Az MNB a hivatalos inflációs adatközlés után hagyományosan közzéteszi saját inflációs alapmutatóit. Ezek jellegüket tekintve a maginflációs indexhez állnak közel, ezért nem meglepő, hogy hasonló képet mutatnak: magasabban vannak, mint a hivatalos inflációs mutató, a fogyasztói árindex, de egyelőre csökkenést mutatnak. A ritkán változó árú termékek inflációja 0,3 százalékponttal, a feldolgozott élelmiszerek nélkül számított ("keresletérzékeny") maginfláció éves áremelkedése 0,5 százalékponttal csökkent az előző hónaphoz képest. Így előbbi 5,8%-on, utóbbi 5,9%-on áll jelenleg.
Értékelésében az MNB kiemeli, hogy az előző hónaphoz viszonyított áremelkedés mértéke az infláció és a maginfláció esetében is meghaladta az év ezen időszakára jellemző historikus átlagot. Az üzemanyagok és szabályozott árak nélkül számított kosár ára az előző hónaphoz képest 0,7 százalékkal emelkedett, míg az alapfolyamatokat jobban tükröző, a feldolgozott élelmiszerek nélkül számított havi bázisú maginfláció 1,0 százalékon alakult.
Az erős átarázás a visszatekintő módon (a múltbeli infláció alapján) drágító szolgáltató cégek miatt alakult ki. Itt olyan jelentősek az áremelési lépések, hogy még az elmúlt két év durva inflációs időszakában látott áprilisi drágítások mértékét is meghaladja.
A piaci szolgáltatások éves bázisú árindexe változatlanul 10,2 százalékon alakult, így az éves árdinamika tavaly júniusban megkezdődött mérséklődése megtorpant. Havi összevetésben az árak 1,6 százalékkal nőttek, amit elsősorban a banki szolgáltatások visszatekintő átárazása magyarázott.
Címlapkép forrása: Shutterstock
