roskabotond cimlapkep
Gazdaság

A vakság ellen harcoló magyar kutató soha annyi pénzt nem gyűjtött kutatásra, mint a koronavírus idején

A következő tíz év legnagyobb célja, hogy a tömegeket érintő nagyobb szembetegségek esetében is eljussunk a klinikai vizsgálatokig - mondta a Portfolio-nak adott interjújában Roska Botond. Az idén júniusban Körber Európai Tudományos Díjjal kitüntetett Svájcban dolgozó magyar orvossal beszéltünk a 2018-ban alapított önálló unikális intézetéről, a vakság társadalmi jelentőségéről, a tudományos tevékenységek finanszírozásáról, a koronavírus következményeiről, az orvostudomány jövőjéről és magyarországi terveiről. A nemzetközi szinten is elismert kutató arról is beszélt, hogy a vakság hasonlít a világjárványokhoz: már régóta tudjuk, hogy lesz egy koronavírushoz hasonló globális járvány, azonban kevés pénzt és energiát forduítottunk arra, hogy ezen változtassunk.

Az elmúlt néhány hónapban sorozatosan gyűjtötte be a legnagyobb európai elismeréseket a látással kapcsolatos kutatásaiért, legutóbb júniusban, a Körber Európai Tudományos Díjat, a hamburgi székhelyű Körber Alapítvány díját nyerte el, amellyel minden évben egyetlen európai tudóst ismernek el az összes tudományterületről. De mondjuk el, hogy pontosan mely területeken végez kutatásokat és mi ezeknek a lényege, milyen fázisban járnak?

Az intézetünkben a látás megértésén és a látás betegségeinek peremén dolgozunk. A vakság két nagy típusát különböztetjük meg, a terápia szempontjából. Az egyik típusa, amikor magában a szemben lévő problémát tudjuk kezelni. A másik típus, amikor elhal a szemet az aggyal összekötő látóideg. Amikor ez elhal, akkor már nagyon nehéz a szemben mit csinálni. Mi az előbbi betegségek esetében dolgozunk nagy erőkkel azon, hogy olyan terápiákat alakítsunk ki, amelyek lehetővé teszik a teljes vakság kezelését.

Milyen terápiára kell itt gondolnunk?

Eddig kizárólag génterápiával foglalkoztunk, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy injekciót szúrunk a beteg szemébe, és vírusvektor módszerrel segítünk, melynek során a vírusvektorok a célsejtekbe juttatják a gént. Ahhoz, hogy egy ilyen terápiát létrehozzunk, meg kell érteni, hogyan működik az emberi retina. Öt évvel ezelőtt erről még semmit nem tudtunk, ez lassan kezd megváltozni három technológia kifejlesztésének köszönhetően. Ebből kettőt a laborunkban fejlesztettünk ki, egy pedig Szabó Arnold, a Semmelweis Egyetem Retina Laboratórium szakemberének munkásságán alapul.

Részletezné ezeknek a vizsgálatoknak a működését?

Az egyik technológia azon alapul, hogy ha egy emberből post mortem kapunk egy retinát, akkor ebből körülbelül egy napig mérni lehet fényválaszokat. Vagyis a retina úgy tud működni egy napig a halál beállta után, mintha bent lenne a szemben. A másik technológia, amit szintén mi fejlesztettünk ki, hogy létre tudunk hozni olyan retinákat bőrbiopsziából, laboratóriumi körülmények között, amik nagyon hasonlítanak az emberi felnőtt retinára. Áttranszformáljuk a borsejteket őssejtekké, és ezekből tudunk ún. retinaszerű organoidokat építeni. Ezek fényre válaszolnak, valamint kalkulálnak is. Ebből rengeteget tudunk építeni. Ha van például egy beteg, az ő saját retináját fel tudom építeni 20 ezer példányban. A harmadik eljárás pedig az, hogy hogyan lehet a halál után életben tartani a retinát. Ezt Szabó Arnold fejlesztett ki, és erre építettünk egy technológiát, ami azt jelenti, hogy ezekben a retinákban visszahoztuk a látóképességet, és így a retina a halál után több héten keresztül tanulmányozható. Ezek tehát azok a technológiák, hogy hogyan lehet tanulmányozni az emberi retinát.

roska botond előadás
Roska Botond előadást tart a Semmelweis Budapest Award díj átvételét követően 2019 novemberében. Fotó: Semmelweis Egyetem

Ezeknek a vizsgálatoknak, kutatásoknak az eredményeire építve fejlesztik tehát a későbbi terápiákat.

