
- Az elemzői várakozásnál kisebb adózott veszteség (372 millió forintos MSZSZ, 488 millió forintos IFRS szerint), ami jobb az egy évvel korábbinál is.
- Az igazgatási költségek is a vártnál kedvezőbben alakultak.
- Az új értékesítések jelentősen, az egy évvel korábbihoz képest 59%-kal estek vissza. A díjbevételre kedvezőtlenül, a költségszintre kedvezően hatott ez.

Az energiaszektor kivéreztetése mindenkinek fájni fog

Az energetikai beruházások átlagosan 20-40 évre szólnak, amivel szemben a kormányzat az elmúlt hetekben 70 milliárd forint pluszterhet vetett ki a szektorra. A szabályozási bizonytalanság okán szinte már teljesen leálltak a beruházások, miközben a kormány az erősebb állami szerepvállalásról kommunikál. A "kivéreztetéses" politika bár nominálisan kedvezőbb árat jelenthet az állam számára az energetikai eszközök megvásárlása szempontjából, de semmiképpen sem jelent kedvezőbb vételi pozíciót, miközben az ország energiaellátásának biztonságát, beruházásvonzó-képességét kockáztatjuk.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
A kormány törölné az EU-pályázatok kifizetését és kiírását, gyakorlatilag ejtené a helyreállítási alapot
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.
Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility
Kedves Olvasónk!

A Portfolio híreinek, elemzéseinek többségét előfizetés nélkül olvashatod. Ez azért van így, mert a hirdetések jelentik szerkesztőségünk legfontosabb bevételi forrását. A célunk az, hogy ez hosszú távon is így maradjon.

Kérünk, ne használj adblockert, és olvasd tovább a Portfolio-t!
TOVÁBBI INFORMÁCIÓ