Új-Zélandon is a miskolci csokinyuszi van a polcokon - 30 éves a Nestlé Magyarországon
Gazdaság

Új-Zélandon is a miskolci csokinyuszi van a polcokon - 30 éves a Nestlé Magyarországon

Portfolio
Aligha akad olyan ember Magyarországon, aki ha szétnéz otthon a konyhában vagy a kamrában, nem talál valamilyen Nestlé terméket a polcon. A cég árucikkei már 150 éve elérhetőek hazánkban - 1871-ben kezdett el dolgozni az első Nestlé gyermektápszer-ügynök Pesten, -, ugyanakkor a Nestlé Hungária Kft. története 1991-re nyúlik vissza, amikor a svájci vállalat megvásárolta a Szerencsi Édesipari Vállalatot, valamint a szerencsi és diósgyőri gyárat. A magyarországi leányvállalat ügyvezető igazgatójával, Noszek Péterrel többek között arról beszélgettünk, honnan hová jutott a cég az elmúlt 30 évben, a három évtized során mi jelentette a legnagyobb kihívást, hogyan változtak a fogyasztói szokások és hogyan alakult a fenntarthatóság jelentősége.

Idén ünnepli a Nestlé Hungária Kft. megalakulásának 30. évfordulóját, ugyanakkor a cég termékei már bőven a ’90-es évek előtt megtalálhatók voltak a magyar boltok polcain. Honnan datálják pontosan a Nestlé magyarországi megjelenését?

A Szerencsi Édesipari Vállalat, valamint a szerencsi és diósgyőri gyár megvásárlásával, egy szerencsi központtal és egy budapesti irodával 1991-ben alakult meg a Nestlé Hungária Kft., a világ legnagyobb élelmiszergyártó cégének magyarországi leányvállalata. Különböző Nestlé-termékek ugyanakkor valóban elérhetőek voltak korábban is, az első Nestlé gyermektápszer-ügynök 1871-ben kezdett el dolgozni Magyarországon, a Maggi-termékek is megtalálhatók voltak már az 1900-as évek elején, sőt, 1974-ben a Debreceni Konzervgyárban megkezdődött ezeknek az árucikkeknek a bércsomagolása is. A Brazíliából importált Nesquik kakaópor pedig 1980-ban jelent meg az üzletek polcain, és 1989-ben Diósgyőrben megkezdődött az első Nestlé piros táblás csokoládék gyártása. A Nestlé magyarországi történetét tehát több időponthoz is lehet kötni.

1992-ben elkezdtük gyártani Szerencsen a Nesquiket, négy évvel később elindítottuk a gabonapehely üzletágat , amely termékekkel ma már mindennap találkozik az ember. Mostanra három gyárunk van Magyarországon: - a szerencsi, ahol Nescafét és Nesquiket készítünk;- a diósgyőri, ahol üreges csokoládéfigurák készülnek;- és a büki, ahol állateledelt gyártunk.

Az utóbbi 30 évben több mint 150 milliárd forintot ruházott be a vállalat Magyarországon, ennek nagy része az elmúlt tíz évben a büki gyár fejlesztésére szolgált.

A szerencsi gyár termelésének valamivel több, mint 80, a diósgyőri és a büki gyár termelésének pedig közel 90 százaléka exportra készül. A magyar piacra jutó árbevételünk 162-163 milliárd forint volt, ebből 63 százalék exportból származott.

2018 óta tölti be az ügyvezető igazgatói pozíciót, és harminc éve dolgozik a vállalatnak. Hogy indult a pályafutása, és a cégnél töltött idő alatt mit gondol, mi jelentette a legnagyobb kihívást Magyarországon?

1991-ben gyakornokként kezdtem a cég svájci központjában, első magyarországi megbízatásomat egy évvel később kaptam: előbb a szerencsi gyár, majd a teljes magyar Nestlé kontrollere lettem. Tulajdonképpen itt jött szembe az első kihívás:

1992-ben egyetlen Commodore 64 számítógép működött a szerencsi gyárban, nem voltak átlátható folyamatok, nulláról kellett kezdeni mindent.

Ráadásul az 1800 fős gyárból ketten beszéltünk idegen nyelven. Muszáj volt modernizálni, automatizálni a folyamatokat. Amikor a használt IBM-gépeket megkaptuk a svájci anyacégtől, Magyarországon nem volt olyan cég, amelyik értett volna a szervizeléshez, nekem kellett beüzemelnem azokat. A ’90-es évek elején, a rendszerváltást követően rengeteg minden változott, az üzletmenet szempontjából kulcsfontosságú lett volna a kiszámíthatóság, ami itt nem volt jellemző.