Igen. Például klinikai vizsgálat alatt van egy olyan terápia, amikor génterápiás vírusokba beteszünk algákból vagy baktériumokból kiszedett fényérzékelőket, ezt beinjektáljuk a szembe, és ez a vírus kitalálja, hogy milyen sejtekbe kell kitermelnie ezt a fehérjét, ezáltal fényérzékennyé tud tenni bizonyos sejteket.

Ez egy bizonyos vakságban alkalmazható, és ez az, ami tesztelés alatt van most Párizsban, Londonban és az USA-ban.

Amikor megvan a terápia fő irányvonala, hogyan viszik tovább a hasznosulás útján?

Amikor megvan egy ilyen terápiás ötlet, valamint a vírus, akkor továbbadjuk azt egy kis cégnek. Ezt követően ez a hasznosulás már nem az intézethez kötődik, hanem az adott céghez és ennek a befektetőihez, akik jellemzően 50-60 millió dollárt tesznek egy-egy kis cégbe.

Önök pedig a jogdíjon keresztül részesülnek a későbbi eredményekből, ha jól értem.

Így van, a szellemi tulajdon használatáért fizet a cég. Például az előző intézet, ahol dolgoztam, a Friedrich Miescher Institute a Novartishoz tartozott és így a szellemi tulajdon is a gyógyszercéghez tartozott, így azt a kis cég tőle vásárolta meg. Ez a vállalkozás befektetőket szerez a projektre, majd meghatározza a stratégiát, hogy hogyan teszteli az embereken. Amikor pedig megvan a klinikai vizsgálat eredménye, akkor azokat együtt publikáljuk a céggel a tudományos folyóiratokban. De én magam nem veszek részt sem a kiválasztásában, sem a klinikai vizsgálatokban, hogy ne tudjam befolyásolni az eredményeket.

Van-e még további előrehaladott állapotban lévő kutatás, amely akár a klinikai vizsgálatokhoz is közel áll?

Már 2018 óta független intézményként működünk, nem csupán egy labor vagyunk és egyszerre többféle terápiás megoldáson dolgozunk, amelyeket a következő években próbálunk meg eljuttatni a klinikai vizsgálatokig.

Egyelőre a kisebb betegségcsoportokra koncentrálunk, amelyeknek egészen pontosan értjük a működési mechanizmusát. A szemet érintő nagy betegségeket, mint például a makuladegenerációt vagy a zöldhályogot egyelőre nem ismerjük, és a nagy áttörés az lenne, ha a nagy betegségekben is, amelyek sok millió embert érintenek, lenne előrelépés. Van egy olyan újfajta technológia, a kígyók hőérzékelésének a felhasználása, amit makuladegenerációra terveztük, de ez még a kutatás stádiumában van, még messze vagyunk ezen a téren a klinikai kísérletektől.

A következő tíz év legnagyobb célja, hogy a tömegeket érintő nagyobb szembetegségek esetében is eljussunk a klinikai vizsgálatokig.

Ezekben a nagy betegségekben sokan kutatnak, sok pénz van, azonban egyelőre nem értjük, hogy pontosan mi okozza ezeket a betegségeket. A kisebb betegségcsoportok esetében ha van egy jó terápiánk, akkor nem gond pénzhez jutni és így céget alapítani.

Rengeteg befektető talál meg bennünket, mivel az egész intézet unikális.

Beszéljünk akkor néhány szót erről az új intézetről. Milyen forrásból képesek biztosítani a stabil működést és milyen keretek között működik?

A 2017 decemberében alapított intézetünk alapítványi formában működik, amelynek szintén vannak támogatói.

Évente 10 millió eurót kapunk a Novartistól, ez volt Svájc történetének valaha volt legnagyobb adománya a privátszférában.

