• Megjelenítés

Elemzés

Az életbiztosítás halála? - A rendszerváltás óta nem volt ilyen

Évek óta kongatják a vészharangot a magyar életbiztosítási piacon, de talán most a leghangosabban. A pesszimista vélemények szerint túl alacsony az ügyfelek kockázattudatossága, ezért a kockázati védelmet jelentő hagyományos termékek helyett továbbra is csak a befektetési jellegű (unit-linked) termékek adhatók el. De csak elvben, a piac korábbi motorjának számító unit-linked termékek felett ugyanis eljárt az idő, helyüket egyre inkább más befektetési termékek foglalják el, a biztosítók kárára - mondják. Utánajártunk, a piaci trendek indokolják-e ezt a borúlátást, és kiderült:

- soha (legalábbis a rendszerváltás óta) nem vontak ki az ügyfelek az életbiztosításokból annyi pénzt, mint 2012 első felében,
- az új szerzések 16%-kal visszaestek a tavalyi év első feléhez képest, a biztosítói kifizetések viszont 21%-kal nőttek,
- az életbiztosítási piac díjbevétele reálértéken idén elmaradhat még a 2005-ös szinttől is,
- 2006 végéhez képest 574 ezer szerződés "tűnt el" a piacról, és a visszaesés folyamatos.

Az életbiztosítási piac további (kevésbé mérhető) válságjelei csak ráerősítenek erre, aminek egyik legutóbbi példája a Brokernet "szétválása". Baljóslatú tény, hogy a Brokerneten kívüli életbiztosítási piac - úgy tudjuk - az elmúlt évtizedben semmifajta növekedést nem produkált. Az életbiztosítási piac visszafordíthatatlan hanyatlásáról viszont talán még korai beszélni.

Újabb leminősítési hullám jöhet IMF-megállapodás nélkül

Nem talált különösebb kivetni valót a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi két kamatcsökkentésében hitelességi szempontból Michal Dybula. A BNP Paribas varsói elemzője a Portfolio.hu-nak adott interjúban úgy fogalmazott, hogy jövő tavaszig biztosra vehető további 100 bázispontos további kamatcsökkentés, illetve még legalább több hónapig nagyon erős vételi érdeklődés mutatkozhat a nemzetközi intézményi befektetők felől a feltörekvő piaci államkötvények iránt. Az elemző az interjúban jelezte, hogy a magyar kormány és az EU/IMF-közötti egyeztetési sorozat "már túl hosszúra nyúlt" és zavarják a különböző kormányzati megszólalók egymásnak ellentmondó nyilatkozatai. Véleménye szerint kifejezetten hasznos lenne gyorsan megkötni a hitelmegállapodást, mert az olcsóbbá tenné az államadósság finanszírozását és közben a szintén eladósodott magánszektornak is segítene, így több pénz maradna beruházásokra is. Michal Dybula rámutatott, hogy EU/IMF-megállapodás nélkül mához egy évre a kormány nehezebben tudja majd refinanszírozni a devizaadósságát, pénzügyileg sérülékenyebbé válna az ország és emiatt a hitelminősítők felől nőne az újabb leminősítési hullám veszélye is.

Mégsem veszi meg a Magyar Telekomot a Deutsche Telekom?

A Magyar Telekom anyavállalata, a Deutsche Telekom már jó ideje próbál megszabadulni amerikai leánycégétől, tavaly úgy tűnt, elképesztően jó áron tudnak túladni a T-Mobile USA-n. A befolyó milliárdokból a befektetők reménye szerint nem csak a Deutsche Telekom adósságának törlesztésére vagy hálózat-modernizációra, de például a leánycégek, így a Magyar Telekom felvásárlására is jutott volna pénz. A tranzakció azonban meghiúsult, az amerikai T-Mobile-t (a Magyar Telekom részvénytulajdonosok nagy bánatára) egyik amerikai versenytársának segítségével igyekeznek ismét versenyképessé tenni.

Matolcsy titkos fegyvere: Big Brother a boltokban?

Matolcsy György költségvetési kiigazítási csomagját egy adóhatékonyság-növelő intézkedési tétel dobja meg a legjobban, 95 milliárd forinttal. A kereskedelmi pénztárgépek és a NAV online kommunikációjának eredményeként a kormány az áfabevételek növekedésére számít. A szándék biztos, az eredmény már nem annyira, a nemzetközi tapasztalatok azonban biztatónak tűnnek.