Az évek során több országban dolgoztam, például az új-zélandi leányvállalatnál, meglepő élmény volt egy ottani üzletben viszontlátni a Diósgyőrben készült csokinyuszit. 2018-ban tértem vissza újra Magyarországra, és persze

az utóbbi évek egyik nagy kihívása nálunk is a fenntarthatóság: azt látjuk, hogy a magyar fogyasztók számára ez egyelőre kevésbé fontos szempont a vásárlás folyamán, mint tőlünk nyugatabbra, de a gyártástechnológiának globálisan nagy feladatot jelent.

2019-ben, Szerencsen kezdtünk először újrahasznosítható papírcsomagolású Nesquik All Natural kakaóitalport gyártani. Rengeteget dolgoztunk azon, hogy környezetbarát csomagolásban tudjuk piacra dobni a nedvességre nagyon érzékeny kakaóport. Míg a termék külföldön nagyon keresett, Magyarországon egyelőre a termelés csekély részét tudjuk eladni. Az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. által és a Nestlé közreműködésével végzett év eleji országos reprezentatív kutatásból az derült ki, hogy a magyar fogyasztóknak a legfontosabb szempont a vásárlásnál a termék íze – 10-ből 8-an ezt tették az első helyre -, közvetlenül utána jön a minőség, majd az ár. A fenntarthatóság csak a fogyasztóink felének számít. Ezen próbálunk változtatni.

Nagyon gyorsan változnak a fogyasztói szokások. Hogyan tud ezzel lépést tartani egy olyan óriásvállalat, mint a Nestlé?

A Nestlé a világon a legnagyobb élelmiszeripari vállalat, ezt pedig csak úgy lehetett elérni, ha a cég – a fogyasztói szokásoknak megfelelően – folyamatosan változik, hiszen a mindenkori igényeket kell kielégítenünk. Az egészséges táplálkozás például nagyon fontos a vásárlók számára, épp ezért az utóbbi időben jelentősen csökkent a termékek cukor-, valamint sótartalma, és növeltük élelmiszereink rosttartalmát is.

Ugyanakkor az is nagyon fontos, hogy a világ 187 országában működünk, így a helyi igényekhez is alkalmazkodunk.

A hagyományos KitKat a világ minden táján ugyanazokat az összetevőket tartalmazza, de például a Maggi termékek fejlesztése során figyelembe vettük, hogy a magyar fogyasztók nagyon kedvelik a pirospaprikát. Nagyon sok piacra exportálunk, és mindenhol azonos minőségű termék kerül az üzletek polcaira, de reagálunk a helyi igényekre is.

Hogyan látja a magyarországi csokoládégyártás helyzetét? Mennyire életképes ez az iparág a rendkívül erős globális versenyben?

A szocializmusban nagyon el volt aprózva az édesipar, az ország különböző területein volt édesipari gyár, amelyekben ugyanazokat a termékeket gyártották, a Balaton szeletet például Diósgyőrben és Győrben is. A méretgazdaságosság hiányzott, a cégek, amelyek megvásárolták ezeket a gyárakat a rendszerváltáskor, megpróbálták olyan helyre tenni a gyártókapacitást, ahol a legjobban megérte. Ahogy minden fogyasztási cikknél, úgy a csokoládégyártásra is igaz, hogy minél nagyobb az előállított mennyiség, annál kevesebb a költség, nem véletlen az, hogy mindenki próbál minél nagyobb gyárakat és standardizáltabb portfóliót kialakítani. Mi úgy tervezzük, hogy a diósgyőri gyárral, és az ott készülő speciális termékekkel hosszú távon leszünk jelen a piacon.

_78B3477
Noszek Péter, a Nestlé magyarországi leányvállalatának ügyvezető igazgatója.

A munkaerőhiány a koronavírus megjelenése előtt jelentős problémát okozott a hazai cégeknek. Mi a helyzet most, mi a Nestlé Hungária tapasztalata?

Amikor 2018-ban visszatértem Magyarországra, óriási problémáink voltak a munkaerővel: hatalmas volt a pörgés, 15 százalék körül volt a fluktuáció. Jelenleg 2400 dolgozónk van, közülük 2100-an a gyárakban, 300-an pedig a fővárosi központban dolgoznak. Ami érdekes, hogy a koronavírus-járvány alatt a fluktuáció lényegesen csökkent. Ebben szerepe volt annak véleményem szerint, hogy gyorsan reagáltunk a vírus okozta helyzetre: a Covid-19 megjelenése után a gyárakban dolgozók 10 százalék fizetéskiegészítést kaptak, és kifizettük a táppénz és a teljes bér közötti különbséget annak, a vírus miatt esett ki a munkából. A másik fontos szempont, hogy nálunk nem állt le a termelés, a gyárainkban folyamatos volt a csomagolóanyag-ellátás, és az exportunk sem akadozott.