Valamint 10 millió eurót Bázel városától, a Bázeli Egyetemtől és a város klinikáitól kapunk. Ezen felül vannak még pályázati forrásaink, európai, svájci és amerikai is, valamint magánszemély adományozóink is vannak. A magánszemélyek főként idősebb, gazdag emberek, akik látnak maguk körül vakságot, mások pedig olyan adakozók, akik rádöbbennek ennek a betegségnek a társadalmi jelentőségére. Vagyis, hogy a vakság az öregedéssel együtt népbetegség lett. A vakság, vagy például az Alzheimer-kór nagyon súlyos társadalmi problémák, amelyek összevethetők a halállal. Az emberek többsége azonban a halálos betegségekre akar azonnal megoldást találni, az olyan betegségek, mint a vakság esetében 20-30 évet előre kell látni. Pedig sokan tudják, hogy az öregedéssel párhuzamosan egyre többen, a betegek 20-30 százalékának súlyos látásproblémái lesznek idős korára, ennek ellenére nagyon kevés pénzt és energiát fordítunk arra, hogy ezen változtassunk.

Ugyanígy vagyunk a világjárványokkal is: 10-20 éve tudjuk, hogy lesz egy ilyen, koronavírushoz hasonló globális járvány, hiszen a repülőgépek behálózzák a világot.

Miért éppen az alapítványi formára esett a választás?

Egy kis cég akkor tud működni, ha van egy konkrét molekula, amit véges időn belül el lehet vinni kipróbálásra. Mivel ez egy alapítvány, a mi kutatásaink nem arról szólnak, hogy megtérülnek-e, hanem arról szól, hogy az emberiség nagy problémáira hogyan tudunk válaszokat találni. A társadalmi hasznosságon van a hangsúly, a másik pedig az emberi test megértése. Ez a kettő összekapcsolódik, mert amikor megértjük az emberi testet, akkor tudunk terápiát létrehozni. Az alapkutatás ilyen szempontból az orvostudományban nem válik el az alkalmazott kutatástól, mert minden megismerést fel lehet használni gyógyításra.

Ha már megemlítette a koronavírus-járványt. Milyen hatással járt az ennek nyomán kialakult válság az intézet forrásszerzési lehetőségeire, beszűkültek azok?

Nem, éppen ellenkezőleg. Amikor kitört a járvány Európában is, beindultak a pénzcsapok is: ezek egy része pályázati grant volt, egy része privát emberektől, másik része magánbefektetőktől érkezett.

Az intézetem soha annyi pénzt nem gyűjtött össze kutatásra, mint ez alatt a három hónap alatt.

A járvány egyértelműen felértékelte az orvostudományi kutatásokat, rámutatott arra, hogy a nagy bajok esetén előre kell gondolkozni. Az orvostudomány finanszírozása ugyanakkor egy nagyon nehéz kérdés. Azt látjuk, hogy át fog alakulni az emberek gondolkodásmódja, mert csak úgy lehet elérni ezeket az új terápiákat, hogy az államok és az emberek több pénzt fektetnek az egészségükbe. Ha fontos az egészségünk, több forrást kell rá szánnunk.

A génterápiáé a jövő?

Sokféle terápia fog együttműködni, a génterápia azért fontos, mert ez most lépett be az orvostudományba. Az első ilyen gyógyszer alig kétéves, és rengeteg céget alapítanak erre. A génterápia azért érdekes, mert itt értjük, hogy mit csinálunk, míg más terápiánál nagyon sokszor a szerencsétől függ, hogy milyen molekulát találunk. Ennek ellenére a génterápia nem jó mindenre, a kis molekulák, az antitestek és a génterápia szerintem mindig együtt fog működni. A szembetegségeknél ha vissza akarjuk állítani a látást, akkor ez nagy valószínűséggel mindig génterápia lesz, azonban amikor megpróbáljuk megállítani a látás csökkenését, ez antitestek, kis molekulák és génterápia valamilyen kombinációjával jön létre. A többi szerv esetében is ezt látom: a génterápia inkább hozzáadódik mint egy új modalitás, de ez nem jelenti azt, hogy a régiek megszűnnek. Ha pedig a gazdasági aspektusát nézzük, akkor azt látjuk, hogy a befektetők nagy része most génterápiába fektet be, mert ez új, itt vannak új cégek. Hosszabb távon egyensúly fog beállni.

Ennek megfelelően Önök csak a génterápiás kutatásokra fókuszálnak?

