
A Központi Statisztikai Hivatal havonta teszi közzé a legfrissebb kereseti adatokat, és minden tapasztalat szerint ez az egyik legkeresettebb, legtöbbet hivatkozott és általában is a legismertebb statisztika az országban. Éppen ezért nem ritkák az akár pozitív, akár negatív, de mindenképp heves reakciók a társadalom legkülönfélébb részéről a friss számok láttán, így érdemes néhány tévhitet eloszlatni, és az alapfogalmakat tisztázni a pontosabb megértés érdekében.
Mit jelent pontosan a kereset?
A kereset a munkavégzésre irányuló jogviszony alapján a munkavállaló közvetlen ellentételezését szolgáló javadalmazás. Ide tartozik az alapbér, törzsbér (a keresetnek a munkavállaló teljesítményétől, illetve az általa ledolgozott munkaidőtől közvetlenül függő, a munkavállaló alapbérén, illetve az alkalmazott bérformán alapuló része), bérpótlékok, kiegészítő fizetés (le nem dolgozott időre járó fizetés, például a fizetett szabadság), valamint jutalom, prémium, 13. és további havi fizetések.
Nem tartoznak bele viszont a különböző béren kívüli juttatások, a cafeteria, a Szép-kártya, a magánnyugdíjpénztári hozzájárulás, a cégautó stb.
A havi kereseti adatközlés a munkáltatók teljes körére vonatkozik, tartalmazza az 5 fő alatti vállalkozásokban dolgozókat is.
Miért a teljes munkaidőben alkalmazásban állók vannak az adatközlés fókuszában, ha 4 órában is lehet dolgozni?
A KSH tradicionálisan, az európai országok jelentős részéhez hasonlóan, évtizedek óta a teljes munkaidőben alkalmazásban állókra fókuszálva teszi közzé a kereseti adatokat. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy a kereseti folyamatokat az eltérő munkaidő keresetekre gyakorolt hatásaitól függetlenül figyeljék meg, vagyis egy olyan homogén csoport esetén vizsgálhatják a tendenciákat, ahol az adatok összehasonlíthatók. A hivatal honlapján elérhetők azonban a nem teljes munkaidőben alkalmazásban állók kereseti adatai és a munkaóra figyelembevételével számított ún. egyenértékes átlagkereseti adatok is.
Hová tűnnek a statisztikából a vállalkozók és a jövedelmeik?
A definícióból az is adódik, hogy a kereset alapvetően az alkalmazotti státuszhoz kapcsolódik. Egyéni vállalkozónak nincs keresete, így a kereseti adatokban sem szerepelnek.
A társas vállalkozónak azonban már lehet keresete, de csakis a személyes közreműködés közvetlen ellenértéke (bérköltségbe tartozó juttatás).
A tulajdonosi jellegű, profitszerű jövedelmek (osztalék, nyereség) nem részei a kereseteknek sem a vállalkozók, sem a tulajdonosok esetén.
Mi a különbség az átlagkereset és a mediánkereset között, melyik tükrözi jobban a valóságot?
A KSH tájékoztatóinak központjában évtizedek óta az átlagkereset áll, ami egy absztrakt fogalom, lényegében azt mutatja meg, hogyha a munkáltatók által számfejtett nemzetgazdasági keresettömeget egyenlően osztanánk fel a munkavállalók között, akkor mekkora összeg jutna egy-egy munkavállalóra.
2024 első öt hónapjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó havi átlagkeresete 633,3 ezer forint volt hazánkban, a nettó pedig (kedvezményekkel) 435,8 ezer forint.
Az azonban hivatalos statisztikák ismerete nélkül is tudható, hogy a munkavállalók keresetei között jelentősek a különbségek. Így egy nemzetgazdasági szintű átlagkereseti adat – ami 3 171 ezer munkavállaló adatát sűríti egy számban–önmagában nem is adhat teljes képet az ország kereseti viszonyairól, és valójában nem is ez a célja.

A nemzetgazdasági szintű átlagkereset, de főképp annak éves változása, illetve az inflációt is figyelembe vevő reálkereset-változás azonban fontos makromutatók. A nemzetgazdasági szintű kereseti indikátorok segítségével bemutatható, hogy egy adott időtávban hogyan változik a gazdasági növekedést jelentősen meghatározó vásárlóerő, illetve, hogy milyen a munkáltatók bérfizetési képessége, amely a gazdaság állapotáról is sokat elárul.