A Nestlé a legnagyobb svájci befektető és munkáltató Magyarországon, folyamatosan keresünk munkaerőt, a büki gyárban például nagyon sok olyan mérnökre van szükségünk, akik az automatizáláshoz is értenek.

2020-ban egy 50 milliárdos beruházást indítottunk útjára, folyamatosan modernizáljuk az állateledel-gyárat, ezért is van szükségünk a modern technológiához értő szakemberekre. A budapesti irodába is keresünk embereket, és a koronavírus hatásának következménye, hogy átalakultak a csatornák, felértékelődött az e-kereskedelem, erre a területre is várunk új dolgozókat.

Milyen fejlesztési tervek vannak még kilátásban? Mennyire tud növekedni a Nestlé gyártási kapacitása Magyarországon, és milyen újdonságok jöhetnek a teljes szortimentben?

Folyamatosan fejlesztjük a gyárakat, a szerencsi és a diósgyőri telephelyen közel 10 millió svájci frankos, vagyis több mint 3 milliárd forintos beruházásba kezdtünk, Bükön pedig egy közel 50 milliárd forintos beruházás zajlik, ami várhatóan decemberre fejeződik be. Ezzel a lendülettel megyünk előre, munkahelyeket is teremtünk, de legfőképpen újabb kapacitásokat építünk, és nagy hangsúlyt fektetünk az automatizációra.

A termékfejlesztés is fontos, reagálva a fogyasztói igényekre, új, Garden Gourmet névre keresztelt termékcsaláddal rukkoltunk elő, ez egy növényi alapú portfólió, ami ideális a vegánok, vegetáriánusok, illetve akár flexitáriánusok számára is (ez az étrend előtérbe helyezi a növényi fehérjeforrásokat, de lehetőséget ad az állati eredetű alapanyagok mértékletes fogyasztására is – a szerk.). A folyamatos fejlődés elengedhetetlen, már piacon van egy növényi alapú kakaóitalunk is, és a Nestlé 2011-ben alapított üzletága, a Nestlé Health Science is új termékekkel állt elő.

A cél a jövőben is az egészséges táplálkozás támogatása, a fenntarthatóság, korántsem csak termékfejlesztés, hanem a mindennapi működés terén. Már nagyon régóta zöldáramot használunk a gyárainkban, semmit nem dobunk ki a szeméttelepre, valamilyen módon minden újrahasznosításra kerül, és a lábnyomunkra is nagyon figyelünk, az irodákból kitiltottuk az egyszer használatos műanyagokat. A harmadik fókusz a digitalizáció, ami egyrészt az e-kereskedelem fejlesztését, másrészt a fogyasztókkal való kapcsolatfelvételt érinti: szóba jöhetnek applikációk, a közösségi médiában való megjelenés növelése.

A cikk megjelenését a Nestlé Magyarország támogatta.

Holdblog

A Föld legnagyobb részvénytársasága

Kevés olyan közvetlen biológiai jellemzőt találunk, ami kiemelne minket a többi faj közül, leginkább fejlett kommunikációs képességeink tesznek minket azzá, amik vagyunk. Lehet minket, embere

Kiszámoló

Kiszámoló bankszámla......helyett

Most, hogy a Raiffeisen valami okból elkezdte elüldözni a prémium ügyfeleket (pedig nemrég még 50 ezer forintot is fizetett ugyanezen embereknek, hogy nála nyissanak számlát), arra gondoltam, hog

Tematikus PR cikk
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Órákon belül olyan ítélet születik Magyarországról, ami a forint sorsát is eldöntheti

Könyvelő

Könyvelő
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
2024. június 12.
Sustainable World 2024
2024. szeptember 4.
Future of Finance 2024
2024. szeptember 17.
REA 2024 SUMMIT – Powered by Pénzcentrum
2024. szeptember 18.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Díjmentes előadás

Kereskedés külföldi részvényekkel

Kezdőként hogyan tudsz külföldi részvényekkel kereskedni? Melyek lehetnek a kiválasztás szempontjai? Bemutatjuk melyik platformunk a legoptimálisabb külföldi részvények vásárlásához.

Díjmentes online előadás

Miért a tőzsdei befektetést válasszam az állampapír helyett?

Online előadásunkon megvizsgáljuk a két befektetési formát, megtárgyaljuk az előnyeiket és a hátrányaikat, sorra vesszük mikor mibe érdemes fektetni.

Ez is érdekelhet
budapest-fopolgarmester-valasztasi-ujraszamlalas-nemzeti-valasztasi-iroda-2024-junius-14-fopolgarmester-valasztas-ujraszamlalas-fopolgarmester