Kihirdették a megszorításokat - Ki a legnagyobb vesztes?

A Magyar Közlöny hétfői számában már meg is jelent az a kormányhatározat, amely az idei költségvetési egyenleg tartásával kapcsolatos intézkedéseket tartalmazza. Ezek szerint az illetékes szerveknek két napjuk maradt arra, hogy bejelentsék a zárolási, illetve csökkentési kötelezettségeket Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternél jóváhagyásra, október 15-ig pedig már az államkincstárnak kell jelenteniük. A minisztériumoknál és központi költségvetési szerveknél összesen 49 milliárdos zárolást kell végrehajtani (a 133 milliárdos teljes programból), a tárcák közül a legnagyobb vesztes az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

Jelasity: a bankrendszer és a piac sok mindent magától megold

Az Erste Bank által megkérdezett ezer kis- és középvállalkozásnak mindössze az ötöde tervez a közeljövőben hitelfelvételt - érzékelteti a Portfolio.hu-nak a hitelpiac válságát Jelasity Radován, az Erste Bank Hungary elnök-vezérigazgatója. A bankvezér szerint idén számos intézkedés lefoglalja a bank kapacitásait, de reményeik szerint jövőre már fő tevékenységükre koncentrálhatnak, 2015-ig pedig "újjáépítik" a bankot.

Jelasity Radován meghívott panelbeszélgetője a Portfolio.hu október 16-ai Budapest Economic Forum elnevezésű konferenciájának, melyre alább lehet jelentkezni.

Csomag csomag hátán - Ki issza meg ennek a levét?

A kormány - a folyamatosan romló gazdasági környezet mellett - elkötelezett a költségvetési hiány három százalék alatt tartása és az államadósság csökkentése iránt. Ezt kívánja bizonyítani a Matolcsy György által pénteken ismertetett 2012-es és 2013-as újabb költségvetési kiigazító programokkal is. A már-már követhetetlen csomagokkal a kormány ezermilliárdokat mozgat meg. A jövő évi kiigazítás teljes értéke is már közel jár az 1000 milliárd forinthoz.

Energiavezérek: ilyen környezetben nem lehet beruházni

A magyarországi üzleti és szabályozói környezet kiszámíthatatlanságára mutattak rá a hazai energetikai piac meghatározó vállalatainak legfelsőbb vezetői a tegnapi Portfolio.hu Green Energy Investment Forumon-on. A finanszírozók a zöld projektek hiányára hívták fel a figyelmet, illetve szintén a bizonytalan szabályozói környezet negatív hatásait hangsúlyozták. A közép-kelet-európai megújuló-energia piac kilátásairól szóló panelbeszélgetésen felmerült, hogy Magyarországnak hamarosan döntenie kell, hogy befektetési szempontból az európai irányvonalhoz csatlakozik, vagy az afrikai befektetési lehetőségekkel kerül egy asztalra.

Lehet még kamatcsökkentés - interjú a külső tanácstagokkal

Nem érez ellentmondást a friss inflációs előrejelzés és az általa is megszavazott szeptemberi újabb jegybanki kamatcsökkentés között a Monetáris Tanács két külső tagja: Gerhardt Ferenc és Kocziszky György. A Portfolio.hu-nak adott párhuzamos interjújukban hangsúlyozták: a testület a döntéseinél továbbra is egységesen elfogadja az inflációs célkövetést, mint módszert. Azt is érzékeltették azonban, hogy a mai megváltozott világban rugalmasabban kell értelmezni az inflációs célkövetés keretrendszerét. Mindketten jelezték, hogy azért vált lehetővé augusztusban és szeptemberben a kamatcsökkentés, mert az általuk figyelt piaci indikátorok, illetve a gazdasági kibocsátási rés helyzete és nagysága azt lehetővé tették. Ha ezekben nem következik be drámai változás például külföldi okok miatt, akkor folytatódhat a kamatcsökkentési sorozat.

Mindketten úgy látják, hogy bár egy, vagy két 25 bázispontos kamatcsökkentés még nem váltja meg a világot, de a lépések üzenete fontos és a hitelek olcsóbbá válásán keresztül hozzájárulhat a gazdasági növekedés élénküléséhez. A két jegybankár óvatos optimizmussal tekint a magyar kormány és az EU/IMF közötti egyeztetési folyamatra, szükségesnek tartja a megállapodás létrejöttét és nem látnak abban kockázatot, hogy már ezt megelőzően elindult a kamatcsökkentési sorozat. Az interjú során Gerhardt Ferenc külön hangsúlyozta: rendkívül óvatos monetáris politikát kell folytatni és ennek jegyében "békeidőben" nem mozoghat 25 bázispontosnál nagyobb mértékben egy-egy döntésnél az alapkamat. Véleménye szerint ez lehetővé teszi azt is, hogy ha utólag kiderül, hogy hibát követett el a Monetáris Tanács, akkor könnyebben lehet azt korrigálni.