Egy makrogazdasági szintű adat és az egyéni érzékelés között látszólagos ellentét húzódik, ugyanis a keresetek jelentős szóródása miatt sokan joggal érezhetik úgy, hogy az országos átlagadat nem jellemzi az élethelyzetüket, különösen, ha a bankszámlájukra havonta ennél kisebb összeg érkezik.
Éppen ezért nem is helyes úgy interpretálni az átlagkereseti adatot, hogy ennyit keres az „átlagmagyar”.
A mediánkereset az egyenlőtlen eloszlás szemléltetése miatt jó ideje részét képezi a havi adatközlésnek. Bruttó értéke 510 ezer forint, a nettó pedig 354,1 ezer forint volt 2024 január–májusában. A mediánkereset azt az összeget mutatja, amelynél a munkavállalók fele többet, másik fele kevesebbet keres. Más országokhoz hasonlóan Magyarországon – jellemzően más országokhoz – a medián kisebb, mint az átlag, ebből következik, hogy munkavállalók több mint a fele az átlag alatt keres. Ez számszerűsíthető is:
a teljes munkaidőben alkalmazásban állók 66,4%-ának nem érte el a 2024. január-májusi keresete az országos átlagot.
Felvetődik a kérdés, hogy a medián jobban mutatja-e a kereseti viszonyokat? Nem egészen. Önmagában ugyanis ez a jelzőszám sem képes a kereseti viszonyok minden aspektusát bemutatni. A medián érték és az átlag szembeállítása statisztikailag nem is helyes, egyik index sem jobb a másiknál, mást mutatnak, egymás információtartalmát egészítik ki.
Ötszörös a különbség a legalacsonyabb és a legmagasabb keresetűek bére között
A KSH a keresetek szóródásának, egyenlőtlenségének érzékeltetésére az átlagkereseten és a mediánkereseten túl negyedéves gyakorisággal közzéteszi az ún. kereseti ötödönkénti átlagkereset nagyságát is. Ez azt mutatja meg, hogy a munkavállalókat keresetük nagysága szerint sorba rendezve, majd öt egyenlő számosságú csoportba sorolva mekkora az átlagkeresete az egyes csoportoknak.
A bérhierarchia tetején lévők átlagfizetése közel ötszörösét tette ki a legalján elhelyezkedőkének.
A két szélső ötödbe tartozók átlagfizetésének aránya az előző évhez képest nem változott, mind a felső, mind az alsó ötödbe esők fizetése kisebb ütemben nőtt, mint a középső ötödökbe tartozóké. Ennek oka, hogy az alsó ötöd munkavállalóinak jelentős része garantált bérminimum körül keres, amely idén csak 10%-kal emelkedett, a felső ötödbe tartozók béremelkedése pedig a magas nominális értékek és a visszafogottabb nem rendszeres keresetek miatt szintén átlag alatti volt. Európai uniós összehasonlításban a kereseti egyenlőtlenség Magyarországon nem kiugró.

Egyre több és egyre szofisztikáltabb az adatközlés
Egy-egy statisztikai indikátor a valóság egy-egy szegletét tudja megragadni. Mélyreható ismeretszerzés céljából jellemzően több adat egyidejű figyelembevétele is szükséges lehet, a kereseti viszonyok megértése mindenképp ilyen terület. Éppen ezért a magyar keresetstatisztika nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő részletezettséget garantál a felhasználók számára.
A kereseti viszonyok mélyrehatóbb bemutatása érdekében az átlagkereseti adatokat nemcsak a nemzetgazdaság egészére, hanem a munkáltatók, munkavállalók, vagy az álláshely főbb jellemzői szerinti bontásban is közzéteszi a KSH.
Ennek célja, hogy homogénebb csoportokra bontva lehessen vizsgálni a keresetek nagyságát és változását. Az adatok elérhetőek többek között ágazati, szakágazati szinten, a munkáltató gazdálkodási formája (vállalkozás, nonprofit, költségvetés), területi elhelyezkedése szerint, a munkavállaló kora, neme, és foglalkozása, és lakóhelye alapján. A legfőbb kereseti adatok nem csak (statikus és dinamikus) táblázatos formában, hanem negyedévente a munkaerőpiacról szóló szöveges elemzés keretében, és egyéb kiadványokban is elérhetőek.

Nem mindenkinek nőtt a keresete
A KSH 2024 tavaszától negyedéves gyakorisággal kísérleti statisztikaként publikálja a teljes munkaidős álláshellyel rendelkező magánszemélyek éves keresetváltozásának eloszlását. Ennek célja, hogy az átlagkeresetváltozás mögött meghúzódó különbségeket is bemutassa, ugyanis nemcsak magának a keresetek nagyságának, hanem az egyes munkavállalók éves keresetváltozásának is jelentős a szóródása.
2024 I. negyedévében 14,2%-kal volt magasabb a bruttó átlagkereset mint egy évvel korábban.
Ebben meghatározó szerepet játszott az elmúlt év végén végrehajtott 15 és 10%-os minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés, valamint a közszolgálati ágakban előre ütemezett béremelések (különösen a köznevelésben és a szakképzésben végrehajtott intézkedések), illetve a nagy állami vállalatok és kereskedelmi láncok bejelentett béremelései. A munkavállalók többségének az átlaghoz közeli mértékben emelkedett a keresete, ugyanakkor minden tizedik munkavállalónak csökkent, minden tizenharmadiknak azonban legalább másfélszeresére nőtt.
A keresetek változása mögött nem kizárólag az alapbér változása áll, jelentősen befolyásolja például a munkában eltöltött idő függvényében a törzsbér, a bérpótlékok nagysága, valamint a jutalmak összege, azok kifizetésének időzítése, vagy éppen elmaradása. Az ilyen típusú adatközlés kuriózumnak számít az európai gyakorlatban.

