Új-Zélandon is a miskolci csokinyuszi van a polcokon - 30 éves a Nestlé Magyarországon

Idén ünnepli a Nestlé Hungária Kft. megalakulásának 30. évfordulóját, ugyanakkor a cég termékei már bőven a ’90-es évek előtt megtalálhatók voltak a magyar boltok polcain. Honnan datálják pontosan a Nestlé magyarországi megjelenését?

A Szerencsi Édesipari Vállalat, valamint a szerencsi és diósgyőri gyár megvásárlásával, egy szerencsi központtal és egy budapesti irodával 1991-ben alakult meg a Nestlé Hungária Kft., a világ legnagyobb élelmiszergyártó cégének magyarországi leányvállalata. Különböző Nestlé-termékek ugyanakkor valóban elérhetőek voltak korábban is, az első Nestlé gyermektápszer-ügynök 1871-ben kezdett el dolgozni Magyarországon, a Maggi-termékek is megtalálhatók voltak már az 1900-as évek elején, sőt, 1974-ben a Debreceni Konzervgyárban megkezdődött ezeknek az árucikkeknek a bércsomagolása is. A Brazíliából importált Nesquik kakaópor pedig 1980-ban jelent meg az üzletek polcain, és 1989-ben Diósgyőrben megkezdődött az első Nestlé piros táblás csokoládék gyártása. A Nestlé magyarországi történetét tehát több időponthoz is lehet kötni.

1992-ben elkezdtük gyártani Szerencsen a Nesquiket, négy évvel később elindítottuk a gabonapehely üzletágat , amely termékekkel ma már mindennap találkozik az ember. Mostanra három gyárunk van Magyarországon: - a szerencsi, ahol Nescafét és Nesquiket készítünk;- a diósgyőri, ahol üreges csokoládéfigurák készülnek;- és a büki, ahol állateledelt gyártunk.

Az utóbbi 30 évben több mint 150 milliárd forintot ruházott be a vállalat Magyarországon, ennek nagy része az elmúlt tíz évben a büki gyár fejlesztésére szolgált.

A szerencsi gyár termelésének valamivel több, mint 80, a diósgyőri és a büki gyár termelésének pedig közel 90 százaléka exportra készül. A magyar piacra jutó árbevételünk 162-163 milliárd forint volt, ebből 63 százalék exportból származott.

2018 óta tölti be az ügyvezető igazgatói pozíciót, és harminc éve dolgozik a vállalatnak. Hogy indult a pályafutása, és a cégnél töltött idő alatt mit gondol, mi jelentette a legnagyobb kihívást Magyarországon?

1991-ben gyakornokként kezdtem a cég svájci központjában, első magyarországi megbízatásomat egy évvel később kaptam: előbb a szerencsi gyár, majd a teljes magyar Nestlé kontrollere lettem. Tulajdonképpen itt jött szembe az első kihívás:

1992-ben egyetlen Commodore 64 számítógép működött a szerencsi gyárban, nem voltak átlátható folyamatok, nulláról kellett kezdeni mindent.

Ráadásul az 1800 fős gyárból ketten beszéltünk idegen nyelven. Muszáj volt modernizálni, automatizálni a folyamatokat. Amikor a használt IBM-gépeket megkaptuk a svájci anyacégtől, Magyarországon nem volt olyan cég, amelyik értett volna a szervizeléshez, nekem kellett beüzemelnem azokat. A ’90-es évek elején, a rendszerváltást követően rengeteg minden változott, az üzletmenet szempontjából kulcsfontosságú lett volna a kiszámíthatóság, ami itt nem volt jellemző.

Az évek során több országban dolgoztam, például az új-zélandi leányvállalatnál, meglepő élmény volt egy ottani üzletben viszontlátni a Diósgyőrben készült csokinyuszit. 2018-ban tértem vissza újra Magyarországra, és persze

az utóbbi évek egyik nagy kihívása nálunk is a fenntarthatóság: azt látjuk, hogy a magyar fogyasztók számára ez egyelőre kevésbé fontos szempont a vásárlás folyamán, mint tőlünk nyugatabbra, de a gyártástechnológiának globálisan nagy feladatot jelent.

2019-ben, Szerencsen kezdtünk először újrahasznosítható papírcsomagolású Nesquik All Natural kakaóitalport gyártani. Rengeteget dolgoztunk azon, hogy környezetbarát csomagolásban tudjuk piacra dobni a nedvességre nagyon érzékeny kakaóport. Míg a termék külföldön nagyon keresett, Magyarországon egyelőre a termelés csekély részét tudjuk eladni. Az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. által és a Nestlé közreműködésével végzett év eleji országos reprezentatív kutatásból az derült ki, hogy a magyar fogyasztóknak a legfontosabb szempont a vásárlásnál a termék íze – 10-ből 8-an ezt tették az első helyre -, közvetlenül utána jön a minőség, majd az ár. A fenntarthatóság csak a fogyasztóink felének számít. Ezen próbálunk változtatni.

Nagyon gyorsan változnak a fogyasztói szokások. Hogyan tud ezzel lépést tartani egy olyan óriásvállalat, mint a Nestlé?

A Nestlé a világon a legnagyobb élelmiszeripari vállalat, ezt pedig csak úgy lehetett elérni, ha a cég – a fogyasztói szokásoknak megfelelően – folyamatosan változik, hiszen a mindenkori igényeket kell kielégítenünk. Az egészséges táplálkozás például nagyon fontos a vásárlók számára, épp ezért az utóbbi időben jelentősen csökkent a termékek cukor-, valamint sótartalma, és növeltük élelmiszereink rosttartalmát is.