Ön mit szeretne: nyugdíjfelezést vagy 3 millió vendégmunkást?

Ha nem akarjuk, hogy maga alá temesse az egész fejlett világot (Magyarországot is beleértve) a demográfiai válság hatására felduzzadó államadósság, akkor óriási lépéseket kell tennünk. Akkorákat, ami a mai társadalmi rendünkben is hatalmas változásokat hoz. Egy tanulmány szerint ahhoz, hogy ne romoljon az adóssághelyzet a következő néhány évtizedben, vagy a nyugdíjakat kell a felére csökkenteni, vagy a teljes munkaképes korú lakosságnak kellene szigorúan napi 10 órában dolgozni, vagy 10 hazai munkás mellé 10 bevándorlót kell betelepíteni. Vagy ezek tetszőleges kombinációja.

A közelgő demográfiai krízissel foglalkozó sorozatunk első részében az elöregedés és népességfogyás egyre gyorsuló trendjének jelentőségét mutattuk be, mostani írásunk azzal foglalkozik, hogyan lehetne hatékonyan kezelni a népmozgalmi folyamatok miatt fenyegető adósságrobbanást.

Ma már ennyi nem elég - Mi lesz a Brokernettel?

Ma már nem elsősorban a befektetés mint hívószó nyitja meg az ügyfelek ajtaját, szívét, pénztárcáját - festi le az életbiztosítási piac szorongató helyzetét Bogdánffy Péter, a Brokernet Investment Holding Zrt. új vezérigazgatója. A hajdan a unit-linked életbiztosítások felfutásában oroszlánrészt vállaló MLM-hálózat a korábbi alaptevékenység mellett ma már új értékesítési lehetőségekkel ismerkedik. A régóta tervezett tőzsdei bevezetést a piaci környezet miatt elhalasztották: mint Bogdánffy mondja, nem akarnak csalódást okozni a befektetőknek, de nem tettek le róla. A Brokernet első embere az életbiztosításokat sújtó hatások és az egészségbiztosítások mellett az elképesztő romániai eseményekről és a "világ legegyszerűbb és legnagyszerűbb termékéről" is beszél a Portfolio.hu-nak adott interjújában.

Szebb jövőt jósolnak a forintnak az alapkezelők

Az elmúlt hetekben összességében pozitív volt a nemzetközi hangulat, ebből azonban a forint nem tudta kivenni részét. Talán ez is közrejátszhat abban, hogy a hazai alapkezelők forintkilátásokkal kapcsolatos véleménye rövid és hosszabb távon is javult a megelőző hónaphoz képest. A kötvények kapcsán is derűlátóbbak lettek a profik, ez pedig az eszközosztály saját benchmarkhoz képesti súlyozásában is megmutatkozik, bár a kötvények még így is 18%-os nettó alulsúlyozás figyelhető meg.

Íme az étlap: ebből rakja össze legújabb csomagját a kormány

Körvonalazódik a kormány legújabb, jövő évre tervezett csomagja, mely kiszivárgott hírek és kormányzati nyilatkozatok alapján vegyesen fog tartalmazni kiadáscsökkentő és bevételnövelő elemeket. Első gyorsszámításaink szerint a legújabb intézkedésterv 300 milliárd forinttal javíthatja a 2013-as költségvetés egyenlegét, ehhez jöhet még hozzá a hiánycél megemelése (ami további 150 milliárd forintos mozgásteret biztosít a kormánynak). Az összesen 450 milliárd forintos "kiigazítás" azonban még így sem tűnik elegendőnek.

Zakatol a pénznyomda - nem kell félnünk semmitől?

Szeptemberben ismét a Fed és az EKB volt a főszereplő, a jegybankok tovább folytatják a pénznyomtatást, ez pedig alapvetően jó hangulatot hozott a világ tőkepiacain. Már-már úgy tűnik, semmi sem állhat az árfolyamok további szárnyalásának útjába, nem árt azonban tisztában lenni a kockázatokkal.