A cikk megjelenését a Központi Statisztikai Hivatal támogatta.
Címlapkép forrása: Getty Images, grafikonok: KSH
Rommá bombázza Teheránt az izraeli légierő, ballisztikus rakétákat lőtt ki Irán - Híreink a Közel-Keletről vasárnap
Cikkünk folyamatosan frissül az iráni-izraeli konfliktus legfontosabb híreivel.
Furcsa videók jönnek Iránból: végül mégis meg fog bukni az ajatollah?
Teheráni lakosok már az ajatollah halálát kívánják.
Tovább szárnyalhat az olajár, főleg ha Irán most nem csak fenyeget
Hétfőn jöhet a további áremelkedés.
Elképesztő videó: a világűrben fogta el Izrael az iráni rakétákat
Működött az Arrow és a THAAD.
Drágán megfizetik a magyarok a háború árát – Hétfőn jöhet a fájdalmas bejelentés
Ismét hatossal kezdődhet az üzemanyagár.
Megszólalt Orbán Viktor az újabb háborúról – Fontos lépésre készül holnap Magyarország
Újabb konfliktusok jöhetnek Brüsszelben.
Régen minden hosszabb volt
\"Ne untass, irány a refrén!\" - szól a Roxette Greatest Hits albumának címe. Hiszen az a rész üt igazán, amit együtt tudunk, összeborulva óbégatni. A...
The post Régen minden hosszabb volt ap
Külföldi tőkejövedelme van?
Megkezdte a NAV a támogató eljárások megindításáról szóló tájékoztató levelek kiküldését azon magánszemélyek részére, akik 2020-2021-ben külföldi pénzintézetnél vezettek számlát,
Tudom, hogy nem pihensz idén nyáron!
A foci globális erejének és jelenlétének összekötöttsége mindenféle őrültségekre képes késztetni a döntéshozókat. Ez a történet 25, de még inkább 65 esztendővel ezelőttről indul: l
Biodiverzitás-barát vállalkozások: nemcsak felelősség, üzleti lehetőség
A biodiverzitás megőrzése nem csupán környezetvédelmi kérdés, hanem egyre inkább gazdasági érdek is. A vállalatok számára ma már nem elég a környezeti hatásukat mi
Indulnak a revízió háborúi
700 ezer kontra 7 milliárd. Az egyik nagyságrendekkel kisebb szám, mint a másik. A számok elvont világából a reális világba tolva a dolgot: hétmilliárd eurónak...
The post Indulnak a revízió
Azok a drága előfizetések!
Az előfizetések kérdése a pénzügyi tudatosságban mindig zavart, talán soha nem tudtam eléggé kapcsolódni hozzá, mert nekem nincs sok, legalábbis mindig így éreztem. Pedig az előfizetések,
VIDEÓ! Önvezető autók: A következő nagy befektetési robbanás?
Az önvezető autók fejlesztése és bevezetése nem csupán technológiai kihívás, hanem egyre inkább a globális gazdasági és geopolitikai verseny egyik kulcsfontosságú terepe. Az USA és Kína
Hőre hangolva - most indul a milliárdos fejlesztési hullám!
2025 tavaszán még csak ízelítőt kaptunk a lehetőségekből, most viszont hivatalosan is elindult a távhő-infrastruktúra fejlesztési pályázat, amely az egyik legnagyobb volumenű hazai energetik


- Furcsaság az izraeli támadás kapcsán: mégis hova tűntek az iráni vadászgépek?
- Özönlenek a külföldiek Magyarországra, kiderült, honnan jönnek
- Egyetlen dolgon áll vagy bukik Irán túlélése, éppen emiatt bombázza őket Izrael
- Napokon belül kirobbanhat a háború, amitől mindenki tartott – Egyre több az aggasztó jel
- Forint helyett itt az euró - Ezt kevesen várták a kormánytól
Tőzsdei fordulat zajlik a szemünk előtt – Mit érdemes most venni?
Eljött a kicsik ideje.
Véget ért a mezőgazdaság aranykora? Ami most történik, arra senki nincs felkészülve
Évről évre újabb meglepetések érik a gazdákat a földeken, egyre kisebb a mozgástér.
Lehet még egyszer a Teslából Volkswagen?
Fontos következtetéseket vonhatunk le Trump és Musk csörtéjéből.
Kiadó raktárak és logisztikai központok
A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen
Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez
Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.
Számolj háromig és start!
Ne maradj le számlanyitási akciónkról! Webináriumunkon megmutatjuk, hogyan indítsd el első befektetésed, milyen új funkciók érhetők el kereskedési platformjainkon, milyen bónuszokat érdemes kihasználni, és hogyan vághatsz bele magabiztosan a tőzsdei kereskedésbe – akár már holnap.