Egyelőre génterápiára, de azt is látni kell, hogy ezek a terápiák nem válnak szét. Nagyon sokféle kombináción dolgoznak jelenleg a kutatók. Vegyük például azt a lehetséges esetet, amikor egy kis molekulával be vagy ki lehet kapcsolni egy génterápiát. A kis molekulákon a cégek ma sokkal több pénzt nyernek, mint a génterápián.

Szerintem még körülbelül 10 év mire látjuk a génterápia korlátjait és hogy mire jó.

Milyen további terveik vannak, meddig bővülnének?

Tavaly október óta egy 9 emeletes épületben működik az intézmény,

jelenleg 100-110 munkatárssal, de növekedésben vagyunk és 150-170 fős létszám a cél.

Az intézet láncszerűen épül fel. Az alapkutatástól minden elemünk megvan a páciensekig, a klinikai kísérletekig. Ezeket a kísérleteket vagy cégek szponzorálják, vagy tőlünk jön ki a kísérleti program. Az intézetnél dolgozó 110 munkatárs 30 országból jött, az én laboromban 25-30 ember van, 17 országból. A vakság nem korlátozódik egy országra, ha bárhol találunk rá terápiát, az az egész világnak szól. Svájcban vagyunk, de minket az emberiség problémái érdekelnek.

roska botond kitüntetés
Roska Botond neurobiológus kutatóorvos, miután átvette a Magyar Szent István-rend kitüntetést Áder János köztársasági elnöktõl a Sándor-palotában 2019. augusztus 20-án. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Ha már Svájcnál vagyunk, miért pont Svájc?

Bázel és Boston az orvostudományi kutatások központja. Itt vannak a világ legnagyobb cégei, a Roche és a Novartis. De amit kevesebben tudnak, hogy iszonyú tömegű kis cég és rengeteg intézet van Bázelben, ami orvostudományi kutatásról szól. Olyan mennyiségben, ami Bostonon kívül sehol máshol nincs. Ez egy olyan hub, ami az évszázadok alatt alakult ki, nyilván ha vannak nagy, sikeres cégek, azok vonzzák a kicsiket is. A svájci gazdaság mindig is a tudásra alapult. Ennek két nagy pillére van, a mérnöki tudás és az orvostudomány, nyilván a bankrendszer és az élelmiszeripar mellett. Azt is meg kell említenem, hogy Svájc mindig globális, mert annyi nyelv van ebben az országban, hogy éppolyan erőfeszítés bármit eladni Lausanne-ba, mint az USA-ba vagy Kínába. Svájc lakosságának 25 százaléka külföldi, Bázelnek körülbelül 30 százaléka. Svájc nagyon szeret külföldieket alkalmazni, mert a svájciak alapvetően nagyon szerények. Úgy gondolják, hogy az okos embereket elhozzák külföldről. És ez kölcsönös, mert rengeteg pénz van a kutatásban, ezért a külföldiek számára is vonzó ez a környezet.

Végül nem maradhat el a kérdés, amit mindig feltesznek Önnek: milyen tervei vannak Magyarországgal kapcsolatban?

Egyre erősebb lesz a kutatásaink magyar lába. Rózsa Balázzsal és az általa alapított Femtonics céggel, amely a világon egyedülálló mikroszkópokat fejleszt. Többéves együttműködésünk van Szabó Arnolddal és a szemészeti klinikával. A következő években az együttműködéseket szeretnék sokkal szorosabbra és nagyobbra fejleszteni.

Elindulni abba az irányba, hogy az emberi retina megértésének egy része Magyarországhoz kapcsolódjon.

Jelenleg is keressük az utakat, hogy milyen intézeti keretek között lenne ezt a legjobb megvalósítani. A projektek kialakítása egyre konkrétabb, és a következő egy évben kiderül, hogy ez az együttműködés milyen formában fog folytatódni.

Címlapkép forrása: IOB

wall street
london nagy britannia city
bull
ernst n young
factory
smartphone
Koronavírus
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Legfontosabb aktualitások, elemzés, ötletelés.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Újságíró

Újságíró

Junior elemző, elemző

Junior elemző, elemző
2020. szeptember 2.
Járműipar: Új időszámítás, sokasodó kihívások
2020. szeptember 3.
Financial and Corporate IT 2020
2020. szeptember 9.
Sustainable World 2020
2020. szeptember 10.
Property Market RELOADED 2020
london nagy britannia city