A dekarboniázció, az energiaátmenet és a zöld átállás minden lehetséges technológiai aspektusáról szólt az április 3-4. között megrendezett Schneider Electric Innovation Summit Párizsban. A kétnapos konferencián a green tech megoldások mellett igazán nagy hangsúly volt a partnerségeken, a közös gondolkodáson, amelyek nélkül aligha lehetne a kitűzött célokat időben teljesíteni. A Portfolio tudósít a helyszínről - megmutatjuk, hogy mivel foglalkozik jelenleg Nyugat-Európa, miben látják a legnagyobb kockázatokat, vagy éppen a megoldást jelentő kiutat a szakértők, és hogy mit üzen a Schneider Electric vezérigazgatója, Peter Herweck, a fenntarthatóság iránt elkötelezett vállalatoknak, vállalatvezetőknek, döntéshozóknak. Helyszíni beszámoló következik.
A Portfolio- MAGE Járműipar 2024 Konferencia második szekciójában minden az energiafelhasználás és beszerzés optimalizálásáról és a versenyképesség fenntartásáról szólt. Mindenki között egyetértés volt abban, hogy mára már egy cégvezetőnek szinte energetikai szakemberré kellett válnia, hogy az energiaköltségeket kordában tartsa. A költséges beruházások, és a szemléletmódváltás egyaránt megoldást nyújthat, de számos olyan jogi- szabályozási eszköz is a vállalatvezetők rendelkezésére áll, hogy a versenyképességüket megtartsák.
A jogi munka elvégzésének folyamata lassan változik. A mindennapos ügyvédi gyakorlatban megjelentek már a különböző online nyelvészeti programok, távolból is megtehető az ügyvédi ellenjegyzés, a jogszabályok digitálisan is elérhetőek és lehet a tartalmukban ilyen módon keresni, ugyanakkor az egyedi szerződéseket és a jogi dokumentumokat a legtöbb ügyvédi iroda esetről esetre, a nulláról alkotja újra. Mi annak a gátja, hogy az ilyen szerződések létrehozása automatizálható legyen? Vagy esetleg attól tartanak a jogászok, hogy a jogi szakma a technológiai megoldások puszta alkalmazásává válik? A Portfolio a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértőit, Jalsovszky Pált és Fehér Tamást a jogi szolgáltatások digitális átalakulásáról kérdezte.
Együttműködve a Tele2 és az Aerit vállalatokkal, a foodora Svédországban drónos kiszállításba kezdett, elsőként az élelmiszeriparban - számolt be róla az Infostart. Az is kiderült, hogy itthon hogyan képzelik ennek a jövőjét.
Nagy- vagy kiskereskedelemben utazol? Döntéshozó vagy egy retail-multinál? Esetleg saját, bolthálózatod, üzleted van, vagy webshopot üzemeltetsz? Akkor 2024. április 11-én neked is a RETAIL DAY 2024 konferencián a helyed.
Nagy vitát váltott ki közgazdász berkekben Nagy Márton elképzelése a magasnyomású gazdaság kialakításáról. Engedtessék meg, hogy kívülálló létemre – de mint a gazdasággal szorosan összefüggő terület, a közoktatás reformjával foglalkozó személy – én is bekapcsolódjak ebbe. A vita tárgya, hogy a magasnyomású gazdaság megteremtése biztosíthatja-e azt a mértékű növekedést, amely által elérhető életszínvonalunk felzárkózása az Európai Unió átlagához, vagy – ahogy a merészebbek remélik – a legfejlettebb országok életszínvonalához. Röviden fogalmazva: az csodaszámba menne, különösen az utóbbi.
Soha nem látott kihívások tépázzák a teljes kiskereskedelmi szektort, és ezt már igazolja a legtöbb makrogazdasági mutató is. A versenyben csak az képes talpon maradni, aki tudja a megfelelő válaszokat a szektor legégetőbb kérdéseire. Ilyen többek között a szektort régóta feszítő munkaerőhiány kérdése, az egészséges piaci mechanizmusokat jelentősen megbolygató kormányzati beavatkozások, vagy épp a világgazdaságban zajló ellátási zavarok. De természetesen készülni kell a jövő kihívásaira is, így a piaci szereplőknek foglalkozniuk kell azzal, hogy milyen lehetőségeket rejt magában a gépi támogatás, illetve automatizáció, továbbá hogyan lehet a csúcsra futtatni a profitot a mesterséges intelligencia segítségével. Ha te sem akarsz lemaradni, akkor neked is a RETAIL DAY 2024 konferencián a helyed!
Rendkívüli hátrányt okoz a magyar kiskereskedőknek az európai rekorder 27 százalékos áfa, amely fűti a bevásárlóturizmust és a szürkegazdaságot - többek között erről beszélt a Pénzcentrumnak adott interjújában Heiszler Gabriella, a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. elnök-ügyvezető igazgatója. Szóba került az infláció és az élelmiszer-ellátás kérdése is.
A hazai építőipar gyenge teljesítménye ellenére a Schneider Electric üzleti eredményei emelkedő pályán maradtak, forgalmazói és gyártói tevékenységén túl többszáz fős csapat dolgozik a régiós beszállítók felkutatásán, de a fenntarthatósági tanácsadás is egyre nagyobb szerepet kap. Az alapvetően energiamenedzsment rendszereiről és elektronikai termékeiről ismert vállalat az ipari automatizációs megoldásaival is részt vesz a vállalatok termelésének modernizálásában. Saját működésében kulcsszerepet kap a fenntarthatóság, jövőre nyílik meg az ötödik magyar üzemük Dunavecsén, amelyben olyan középfeszültségű kapcsolóberendezéseket gyártanak, amelyek – az iparágban az elsők között - már nem tartalmazzák a légkört súlyosan károsító kén-hexafluorid vegyületet. 2020-ban indította el regionális beszállító programját, amelynek célja, hogy Kelet- Közép-Európa vállalatai még nagyobb arányban jelenjenek meg a termelési láncban. Nem lehet azonban akárki partner: olyan cégekkel kívánnak együttműködni, amelyek szintén elkötelezettek a fenntarthatóság mellett. A Portfolio Veres Zsoltot, a Schneider Electric országigazgatóját kérdezte a vállalat eredményeiről, a villamosenergia elosztó hálózat fejlesztési lehetőségeiről, fenntarthatósági törekvésekről és a beszállítói programban résztvevő cégek felé támasztott követelményekről.
Az Országgyűlés megszavazta a digitális államról és digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvénytervezetet (DÁP törvény), amely jövőre lép az elektronikus ügyintézési törvény (Eüsztv.) helyébe. Az Eüsztv. korábban elfogadott módosítása szerint jelentősen bővül az elektronikus ügyintézés biztosítására kötelezett közüzemi szolgáltatók köre. Az Eüsztv.-t váltó DÁP törvény ugyanakkor még magasabb követelményt szab: a legkisebb közüzemi szolgáltatókat is bizonyos e-ügyintézési szolgáltatások nyújtására kötelezi.
A hitelpiac az egyik olyan terület, ahol ma már napi szinten találkozhatunk MI alapú megoldásokkal, ugyanakkor itt is jellemző, hogy nem értjük, nem látjuk át, hogy pontosan hogyan is érint mindez minket. Az ilyen alkalmazásokra vonatkozó szabályozás egyik kiemelt célja, hogy ezek az információk megismerhetővé váljanak az ügyfél számára, ugyanakkor ez az elvárás az MI természetéből fakadóan tartogat kihívásokat. Az Európai Unió Bírósága a SCHUFA ügyben a napokban ki is mondta, hogy az automatizált hitelbírálat csak szigorú feltételek mellett lehet megengedett. Milyen szempontokkal bővül a hitelbírálat, mit jelent mindez az ügyfél számára, és erről hol és hogyan értesül? Hogyan fogja tudni értelmezni azt a döntési folyamatot, amelyet még a bank munkatársai sem feltétlenül látnak át, és egyáltalán hová fordulhat panasszal? A Portfolio Belényi Andreát, Menyhárd Attilát és Várady Endrét, a VJT&Partners Ügyvédi Iroda szakértőit kérdezte.
A készülő hazai mesterséges intelligencia szabályozásában az európai rendelet lesz a mérvadó - mondta Fábián Gergely, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium államtitkára az MBH csütörtöki konferenciáján. A területtel érdemes foglalkozni, hiszen Magyarország jelenleg az európai átlagtól is jelentősen le van maradva az AI területén, pedig hatalmas gazdasági potenciál rejlik benne. Az államtitkár beszélt még Magyarország mesterséges intelligenciával kapcsolatos céljairól és terveiről is - például elárulta azt is, hogy Magyarország 2030-ra az autonóm járművek fejlesztési és tesztelési központja lesz.
Egy indiai szoftvermilliárdos szerint az ország fiataljainak heti 70 órát kellene dolgozniuk annak érdekében, hogy a világ legnagyobb népességű országának gazdasága utolérhesse Kínát. A nagy vihart kavart kijelentését Narayana Murthy részben azzal indokolta, hogy igen alacsony az indiai termelékenység mértéke. Eközben a felvetés bírálói arra mutatnak rá, hogy a hosszabb munkaidővel valójában csökken a dolgozók termelékenysége, amit inkább az oktatás-képzés fejlesztésével lehetne növelni. Továbbá az ILO adatai szerint az átlagos heti munkaidő alapján India már most is a világ top10 országa közé tartozik. Emellett egy felmérés szerint a világon Indiában a legmagasabb a munkahelyi kimerültségre, illetve kiégésre panaszkodók aránya.
A Vitesco Technologies a Continental powertrain divíziójának képviselőjeként jelent meg 2018-ban Debrecenben, a helyi autóipari boom úttörőjeként. Az azóta függetlenné vált cég az újonnan betelepülő gazdasági szereplőknek köszönhetően, bár nem számít a régió legnagyobb foglalkoztatójának, hiszen „csupán” 750 munkavállalóval rendelkezik, ám a helyi oktatási intézményekkel közösen olyan struktúrát épített ki, amely hosszú távon is biztosítja a munkaerő-utánpótlást. Az elektromos és hibrid meghajtású autókhoz készülő alkatrészeik – szem előtt tartva a rövid ellátási láncok iránti igényt – főként európai gyártókhoz kerülnek, és hisznek abban, hogy a megfelelő szabályozás és ösztönzők mellett Európa is versenyképes lesz az elektrifikáció területén. Nem csak a tiszta mobilitás mellett tették le a voksukat, hanem saját működésüket is szén-dioxid semlegessé teszik 2027-re, amelyhez viszont számos magyar beszállítónak is alkalmazkodnia kell a közeljövőben. A Portfolio Lukas Juraneket, a Vitesco Technologies Hungary Kft. ügyvezető igazgatóját kérdezte a Debrecenben tapasztalható autóipari felfutás előnyeiről és hátrányairól, a helyi munkaerőpiaci kihívásokról, és az elektromobilitás európai jövőképéről.
Hatalmas változások zajlanak jelenleg a piacon, a bankok versenyelőnyét pedig az fogja adni, hogy miképp tudnak majd ezekhez alkalmazkodni - hangzott el a Portfolio Banking Technology 2023 konferenciáján. Az esemény III/A szekcióban szó volt arról is, hogyan zajlanak az MBH digitális dokumentumkezelési folyamatai, hogyan egységesítette az OTP a 12 leánybankjának működését különböző országokban, illetve szó volt a felhőalapú megoldásokról is.
Már meghallgatható a Portfolio Heti podcast új adása. A műsor első részében Erdei Katalint, a Richter Gedeon Nyrt. humán erőforrás igazgatóját kérdeztük arról, hogy milyen toborzási kihívásokkal szembesül a gyógyszercég a jelenlegi inflációs környezetben és hogy a mesterséges intelligencia, illetve az automatizálás mennyire veszélyezteti a munkahelyeket. A következő blokk vendége Pintér Szabolcs, az SAP Hungary ügyvezetője volt, akit a mesterséges intelligenciáról, annak munkaerőpiaci és társadalmi hatásairól kérdeztünk. A harmadik részben Laura Papi, az IMF európai igazgató-helyettese az európai és a hazai növekedési kilátásokról beszélt. Az utolsó beszélgetés nyelve angol.
A vártnál jóval gyengébb lett a GDP-adat.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A javaslataikat már megküldték a minisztériumnak.
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