Ugyanakkor az is nagyon fontos, hogy a világ 187 országában működünk, így a helyi igényekhez is alkalmazkodunk.

A hagyományos KitKat a világ minden táján ugyanazokat az összetevőket tartalmazza, de például a Maggi termékek fejlesztése során figyelembe vettük, hogy a magyar fogyasztók nagyon kedvelik a pirospaprikát. Nagyon sok piacra exportálunk, és mindenhol azonos minőségű termék kerül az üzletek polcaira, de reagálunk a helyi igényekre is.

Hogyan látja a magyarországi csokoládégyártás helyzetét? Mennyire életképes ez az iparág a rendkívül erős globális versenyben?

A szocializmusban nagyon el volt aprózva az édesipar, az ország különböző területein volt édesipari gyár, amelyekben ugyanazokat a termékeket gyártották, a Balaton szeletet például Diósgyőrben és Győrben is. A méretgazdaságosság hiányzott, a cégek, amelyek megvásárolták ezeket a gyárakat a rendszerváltáskor, megpróbálták olyan helyre tenni a gyártókapacitást, ahol a legjobban megérte. Ahogy minden fogyasztási cikknél, úgy a csokoládégyártásra is igaz, hogy minél nagyobb az előállított mennyiség, annál kevesebb a költség, nem véletlen az, hogy mindenki próbál minél nagyobb gyárakat és standardizáltabb portfóliót kialakítani. Mi úgy tervezzük, hogy a diósgyőri gyárral, és az ott készülő speciális termékekkel hosszú távon leszünk jelen a piacon.

A munkaerőhiány a koronavírus megjelenése előtt jelentős problémát okozott a hazai cégeknek. Mi a helyzet most, mi a Nestlé Hungária tapasztalata?

Amikor 2018-ban visszatértem Magyarországra, óriási problémáink voltak a munkaerővel: hatalmas volt a pörgés, 15 százalék körül volt a fluktuáció. Jelenleg 2400 dolgozónk van, közülük 2100-an a gyárakban, 300-an pedig a fővárosi központban dolgoznak. Ami érdekes, hogy a koronavírus-járvány alatt a fluktuáció lényegesen csökkent. Ebben szerepe volt annak véleményem szerint, hogy gyorsan reagáltunk a vírus okozta helyzetre: a Covid-19 megjelenése után a gyárakban dolgozók 10 százalék fizetéskiegészítést kaptak, és kifizettük a táppénz és a teljes bér közötti különbséget annak, a vírus miatt esett ki a munkából. A másik fontos szempont, hogy nálunk nem állt le a termelés, a gyárainkban folyamatos volt a csomagolóanyag-ellátás, és az exportunk sem akadozott.

A Nestlé a legnagyobb svájci befektető és munkáltató Magyarországon, folyamatosan keresünk munkaerőt, a büki gyárban például nagyon sok olyan mérnökre van szükségünk, akik az automatizáláshoz is értenek.

2020-ban egy 50 milliárdos beruházást indítottunk útjára, folyamatosan modernizáljuk az állateledel-gyárat, ezért is van szükségünk a modern technológiához értő szakemberekre. A budapesti irodába is keresünk embereket, és a koronavírus hatásának következménye, hogy átalakultak a csatornák, felértékelődött az e-kereskedelem, erre a területre is várunk új dolgozókat.

Milyen fejlesztési tervek vannak még kilátásban? Mennyire tud növekedni a Nestlé gyártási kapacitása Magyarországon, és milyen újdonságok jöhetnek a teljes szortimentben?

Folyamatosan fejlesztjük a gyárakat, a szerencsi és a diósgyőri telephelyen közel 10 millió svájci frankos, vagyis több mint 3 milliárd forintos beruházásba kezdtünk, Bükön pedig egy közel 50 milliárd forintos beruházás zajlik, ami várhatóan decemberre fejeződik be. Ezzel a lendülettel megyünk előre, munkahelyeket is teremtünk, de legfőképpen újabb kapacitásokat építünk, és nagy hangsúlyt fektetünk az automatizációra.

A termékfejlesztés is fontos, reagálva a fogyasztói igényekre, új, Garden Gourmet névre keresztelt termékcsaláddal rukkoltunk elő, ez egy növényi alapú portfólió, ami ideális a vegánok, vegetáriánusok, illetve akár flexitáriánusok számára is (ez az étrend előtérbe helyezi a növényi fehérjeforrásokat, de lehetőséget ad az állati eredetű alapanyagok mértékletes fogyasztására is – a szerk.). A folyamatos fejlődés elengedhetetlen, már piacon van egy növényi alapú kakaóitalunk is, és a Nestlé 2011-ben alapított üzletága, a Nestlé Health Science is új termékekkel állt elő.

Galéria13 kép30 éves a Nestlé Magyarországon

A cél a jövőben is az egészséges táplálkozás támogatása, a fenntarthatóság, korántsem csak termékfejlesztés, hanem a mindennapi működés terén. Már nagyon régóta zöldáramot használunk a gyárainkban, semmit nem dobunk ki a szeméttelepre, valamilyen módon minden újrahasznosításra kerül, és a lábnyomunkra is nagyon figyelünk, az irodákból kitiltottuk az egyszer használatos műanyagokat. A harmadik fókusz a digitalizáció, ami egyrészt az e-kereskedelem fejlesztését, másrészt a fogyasztókkal való kapcsolatfelvételt érinti: szóba jöhetnek applikációk, a közösségi médiában való megjelenés növelése.

A cikk megjelenését a Nestlé Magyarország támogatta.