Blanchard: Előre vagy hátra, de itt nem maradhatunk

Az adósságválság miatt a figyelem középpontjában Európa van, de ne feledkezzünk meg róla, hogy az Egyesült Államok költségvetési problémái mindmáig nem megoldottak - nyilatkozta Olivier Blanchard a Portfolio.hu-nak. A Nemzetközi Valutaalap főközgazdásza szerint számos európai országban túlságosan magas az adósság, aminek jelentős kockázatai vannak, éppen ezért nem kérdés, hogy csökkenteni kell az eladósodottságot. A feladat az, hogy megtalálják azt a középutat, ami már a finanszírozók számára is elfogadható konszolidációs ütem, de közben a társadalmi korlátok sem akadályozzák a program végrehajtását - figyelmeztetett Blanchard. Az eurózóna jövőjét illetően elmondta, az integrációban vagy előre vagy hátra kell lépni, de az biztos, hogy az eurózóna nem maradhat ott, ahol jelenleg van. Szerinte a fiskális integráció segíteni fog, de önmagában nem lesz elég, éppen ezért a makroprudenciális eszközök aktív használatára lesz szükség.

Fordult a kocka: beleszerettek a profik az OTP-be

A múltban jellemzően kirívóan gyengének bizonyuló szeptemberi hónapot egész jól átvészelték a tőzsdék, rövid távon azonban a hazai alapkezelők túlnyomó többsége bizonytalan a folytatást illetően: a válaszadók közel 90%-a a BUX indexben +/-5%-os elmozdulást vár a szeptember végi referenciaértékhez képest az előttünk álló 3 hónap során. Hosszabb távon némileg javult a profik álláspontja az egy hónappal korábbi felméréshez képest, a saját benchmarkhoz képesti súlyozást tekintve azonban továbbra is negatív hozzáállás tükröződik, a részvények esetében 15%-os nettó alulsúlyozás figyelhető meg. Az egyedi részvények között az elmúlt hónapokban az Egis volt a befutó, most azonban az OTP lett a portfólió menedzserek kedvence, miután 5 említést szerzett.

Megállíthatatlan a termőföldárak növekedése

Súlyos veszteségek érték az elmúlt évben a hazai mezőgazdaságot az aszály miatt, melynek egyik első számú megoldási alternatívája a modern öntözési rendszerek minél szélesebb körű kialakítása lehetne. Az öntözőrendszerek termőföldárakra gyakorolt hatásáról, a várható megtérülésről, a finanszírozási lehetőségekről, valamint a szektorban rendkívül aktuális új földtörvénnyel kapcsolatos lehetséges következményekről Nagy Ferenccel, a Tiszacash Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.

Ez az eredménye, ha egy ország mindenkivel összerúgja a port

A magánnyugdíjpénztári vagyonokat már államosították, visszavették a nagy energiacég irányítását, megint összerúgták a port az IMF-fel és az EU-val, ráadásul a mobilfrekvenciák megtendereztetésén is az állami cég lett végül a befutó. A félreértések elkerülése végett tisztázzuk, az ARGENTIN gazdaságpolitikai lépések részvénypiaci hatásait vizsgáljuk. Az eredmény elkeserítő, dióhéjban a következőt lehet elmondani: idén az argentin részvénypiacon nagy lemaradást láthatunk a világ többi részéhez képest, miközben az értékeltségek elképesztően nyomott szinteken tartózkodnak. Mire nem képes a növekedési aggodalom és az országkockázati megítélés fokozódása?

Romló növekedési kilátások - Számít ez a tőzsdéknek?

A részvénypiaci befektetők figyelmének középpontjában jelenleg is a növekedési kilátások állnak, melyek a világ szinte valamennyi fontosabb régiójában romlást mutatnak. Kérdés azonban, hogy érdemes-e ezzel ennyire komolyan foglalkozni? Vizsgálódásaink azt mutatják, hogy nem, hosszú távon ugyanis a GDP-növekedés és a részvénypiaci hozamok nem korrelálnak. Ennek több magyarázata is lehet, többek között az, hogy a részvények értékére elsősorban az EPS alakulása, és nem a teljes vállalati profittömeg nagysága hat, ami egyébként többé kevésbé jól korrelál a GDP-vel. Mindezek alapján feltehetjük a kérdést, hogy vajon van-e értelme a top-down megközelítésnek.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kilőtte Irán a Fatah-1-es rakétát – Ez lehet a legsúlyosabb csapás Izrael ellen?
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility