61! Rekordmennyiségű adóval indul a 2024-es év
Gazdaság

61! Rekordmennyiségű adóval indul a 2024-es év

Jalsovszky
A különadók újabb évébe lépve joggal merülhet fel a kérdés, hogy az eleinte átmenetiként kommunikált extraprofitadók vajon mikor adják át a helyüket a tényleg söralátét méretű adóbevallásoknak. Mindeközben a gazdálkodók most már olyan addicionális terhekkel is kénytelenek szembenézni, mint az EPR-díj, a szén-dioxid kvóta adó vagy a globális minimumadó. A trendek szintjén mindenesetre az látszik, hogy a különadók alkalmazása újra és újra kitolódik, egyik-másik különadó pedig már fel is szivárgott a rendeletiről a törvényi szabályozás szintjére. Könnyen elképzelhető tehát, hogy az a csökkenés, amelynek tanúi lehettünk még pár évvel ezelőtt az adófajták számát illetően, hosszútávon is megfordult: a tavalyi 59 adófajtához képest idén már összesen 61 adófajtát számoltunk össze, amely a legmagasabb szám azóta, amióta évről évre megszámoljuk, hányfajta adót fizetnek a magyar adófizetők.

Az alábbi elemzést a Jalsovszky szakértői csapata készítette.

Adók, amelyektől búcsút vehettünk, és az új versenyzők

A különadók közül búcsút inthettünk a befektetési vállalkozásokat és a hitelintézeteket terhelő, a külön kormányrendelet szerinti tranzakciós illetéknek, ez tavaly év közben került kivezetésre. (Ez a tranzakciós illeték nem összetévesztendő a külön törvény szerinti pénzügyi tranzakciós illetékkel, amely továbbra is létezik.)

Ez év elejétől továbbá végre eltörölték a háztartási munka regisztrációs díját – azonban magát a bejelentési kötelezettséget nem! Megjegyzendő az amúgy nemes szándékú adó évről-évre minimális bevételt hozott csak.

A két búcsúzó adónem mellé viszont négy újat számoltunk.

Egyrészt hosszú évek OECD-s és uniós jogalkotása eredményeképpen Magyarországon is életbe léptek a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adók. Ezek célja, hogy a konszolidáltan 750 millió eurót meghaladó árbevétellel rendelkező vállalatcsoportok a globális bevételeik után egy egységes minimum-adómérték (15%) alapján adózzanak, ezáltal – a minimumadó megalkotóinak reménye szerint – megakadályozandó, de legalábbis csökkentendő a tagállamok közötti káros adóversenyt.

Másrészt szintén új versenyzőként vettük számba a gyógyszergyártói extraprofitadót. Ez a – némileg eltérő névvel tovább élő – gyógyszergyártói különadó mellett, azt kiegészítve és attól kicsit eltérő adóalappal hivatott „szabályozni” a gyógyszergyártók különadó-terheit.

Végül két újabb adóterhet vetett ki a kormány egy tavaly év közepi rendeletben az ún. jelentős szén-dioxid kibocsátó tevékenységet végző létesítmények üzemeltetőire; a szén-dioxid kvóta adót és szén-dioxid tranzakciós díjat. Előbbi a kvótával rendelkezők szén-dioxidkibocsátási mennyiségét, utóbbi pedig a kvótával (a kibocsátási egységekkel) való kereskedést adóztatja meg.

A Jalsovszky Ügyvédi Iroda rendszeresen elkészíti minden évben az adónemek számát és listájukat, így kirajzolható egy jól beazonosítható trend az elmúlt évekről:

Nem vész el, csak átalakul

Van, ahol szűkült az adótárgy, van, ahol pedig újabb adótárgyakra vetették ki a sarcot. Előbbire példa a közművezetékek adója, amely az év elejétől már nem vonja hatálya alá a hírközlési vezetékeket. Így ezek után a továbbiakban már nem kell az adót megfizetni. Ezzel ellentétes folyamat zajlott le a turizmusfejlesztési hozzájárulásnál, ahol a „hop on hop off” jellegű buszoztatást vonták az adó hatálya alá.

A fentiektől eltérően a NETA hatálya egyszerre szűkült és bővült is: egyrészt a termékadó adótárgyai közül eltűnt az alkoholos ital, illetve további két új kategóriával bővült az adóztatandó termékek köre. Ezek a jogszabály szerint definiált „csemege” és „előrecsomagolt édes, sós tészta” kategóriái, amelyek után ezt követően a termékadót (is) meg kell fizetni.

Végül ebben a körben bír hírértékkel a termőföldek végleges más célú hasznosítása esetén fizetendő földvédelmi járulék aranykorona érték alapján számított mértéke, amely valamennyi minőségi osztály tekintetében a háromszorosára nőtt ez év elejétől.

A díj ezúttal tényleg díj: a kiterjesztett gyártói felelősség (avagy az EPR) rendszere

Az EPR-rendszer a növekvő hulladékkibocsátásra adott európai uniós válaszlépés. A felelősségi rendszer lényege szerint a különböző egyszerhasználatos (ún. körforgásos) termékek gyártóinak a kibocsátásuk után díjat kell fizetniük egy koncessziós társaság, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. részére, amely megszervezi a keletkező hulladék teljeskörű kezelését a hulladék gyűjtésétől és elszállításától kezdve a hulladék újrahasznosításáig vagy ártalmatlanításáig. A MOHU a díjat a gyártóknak a hulladékgazdálkodási hatóság felé teljesített adatszolgáltatása alapján számlázza ki.

Noha nem ismeretlen, hogy egyes adókat a jogszabályok „díj”-nak tituláljanak – különösen akkor, ha azok áttételesen kifejezetten valamilyen közfeladat finanszírozására hivatottak (gondoljunk csak pl. az élelmiszerlánc-felügyeleti díjra vagy a szerencsejáték felügyeleti díjra) –, az EPR-díj esetében, fogalmilag, nem beszélhetünk adóról. Ennek oka, hogy a díj ellenében a kötelezettek egy közvetlenül tetten érhető szolgáltatásban részesülnek. Ezen elvileg az sem változtat, ha egyes iparági hangok vitatják a befizetett díj és a kapott szolgáltatás egyenértékűségét

Nem járulnak hozzá: az iparbiztonsági hozzájárulás

Tavaly év végén röppent fel a hír, hogy a kormány egyes, veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekre egy új, árbevétel alapú adót vetne ki, az iparbiztonsági hozzájárulást. Sokan találgatták, hogy az intézkedés vajon a gombamód szaporodó akkumulátorgyárakra tekintettel került-e napirendre, mindenesetre ezt a törvényjavaslat indokolása így külön nem tartalmazta. Akárhogy is, az új adót végül nem vezették be, így nem gazdagítja az adófajták számát.

Kihívásokkal teli évek

Jól látszik, hogy a gazdaságpolitikai folyamatok továbbra sem teszik lehetővé, hogy a kormány lemondjon a különadók nyújtotta bevételekről. Közben más folyamatok – úgy, mint a környezet túlzott igénybevétele vagy a közös piacra káros adóverseny elleni küzdelem – további, szintén új adójogszabályokat indukálnak.

Ezért nem tűnik jelenleg reális elvárásnak az adófajták mértékének jelentős csökkentése.

A helyzeten talán az segít, hogy az adóhatóság egyre többféleképpen nyújt támogatást az adókötelezettségeknek való megfelelés során – ideértve azt is, hogy februártól már az adóhatóságtól is kérhető az áfabevallások kitöltése.

Az adónemek száma Magyarországon 2024-ben
Sorszám Adónem 
1 A forgalmazó és a befektetési alap különadója
2 Általános forgalmi adó
3 Bányajáradék
4 Bevándorlási különadó
5 Biztosítási adó
6 Cégautóadó
7 Ebrendészeti hozzájárulás
8 Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO)
9 Élelmiszerlánc-felügyeleti díj
10 Energiaellátók jövedelemadója (Robin Hood adó)
11 Építményadó
12 Erdővédelmi járulék
13 Földvédelmi járulék
14 Globális minimumadó
15 Háztartási munka regisztrációs díja
16 Helyi iparűzési adó (HIPA)
17 Hitelintézeti különadó
18 Hulladéklerakási járulék
19 Gépjárműadó
20 Gyógyszerforgalmazók különadói
21 Gyógyszergyártói extraprofitadó
22 Idegenforgalmi adó
23 Illeték
24 Innovációs járulék
25 Játékadó
26 Jövedéki adó
27 Kamarai hozzájárulás
28 KÁT/METÁR termelők különadója
29 Kiegyenlítői kapacitás nyújtását terhelő különadó
30 Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA)
31 Kiskereskedelmi adó, kiskereskedelmi pótadó
32 Kisvállalati adó (KIVA)
33 Környezetterhelési díj
34 Környezetvédelmi termékdíj
35 Közművezetékek adója
36 Kőolajtermék-előállítók különadója
37 Légitársaságok hozzájárulása
38 Magánszemélyek kommunális adója
39 Népegészségügyi termékadó (NETA)
40 Nukleáris hozzájárulás
41 Pénzügyi szervezetek különadója
42 Pénzügyi tranzakciós illeték
43 Regisztrációs adó
44 Rehabilitációs hozzájárulás
45 Reklámadó
46 Reprográfiai és üres hordozó jogdíj
47 Személyi jövedelemadó (szja)
48 Szén-dioxid kvóta adó
49 Szén-dioxid kvóta tranzakciós díj
50 Szerencsejáték felügyeleti díj
51 Szociális hozzájárulási adó (szocho)
52 Táppénz-hozzájárulás
53 Társasági adó (tao)
54 Távközlési adó
55 Távközlési pótadó
56 TB járulék (bizonyos ellátások esetén nyugdíjjárulék)
57 Telekadó
58 Települési adó
59 Turizmusfejlesztési hozzájárulás
60 Vám
61 Vízkészletjárulék
Forrás: Jalsovszky Ügyvédi Iroda gyűjtése

Címlapkép forrása: Getty Images

Kiszámoló

Kiszámoló bankszámla......helyett

Most, hogy a Raiffeisen valami okból elkezdte elüldözni a prémium ügyfeleket (pedig nemrég még 50 ezer forintot is fizetett ugyanezen embereknek, hogy nála nyissanak számlát), arra gondoltam, hog

Tematikus PR cikk
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Főpolgármester-választás: Karácsony Gergely győzött, de új választás jöhet Budapest vezetéséért

Könyvelő

Könyvelő
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
2024. június 12.
Sustainable World 2024
2024. szeptember 4.
Future of Finance 2024
2024. szeptember 17.
REA 2024 SUMMIT – Powered by Pénzcentrum
2024. szeptember 18.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Díjmentes előadás

Kereskedés külföldi részvényekkel

Kezdőként hogyan tudsz külföldi részvényekkel kereskedni? Melyek lehetnek a kiválasztás szempontjai? Bemutatjuk melyik platformunk a legoptimálisabb külföldi részvények vásárlásához.

Díjmentes online előadás

Miért a tőzsdei befektetést válasszam az állampapír helyett?

Online előadásunkon megvizsgáljuk a két befektetési formát, megtárgyaljuk az előnyeiket és a hátrányaikat, sorra vesszük mikor mibe érdemes fektetni.

Ez is érdekelhet
GettyImages-sb10069962a-001